Orbán kancellárai az egyetemek nyakán

Módosítják a felsőoktatási törvényt, ennek keretében már idén szeptembertől biztosan bevezetik a hazai egyetemeken és főiskolákon a kancellári rendszert - derült ki Balog Zoltán tegnapi szavaiból. Az emberi erőforrások minisztere elmondta, a kancellárt a miniszterelnök nevezi majd ki, munkáltatója pedig az erőforrás tárca vezetője lesz. A kancellár felel majd az állami fenntartású felsőoktatási intézmények gazdálkodásának irányításáért, de megmarad a mindenkori nemzetgazdasági miniszter által kinevezett gazdasági főigazgató posztja is, őket a kancellároknak rendelik alá.

Balog Zoltán úgy fogalmazott, a módosítással "visszaáll az a rend", hogy az egyetemi vagy főiskolai szenátus választja meg a rektorjelöltet, akit az erőforrás miniszteren keresztül az államfő hagy jóvá. Csakhogy a rektorok hatásköre szűkül. A tárcavezető szerint ugyanis a működés területe a kancellárhoz tartozik majd, aki nemcsak szakmai felügyeletet, de munkáltatói jogokat is gyakorol majd, ugyanakkor az oktatásban dolgozók munkáltatói joga továbbra is a rektornál marad.

Más kormányzati szereplők a tervezett feladatmegosztást korábban úgy fogalmazták meg, hogy a rektoré marad a szakmai irányítás, a kancellár pedig a gazdálkodási döntéseket hozza. Azonban az összes szakmai döntésnek - például az intézményi struktúra átalakítása - költségvetési vonzata van, így a kormány által kinevezett kancellár nélkül a rektorok alig "mozdulhatnak" majd. Az erőforrás miniszter elmondta, a törvénymódosítás ezen felül lehetővé teszi a Testnevelési Egyetem leválását a Semmelweis Egyetemről, valamint rendelkezik a fővárosi Pető Intézet állami fenntartásba vételéről.

A kancellári koncepciót még a leköszönő Klinghammer István felsőoktatási államtitkár képviselte, de azt még nem tudni, hogy a parlamenti beadásra váró törvénytervezet mennyiben lesz azonos azzal, amelyet a volt államtitkár a felsőoktatás szereplőivel - rektorok, hallgatók, dolgozók - egyeztetve alkotott meg, de Balog szerint a mostani tervezetről is egyeztettek velük. Bár Klinghammer utódját hivatalosan még nem nevezték meg - valószínűleg Palkovics László követi, aki egy, a kormánnyal stratégiai megállapodást kötő német cég, a Knorr-Bremse fejlesztési igazgatója -, de az államtitkár leváltása visszalépést jelenthet a konszenzusos oktatáspolitikából, és kétségessé válik, hogy növelik-e az elmúlt évek megszorításaival kivéreztetett felsőoktatási intézmények költségvetését. Balog szerint ugyanis a mostani módosítást - amelyet még nyári szünet elfogadhat az Országgyűlés - ősszel újabb változtatások követhetik.

Egyelőre csak remélni lehet azt is, hogy a kormánypártok nem csökkentik újra radikálisan az államilag finanszírozott hallgatói helyek számát. Ez érintheti leginkább a tegnap megkezdődött szóbeli érettségi vizsgaidőszak résztvevőit, akiknek a matúra egyben felsőoktatási felvételi vizsga is.