Munkahely helyett közmunka

Publikálás dátuma
2014.06.16. 07:20
A vidékfejlesztés kimerült a közfoglalkoztatásban FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Egymással is vitába keveredett a Miniszterelnökséget vezető miniszter és az agrártárca régi-új vezetője. Lázár János szerint az elmúlt években sikertelen volt a vidékfejlesztés, Fazekas Sándor viszont elégedett volt az általa vezetett minisztérium teljesítményével. Szakemberek úgy vélik, a lényeg inkább az, hogy milyen lesz az elkövetkező hétéves uniós pénzügyi ciklus vidékfejlesztési gyakorlata. Attól is tartanak az előző ciklus tapasztalatai alapján, hogy ez a pénz is a fideszes érdekköröket, a kormánypárt uralmát erősítheti.

Vidéklenyúlási és Fidesz-fejlesztési pénz válhat az uniós vidékfejlesztési forrásokból, legalábbis, ha az előző négy év tapasztalataira hagyatkozunk, és az állami földbérlet-pályázatok gyakorlatát vesszük figyelembe - fogalmazott a Népszavának Harangozó Gábor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának alelnöke. Idézte Lázár János egyik kijelentését, hogy "azé az ország, akié a föld". A szocialista politikus megjegyezte, a Lázár kezébe összpontosított hatalom ebből a felismerésből indult ki, ami arról szól, hogy a mezőgazdaság jelentősebb szereplőit tönkre kell tenni, és a gazdasági hatalmat a saját embereik kezébe kell adni a régiókban, a településeken. Megcsinálják a helyi "Mészáros Lőrinceket" - fűzte hozzá Harangozó. Arra a folyamatra is figyelmeztetett, hogy a kisebb-nagyobb vidéki településekről elvándorló fiatalok már nem állnak meg a hazai városokban, hanem gyakran tovább mennek külföldre.
Azzal, hogy a forrásokat átcsoportosították a miniszterelnökséget immár miniszterként vezető Lázár kezébe, egyértelművé vált, hogy Fazekas pozíciója jelentősen gyengült a kormányon belül.

A vidékfejlesztés az előző 7 éves uniós pénzügyi ciklusban nem hozta meg a várt eredményeket. Az elköltött több mint 1400 milliárd forintnak igazából csak a szorosabban vett agráriumban volt látszata. Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkár-helyettese lapunknak elmondta, különösen a nagy állattartó telepeket, a kertészeti ágazatot, az agrárium technikai, technológiai megújítását sikerült jelentős részben megoldani.

Arról azonban kevés szó esik, Lázár sem igen hangoztatta, hogy több százmilliárd forinttal kevesebb jut 2014-2020-ban vidékfejlesztésre. Alig haladja meg az ezer milliárd forintot, amit erre a célra fordíthat majd a a kormány erős emberének tartott csúcsminiszter. Ráadásul Brüsszel a nemzeti önrész kötelező alsó határát az eddigi 25-ről 15 százalékra kívánja csökkenteni, s a magyar kormány élni is akar ezzel a lehetőséggel. Igaz, egyelőre a lehíváshoz szükséges stratégiai partnerségi szerződés aláírása sehol nem tart. Ez hosszú folyamat, hiszen ehhez le kellene folytatni a társadalmi, szakmai egyeztetéseket, ki kellene kérni a hazai monitoringbizottság tagjai érdekképviseletek, civilszervezetek, kormányzati szereplők, uniós megfigyelők - véleményét is. A bizottság eddig vidékfejlesztési programról nem tárgyalt. Az is előfordulhat, hogy idén már egyetlen pályázatot sem írnak ki, talán majd 2015-ben. A pályázati rendszer azonban azt a veszélyt rejti magában, hogy az államiföldbérlet-pályázatokhoz hasonlóan a Lázár-tárcából egy meghatározott, kiválasztott körhöz kerül a pénzek java, hiszen az elbíráláskor a szubjektív elemek is szerepet játszhatnak. Korábban a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) elbíráló- és kifizetőügynökségként működött, meglehetős önállósággal. Most hallani már olyan hangokat is, hogy a Fidesz-közeli személyekkel és gazdaszervezettel feltöltött agrárkamarát is bevonnák a vidékfejlesztési források elosztásába. Mivel ehhez auditáltatni kell a kamarát, és az nem egy gyors folyamat, szintén hátráltathatná a pénzek lehívásár.

