Lázár köti az ebet a karóhoz

Visszavonulót fújt a kormány a Norvég Alapok ügyében: elfogadták a norvég kormány álláspontját, és a Miniszterelnökségen jön létre a programok kapcsolattartó rendszere. A civil alapok ügyében azonban Oslo nem enged.

A kormány elfogadja Norvégia álláspontját a Magyarországnak juttatott támogatás elosztásáról folytatott vitában - közölte Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára. Ismeretes: tavaly év végén úgy szüntette meg a kormány a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget (NFÜ), hogy nem egyeztetett a norvégokkal, nem módosították a támogatási szerződést az új fejlesztéspolitikai intézményrendszernek megfelelően. Az NFÜ helyett a magyar pályázati források elosztása az újonnan létrehozott, központi kormányzaton kívüli Széchenyi Programirodához került. A tárgyalások év eleje óta zajlanak a két kormány között, a kabinet próbálta meggyőzni a norvégokat arról, hogy az általa javasolt kezelő szerv megfelelő. Ez azonban nem sikerült: május elején Oslo felfüggesztette a támogatások folyósítását. A legutóbbi tárgyaláson pedig végül a magyar kormány engedett, és a Miniszterelnökségen jön létre a Norvég Alapok elosztásáért felelős új szervezet. A témában júliusban lesz újabb megbeszélés Budapesten, és Csepreghy Nándor közlése szerint addigra befejeződik az új intézmény felállítása és újraindulhat a támogatások folyósítása.

A kormány azt is közölte: a Norvég Civil Támogatási Alappal (NCTA) kapcsolatban nem közeledtek az álláspontok. Csepreghy Nándor elmondta, a csütörtöki brüsszeli tárgyaláson azt sikerült megértetniük, hogy 2012 óta a magyar kormány több körben jelezte a problémát, erre Norvégia egyetlen egy alkalommal sem reagált, 2012 óta a norvégok által egyedüli vizsgáló szervként számon tartott szervezet nem vizsgálódott az ügyben Magyarországon. Most a KEHI-vizsgálat azt igyekszik kideríteni, hogy valóban civil szervezeti támogatások történtek-e civil célokra, vagy pártpolitikai finanszírozásról van szó - tette hozzá.

Az Ökotárs Alapítvány ezzel kapcsolatban korábban közölte: őket közvetlenül a brüsszeli Finanszírozási Mechanizmus Iroda (FMO) bízta meg. Ez a szerződés világosan kijelöli a beszámolási kötelezettségeket és ellenőrzési jogköröket az átlátható, korrekt működés érdekében. Az Ökotárs négyhavonta pénzügyi, évente tartalmi beszámolót küld az FMO-nak, amelyik éves találkozók keretében is vizsgálja az előrehaladást - eddig mindent rendben találtak, sőt az egyik legjobban működő civil alapnak tartják a magyart a 15 országban futó civil támogatási programok között. Ezen túl szintén az iroda által kijelölt könyvvizsgálók, és az EGT ellenőrző szervei vizsgálhatják az NCTA működését - ahogy ez az év második felében meg is fog történni.
Csepreghy szerint a legnagyobb probléma az, hogy ugyanazok a szereplők, magánszemélyek döntenek a civil alap forrásainak felhasználásáról, akik a másik oldalon, a különböző alapítványokban érdekeltek. Emlékezetes: ehhez képest Lázár János, közvetlenül a választások után azzal a váddal nyitott frontot a civilek ellen, hogy az Ökotárs nyilvánvalóan az LMP pártalapítványa. Ezzel szemben az LMP pártalapítványa az Ökopolisz Alapítvány. Az NCTA forrásait elosztó Ökotárs Alapítvány közölte: határozottan nem politizál. Az NCTA kategorikusan nem támogat pártokat és pártpolitikai tevékenységet. De annyiban valóban politizál, hogy - a támogatók által meghatározott - célkitűzések mentén támogatja a demokratikus alapelveknek megfelelően működő, a mindenkori hatalommal szemben kritikus, a társadalmi kontrollt gyakorló szervezeteket és azok alakítását, valamint a közügyekben való részvételt - tette hozzá az Ökotárs.

Az Ökotárs a személyi összefonódásokkal kapcsolatos kormányzati vádra reagálva kiemelte: minden értékelő és bíráló a munka megkezdése előtt nyilatkozott arról, hogy milyen civil szervezetekben visel tisztséget. Ha olyan szervezet pályázott, melyben az értékelő tisztséget visel, ő az adott pályázatot nem látta, nem értékelte. Több felkért szakértő épp azért nem is vállalta a munkát, mert szervezetével pályázni akart.

Koncentráció a kormányban

Ezermilliárdos vagyon felett rendelkezhet Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, ha a parlament megszavazza a Trócsányi László igazságügyminiszter által beterjesztett törvényjavaslatot. Ezekre a változásokra miniszteri meghallgatásán Lázár már utalt: hozzá kerülhet a teljes hírszerzés, az Információs Hivatal. Szintén Lázárhoz kerül a közigazgatás irányítása, a kormányprogram végrehajtása, a vidékfejlesztés, az európai uniós pénzek felhasználása, az építészet, a nemzetpolitika, a kormányzati kommunikáció és a „magyar bankrendszer átalakítása". Vagyis a Miniszterelnökséghez kerül a tárcáktól az összes lényeges kérdés - mielőtt a minisztériumokat szétszórnák az ország különböző városaiban. Korábban egy kormányzati forrás azt mondta a hvg.hu-nak, Lázárnak annyira megnövekedett a hatalma, hogy néhány miniszterjelölt kormányon belüli meghallgatásán is részt vett, holott formálisan ő nem áll felettük a kormányzati rangsorban.