A kicsik szaporodtak

Tavaly folytatódott a vállalkozói szféra bővülése: december végén a regisztrált gazdasági szervezetek száma megközelítette az 1 millió 828 ezret, ami csaknem 22 ezres növekedés az előző évihez képest, és közel 41 százalékkal több a 2005. évinél. A tavalyi bővülés azonban kizárólag az önálló vállalkozók számának bővüléséből adódott, a vállalkozások 99,7 százaléka kisvállalkozás - jelenti a KSH.

Továbbra is túlnyomó többségben vannak a 10 személynél kevesebbet foglalkoztató mikrovállalkozások, amelyek között csökken az alkalmazottal nem rendelkezők aránya, miközben az 1–9 dolgozót foglalkoztató társaságoké nő. Alig 16 ezer vállalkozás rendelkezik 20-nál több alkalmazottal. A középvállalkozások aránya 0,3, a nagyvállalkozásoké mindössze 0,1 százalék Magyarországon.

Az újonnan regisztrált vállalkozások száma tavaly 8,3 százalékkal 107 ezerre emelkedett, különösen az egyéni vállalkozó (plusz 29 százalék) és betéti társaság kategóriában, ez a dohányboltok létesítésével függ össze. A dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultságot ugyanis egyéni vállalkozóként vagy olyan gazdasági társaság útján kell gyakorolni, amelyben legalább egy természetes személy, tag korlátlan felelősséggel tartozik a társaság kötelezettségeiért. A frissen bejegyzett társas vállalkozások száma 2,2 százalékkal mérséklődött 2012-höz képest.

A megszűnések számának 2011-ben és 2012-ben tapasztalt emelkedése 2013-ban megtorpant: 3,5 százalékkal kevesebb szervezetet vettek ki a nyilvántartásból, mint 2012-ben. Az egyéni vállalkozók közül 21 százalékkal kevesebben „zártak be” az előző évihez képest, miközben a megszűnt társas vállalkozások száma továbbra is nőtt, egy év alatt 23 százalékkal. A társas vállalkozások körében a felszámolási eljárások száma is jelentősen, 36 százalékkal emelkedett.

A KSH adatai szerint 2013-ban minden negyedik vállalkozás a mezőgazdaságban tevékenykedett. Az önálló vállalkozók az őstermelői igazolványok 2008-as bevezetése óta a mezőgazdaságból hasítják ki a legnagyobb szeletet: 2013-ban a mezőgazdaságban tevékenykedő szervezetek 97 százaléka az önálló vállalkozók közül került ki. Az ágazati szerkezet ugyanakkor egyértelműen tükrözi a szolgáltatószektor meghatározó szerepét.

Szerző

Josipovic: érvénytelen a Mol-INA-szerződés

A Mol számára nem sok jót ígér, hogy Ivo Josipovic horvát elnök azt mondta a Sanader-ítéletet kommentálva, hogy "a következmények nagyon komolyak, és a törvénytelen, valamint korrupt alapokon nyugvó kapcsolatok nem maradhatnak fenn". Ivo Sanader volt horvát miniszterelnököt ugyanis többek között azért ítélték el most jogerősen, mert a bíróság szerint kenőpénzt fogadott el azért, hogy a Mol irányítást szerezzen a horvát INA olajvállalatban. 

Az elnök ezen túl hazaárulásnak nevezte Sanader azon tetteit, amelyekért most nyolc év és hat hónapnyi letöltendő szabadságvesztésre ítélte őt a horvát legfelsőbb bíróság - számolt be internetes oldalán a Jutarnji List című horvát napilap.
Josipovic szombaton Fiuméban (Rijeka) azt mondta: addig nem akarta kommentálni az ügyet, amíg az le nem zárult, mert tiszteletben tartotta a bíróság integritását.