Sallai Róbert Benedek, az LMP országgyűlési képviselője úgy vélte, nem az intézményi struktúra a lényeg. Szerencsésnek mégis azt tartaná, ha önálló intézmény foglalkozna a vidékfejlesztéssel. Igaz, tette hozzá, az elmúlt négy év a bizonyíték, hogy ez sem jelent kellő garanciát.

Hibás volt a nagy, központosított gazdaságfejlesztési koncepció, mert az ahhoz nem kapcsolódó térségek még inkább leszakadtak. Ezért a vidékfejlesztési és a regionális fejlesztési alapokat összhangban kellene a települések munkahelyteremtésére, az infrastruktúra - egészségügy, oktatás, kultúra - fejlesztésére fordítani.

Abban a szakemberek egyetértenek, hogy a vidékfejlesztés legfontosabb feladata a munkahelyteremtés a kistelepüléseken. A kormány ugyan büszkén "veri a mellét" a foglalkoztatásban elért eredményei miatt, ám azt már nem teszik hozzá, hogy ebben jelentős szerepet játszik a közmunka. Vidéken pedig sok helyen még a közmunkával együtt is legföljebb 14-20 százalékos a foglalkoztatottság. Abban sincs vita, hogy a XXI. századnak megfelelő formában kellene újjáéleszteni, támogatni a tsz-világból ismert melléküzemágakat. Ezeket azonban éppen azok a nagy agrártársaságok tudnák létrehozni, melyek ellen harcot hirdetett a kormány. Márpedig a helyi tőke helyett másféle működőtőke a magyar vidékre nem megy.

Ha a kormánynak sikerül ellehetetleníteni az agrártársaságokat, felhagynak a sok embert foglalkoztató állattartással, a jelenlegi 100-120 ezer legális, bejelentett, adófizető foglalkoztatott fele is az utcára kerülhet. Nagy kérdés, hogy a vidéken szétszórt minisztériumok, így a vidékfejlesztés, illetve a fővárosban maradó Lázár János hogyan működnek majd együtt. Ha már mindenképpen a vidékre kell mennie a vidékfejlesztésnek, ésszerű lenne a debreceni, kaposvári, mosonmagyaróvári agráregyetemekre telepíteni a vidékfejlesztési központokat, ahol ismerik a régiók mezőgazdasági szereplőit, sajátosságait és hatékonyan segíthetnék a fejlesztési pénzek elosztását és a pályázathoz szükséges szolgáltatásokat is nyújthatnának - vélte Harangozó Gábor.

Szerző

PM - Szabó Tímea és Karácsony Gergely a két társelnök

Szabó Tímeát és Karácsony Gergelyt választotta a párt társelnökeivé a Párbeszéd Magyarországért (PM) tisztújító taggyűlése.

Szabó Tímea azt is bejelentette, a résztvevők elfogadtak egy olyan határozatot is, amelyik alapján önállóságukat megőrizve, de az Együtt-tel közösen akarnak indulni az önkormányzati választásokon.
Szabó Tímea eddig is társelnök volt, Karácsony Gergely pedig az időközben EP-képviselővé választott Jávor Benedek helyét vette át.

Szabó Tímea egyúttal bemutatta a párt két, már megválasztott elnökségi tagját, Szabó Rebekát és Erőss Gábort, hozzátéve, hogy a nap folyamán két további elnökségi tagot is megválasztanak majd.

Szerző

PM - Szabó Tímea és Karácsony Gergely a két társelnök

Szabó Tímeát és Karácsony Gergelyt választotta a párt társelnökeivé a Párbeszéd Magyarországért (PM) tisztújító taggyűlése.

Szabó Tímea azt is bejelentette, a résztvevők elfogadtak egy olyan határozatot is, amelyik alapján önállóságukat megőrizve, de az Együtt-tel közösen akarnak indulni az önkormányzati választásokon.
Szabó Tímea eddig is társelnök volt, Karácsony Gergely pedig az időközben EP-képviselővé választott Jávor Benedek helyét vette át.

Szabó Tímea egyúttal bemutatta a párt két, már megválasztott elnökségi tagját, Szabó Rebekát és Erőss Gábort, hozzátéve, hogy a nap folyamán két további elnökségi tagot is megválasztanak majd.

Szerző