Magyarország azon kevés európai ország egyike volt tavaly, amelyik csökkentette a GDP arányos államadósságát. Így eleget tett az alaptörvényben előírt kötelezettségének, hogy egészen addig évről évre mérséklődnie kell ennek a mutatónak, amíg el nem érjük a GDP-arányos 60 százalékos mértéket. A dolog szépséghibája, hogy a második Orbán-kormánynak ehhez az év végén trükkök sorát kellett alkalmaznia.
Egyrészt a kormány számára néhány cég, illetve intézmény "szívességet" tett azzal, hogy a PEMÁK elnevezésű államkötvényt - csupán néhány napra - az év végén visszaváltotta, majd 2014. január 1-jén visszavette. Emellett ebben az időszakban visszafogta az Államadósság Kezelő Központ az államkötvények értékesítését, és a kormányzat jegybankban felhalmozott devizatartalékaiból pedig felhasznált. Egy, az államadósság csökkentéséről szóló tanácskozáson a Népszava érdeklődésére Kovács Árpád elmondta, ebben semmi kivetnivalót nem talál, bár azt elismerte, hogy a kormányzati devizatartalékok felhasználására nem lett volna szükség.
A KT elnöke arra hivatkozott, hogy "most az a törvényi előírás, hogy az államadósságnak a bruttó hazai termékhez viszonyított arányát egy adott naptári naphoz igazítva kell megvizsgálni, így előtte lehet a kívánt szintnél nagyobb is." Ebből a logikából kiindulva Kovács Árpád hozzáfűzte: az év közbeni GDP-arányos államadósság-hullámzásból érdemi következtetést levonni nem szerencsés. Az államadósság a mostani körülmények között menedzselhető - fűzte hozzá. Emlékeztetőül: hazánk tavalyi év végi 79,2 százalékos GDP-arányos államadóssága 0,6 százalékponttal kisebb az egy évvel korábbinál. Ha a trükközés elmaradt volna, akkor hozzávetőleg 3 százalékponttal magasabb érték szerepelt volna a kormányzati mérlegben, amivel megsértette volna a Fidesz kormánya a saját maga alkotta alaptörvény előírásait.
Megtudtuk, hogy az államadósság finanszírozását tekintve Magyarországnak évente mintegy 5000-6000 milliárd forint tőketartozást kell megújítania, emellett körülbelül évi 1000 milliárd forintot tesz ki az államadósság menedzselésének költsége, beleértve a kamatokat, a banki költségeket, és a csődkockázati felárra (CDS-re) fordított kiadást is. Ez utóbbit az adott évi költségvetésből fizetik.
Kovács Árpád szerint belátható időn belül az államadósság GDP-hez viszonyított mértéke 60 százalékig levihető, de eleinte a csökkenés nagyon szerény mértékű lesz. Ahhoz, hogy az államadósság érdemben csökkenjen a bruttó hazai terméknek tartósan két százalékot meghaladóan kellene növekednie, és kétszer nagyobb mértékben, mint a nominális államadósságnak - összegezte véleményét Kovács Árpád. Amíg ez nem valósul meg addig maradnak a trükkök.
Az ÁSZ is igyekszik kivenni a részét az államadósság csökkentésből, ezért prioritásként kezeli azon szervezetek ellenőrzését, amelyek tevékenysége hat az a GDP-arányos államadósság mérséklésére - mondta Domokos László elnök. Példaként említette az önkormányzatok, a többségi állami és önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok, valamint az Államadósság Kezelő Központ, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. és az EU támogatások felhasználásában közreműködő, azt ellenőrző szervezetek ellenőrzését. Ebbe a sorba illesztette, hogy a NAV-nál a közeljövőben ellenőrzést tartanak. Ott, ahol Horváth András volt adóhivatali alkalmazott a a költségvetés bevételi oldalát érintő áfacsalásokkal kapcsolatban visszaéléseket vélt felfedezni.