A horvát legfelsőbb bíróság pénteken háborús nyerészkedés, hivatali visszaélés és vesztegetés bűntette miatt nyolc év és hat hónapnyi letöltendő szabadságvesztésre ítélte Ivo Sanader volt horvát miniszterelnököt a Hypo Bank- és az INA-Mol-ügyek egyesített perében. A testület ezzel jogerőssé tette, egyben enyhítette a zágrábi megyei bíróság 2012 novemberében meghozott, tíz év szabadságvesztésről szóló nem jogerős ítéletét.

A horvát elnök úgy fogalmazott: "Most, hogy jogerőssé vált az ítélet, az egész ügyet csak egyetlen szóval tudnám leírni, ez pedig a hazaárulás. Hazaárulásról van szó, mert igen fontos nemzeti érdekeket hagytak figyelmen kívül és adtak el, és ez nem maradhatott bírósági ítélet nélkül.

Hozzátette, támogatja a kormányt abban, hogy a Mol magyar olajvállalattal folytatott tárgyalások során megoldja az INA horvát olajipari cég stratégiai partnerségének kérdését, és hogy rendezzék "egy ilyen törvénytelen tevékenység következményeit".
A GlasIstre.hr portál beszámolója szerint arra az újságírói kérdésre, hogy a Mollal kötött vitatott szerződés törvénytelen, és ezzel felbonthatóvá válik-e, Josipovic azt válaszolta: "teljes mértékben". Szerinte ugyanis "semmi nem tekinthető érvényesnek, ami korrupción alapul".

A per egyik vádpontja szerint Ivo Sanader a Moltól 10 millió euró kenőpénzt kapott, hogy ennek fejében a magyar olajipari társaság irányítói jogokat szerezzen az INA felett - a veszteséges gázüzletág kivételével.

A Mol-csoport csalódottsággal reagált a horvát legfelsőbb bíróság pénteken hozott ítéletére a Hypo Bank- és az INA-Mol-ügyek egyesített perében. "A Mol-csoport a médiából értesült a Sanader-ügyben hozott ítéletről. Teljes csalódottsággal észlelte a vállalat, hogy a döntés Mol-os vezetőknek az INA-val kapcsolatos állítólagos tisztességtelen viselkedésére utal" - olvasható a Mol-csoport reagálásában.

Az magyar olajvállalat hangsúlyozza, hogy a Mol soha nem volt része a jogi eljárásnak, így jogorvoslati lehetősége sincs a döntéssel kapcsolatban. Egyúttal kategorikusan visszautasít mindennemű feltételezést, hogy tisztességtelen üzleti gyakorlatot folytatott volna, és továbbra is megvédi magát minden illegális gyakorlatot feltételező vádaskodással szemben - írták. Leszögezik, hogy "a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója teljes mértékben bírja az igazgatóság bizalmát, és a vállalatcsoport INA-val kapcsolatos stratégiája jottányit sem változott."

A Mol szerint a független és pártatlan bírósági döntések és azok hatékony jogorvoslati eljárásai elengedhetetlen helyi feltételek minden külföldi befektető számára, ezek azonban Horvátországban jelenleg nincsenek biztosítva és nem teljesülnek maradék nélkül. A Mol Nyrt. 49,08 százalékos, a horvát kormány 44,84 százalékos részesedéssel rendelkezik az INA olajipari vállalatban.

Szerző

Harcolnak a takarékok

Publikálás dátuma
2014.06.16. 07:21
Dávid Ferenc lát lehetőséget a kompromisszumra FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
Semmi sem indokolta, hogy a Takarékbanknak kötvényt kellett kibocsátani, a tőkére nem volt szüksége. A részvénnyé változó értékpapír csak a tulajdonváltást szolgálta. Érthetetlen az is, hogy mitől érnek ötször annyit a részvények, mint nyolc hónapja.

"Tudomásunkra jutott, hogy a TakarékBank megszerezését tervezők, a takarékszövetkezeti integrációs törvényt, illetve a Takarékbank privatizációját előkészítők súlyosan megtévesztették a kormányt, az országgyűlést. Az integrációs törvény radikális módosításával orvosolható lenne a probléma" - mondta Dávid Ferenc, a több mint 100 takarékszövetkezet érdekeit képviselő Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) szóvivője.

