Obama nem zár ki semmiféle lehetőséget Irakban

Barack Obama csütörtökön közölte, „nem zár ki semmiféle lehetőséget”, hogy útját állják a már Bagdadot fenyegető iszlamisták előretörésének Irakban. Az amerikai elnök, aki – egykori választási ígéretéhez híven – lezárta az Egyesült Államok iraki háborúját, kénytelen fontolóra venni, hogy ismét katonai szerepet vállaljon a bagdadi kormányzat megtámogatására.

Obama kijelentését utóbb a Fehér Ház pontosította, számos opciót vizsgálnak, köztük légicsapások lehetőségét is, de nincs szó arról, hogy Washington szárazföldi offenzívát indítana Irakban. Obamát már eddig is gyengeséggel vádolták a külpolitikában, legfőképpen az ellenzéki republikánusok. John Boehner, a republikánus házelnök csütörtökön közölte, hogy Irak ügyében az elnök „elaludt”, a most kialakult válság közeledtét már régóta előre lehetett látni.

Szerinte a washingtoni kormányzat politikája Szíriában, Líbiában és Egyiptomban is kudarcot vallott, s Obamának nincs koherens közel-keleti stratégiája. John McCain arizonai szenátor, Obama 2008-as ellenfele azonnali katonai fellépést követelt Irakban. A volt republikánus elnökjelölt szerint Obamának meneszteni kellene egész nemzetbiztonsági stábját, s olyan új csapatot összeállítani, amely képes meghatározni az Egyesült Államok nemzeti érdekeit. McCain legszívesebben visszahozná David Petraeus tábornokot, a volt iraki főparancsnokot, akinek egy szexbotrány miatt kellett lemondania.

A kongresszusi demokraták ugyanakkor – a CBS News szerint – elleneznének bármiféle újabb katonai akciót Irakban. Nancy Pelosi, a képviselőház kisebbségi demokrata vezetője szerint „az amerikaiaknak elegük lett a háborúkból”, s az iraki síiták és szunniták közötti konfliktus az amerikaiak ottléte esetén is kiéleződött volna. Hillary Clinton volt külügyminiszter New Yorkban, a Külkapcsolatok Tanácsában arról beszélt, hogy az iraki kivonulás menetrendjét még a Bush-kormányzat határozta meg, ezért nem lehet az Obama-adminisztrációt felelőssé tenni.

Szerző

Maláj gép: fizetik a kártérítéseket

Elkezdték fizetni az eltűnt maláj gépen utazók hozzátartozóinak a kártérítést. Előzetesen családonként 50 ezer dollárt kapnak. Eddig hat majalziai és egy kínai családnak utalták át a pénzt, további negyven kínai család nyújtotta be kártérítési igényét. Összesen 239-en utaztak a malajziai légitársaság MH370-es járatán.

A kártérítést a légitársaságot biztosító, a német Allianz vezette nemzetközi konzorcium folyósítja. Hamzad Zainudin malájziai külügyminiszterhelyettes közölte, hogy a mintegy 175 ezer dolláros teljes összeget csak akkor fizetik, amikor végleg lezárták az ügyet, ez még nem történt meg, még nem adták fel a keresést.

A családoknak ugyanakkor lassan bele kell törődniük a megváltoztathatatlanba, bár nem lelték nyomát a gépnek, minden adat arra utal, hogy az Indiai-óceán déli részén zuhant le, amikor elfogyott az üzemanyaga.

Szerző

Hazaindult Amerikába az utolsó hadifogoly

Hazaindult az Egyesült Államokba az Afganisztánból fogolycserével kiszabadított amerikai katona. Bowe Bergdahlt öt magasrangú fogolyért cserébe engedték el a tálibok. Május 31-én szabadult, azóta egy németországi katonai kórházban kezelték, állapota azonban javult, s már készen áll arra is, hogy találkozzon a szüleivel.

Bargdahl öt évig volt a tálibok fogságában, s amikor átadták, gyenge fizikai állapotban volt, zavartan viselkedett, s nem tudott angolul megszólalni. Az utolsó amerikai hadifogoly egyelőre még nem térhet haza családjához, várhatóan hosszabb ideig a texasi San Antonióban, egy katonai kórházban kezelik majd.

Az Egyesült Államokban nagy vitát váltott ki, hogy az Obama-kormányzat terroristákkal tárgyalt, s nem tájékoztatta előzetesen a kongresszust, hogy a guantánamói börtöntáborból enged el öt, korábban veszélyesnek minősített tálib vezetőt. A fogolyszabadítás katari közvetítéssel jött létre, a megállapodás értelmében az elengedett tálibok egy éven keresztül nem hagyhatják el az öbölállam területét. Bergdahlról ráadásul kiderült, hogy engedély nélkül hagyta el állomáshelyét, dezertőrnek tekinthető.

Barack Obama védelmébe vette a fogolyszabadítást, közölte, az Egyesült Államok egyetlen katonáját sem hagyja hátra.

Szerző