Akárhogy is határoz az integrációs törvény alaptörvény-ellenességével kapcsolatban az Alkotmánybíróság, az OTSZ hajlik a kompromisszumos megoldásra a hosszan elhúzódó perekkel szemben. Az OTSZ egyértelmű célja ugyanis, hogy a takarékszövetkezetek kapják vissza takarékbanki többségüket, irányítási jogaikat, és álljon helyre a takarékszövetkezeti autonómia. "Meggyőződésem, hogy nem presztízsharcot kell folytatni a Takarékbankért, és a takarékszövetkezetek által több évtized alatt felhalmozott ezermilliárd forintos tőkéért" - fogalmazott Dávid.
Hozzátette: a takarékszövetkezetek természetesen érdekeltek a bankpiac jelentős hányadát lefedő takarékszövetkezeti szektor nyereségességében.

"Ha ez a gyalázatos takarékbanki magánosítás végbemegy, akkor 5 millió forinttal rövidítik meg az érintett szövetkezeti tagokat. Meggyőződésem, hogy ezt mérlegelnie kell a kormánynak" - fejtette ki Dávid Ferenc. Úgy látja, az elmúlt hetekben a Takarékbank körül egyértelműen látni az azt megszerezni kívánóknál a kapkodás jeleit. Másrészt elgondolkodtató, hogy 10 hónap alatt nem sikerült még mindig birtokba kerülniük.

A Takarékbank 600 milliós részvénnyé átváltozó kötvénykibocsátása - a papírokat a Magyar Takarék jegyezheti le - nem vette figyelembe a folyamatban lévő bírósági eljárásokat. Szerinte a kötvénykibocsátást semmi sem indokolta, még a Takarékbank tőkeellátottsága sem.

Dávid Ferenc felhívta a figyelmet arra, hogy akik a Takarékbankban korábban tulajdont szereztek - MFB, Magyar Posta -, azok lényegesen alacsonyabb árfolyamon jutottak hozzá a részvényekhez, mint amikor azokat a privatizációs pályázaton egyedül induló és nyerő Magyar Takarék megvásárolta tőlük.

A Magyar Posta például úgy szerzett 19,31 százalékos tulajdoni hányadot a Takarékbankban tavaly, hogy 600 millió forintos tőkeemelést hajtott végre a cégben. Vagyis a posta 1 százaléknyi részvényhez 30 millió forintért jutott hozzá. A Magyar Takarék viszont 9 milliárd forintért vette meg az MFB és Magyar Posta Takarékbankban lévő összesen 54,85 százalékos részvénycsomagját, ami százalékonként 164 millió forintnak felel meg.
Az OTSZ szóvivője szerint itt ez esetben jelentős eltérítés történt a részvényárakban, és a nyolc hónap alatt eltelt idő nem indokolja a több mint ötszörös részvényáremelkedést.

Dávid Ferenc megerősítette, hogy az OTSZ a Polgári törvénykönyv alapján perli a kötvénykibocsátásról szóló takarékbanki közgyűlési határozatot. A jogszabály szerint ugyanis a közgyűlésen egyebek mellett nem szavazhat az a tulajdonos, aki az adott döntésben személyesen érdekelt, illetve akivel a döntés alapján szerződést kell kötni. Az OTSZ szerint így nem szavazhatott volna a Magyar Takarék, valamint a takarékszövetkezeti vezetők sem, akik tulajdonosai a Magyar Takaréknak, de még a Magyar Posta és az MFB sem. Ezzel szemben e kör rendelkezik a Takarékbank csaknem 55 százalékának tulajdonjogával.
Ezzel a kötvénykibocsátással egyértelműen ki akarják kerülni az Alkotmánybíróság folyamatban lévő döntését - hangsúlyozta az OTSZ szóvivője.

Szerző