Nagy Imre egykori miniszterelnök és mártírtársainak huszonöt évvel ezelőtti újratemetése napján a Vértanúk terén, a rákoskeresztúri Új Köztemetőben és a budapesti Terror Háza Múzeumban is tartottak megemlékezéseket. A Vértanúk terén tegnap reggel katonai tiszteletadással tartottak ünnepséget Nagy Imre szobránál, ahol elsőként Kövér László, az Országgyűlés elnöke emlékezett. Később az Új Köztemetőben Áder János, a visegrádi országok államfőivel: Milos Zeman cseh, Andrej Kiska szlovák és Bronislaw Komorowski lengyel elnökkel, valamint Joachim Gauck német államfővel együtt rótta le kegyeletét a mártír miniszterelnök sírjánál.
Áder szerint a huszonöt évvel ezelőtti újratemetés a közös reményről szólt, amelyik "a kommunista blokk börtönébe kényszerített" népeknek a szabadság lehetőségét, a diktatúra végét jelentette. A köztársasági elnök arról beszélt, hogy azon a napon lelke mélyén mindenki érezte, történelmi fordulóponthoz érkezett Magyarország.
A Terror Háza Múzeumban a német államfő a magyar köztársasági elnökkel együtt megerősítette, hogy a két ország együttműködik a kommunizmus áldozatainak összesítésében, Áder János pedig köszönetet mondott azért, hogy létrejön az adatbank, amelyben a kommunizmus minden magyarországi és németországi üldözöttjének és áldozatának nevét regisztrálják. Az emléknapon külön rótta le kegyeletét az ellenzék. Tóbiás József, az MSZP-frakció megbízott vezetője, miután pártja nevében koszorút helyezett el a Vértanúk terén azt mondta, akkor lehet valódi demokrácia az országban, ha az itt élő emberek úgy érzik, hogy a hétköznapok biztonsága számukra is megadatik. Tóbiás közleményben is megemlékezett az évfordulóról.
Azt írta, 1956 és 1989 nemes céljai részlegesen teljesedtek csak ki, sok sikerrel, de sok kudarccal is 2010-ig, amikor "jött egy hatalom, amely felszámolta a '89-es rendszerváltás, az ötvenhatos örökség" minden csodálatos erényét. "A 2010-ben jött urak nem tankkal, de hatalmukkal visszaélve tiporták el a magyarok által '56-ban követelt és '89-ben megvalósult demokráciát, a kisebbségek véleményét tiszteletben tartó többségi kultúrát". Soha ilyen messze nem volt az ország 1956 és 1989 nemes céljaitól, mint Orbán négy éve után - fogalmazott Tóbiás, aki szerint ez nem maradhat így.
Az Együtt-PM szerint Orbán Viktor miniszterelnök ugyanazokat hívta vissza, akiknek az elűzéséért Nagy Imre és mártírtársai meghaltak. A szövetség arra emlékeztetett, hogy az egykori miniszterelnök "saját árnyékán átlépve képviselte a magyar érdeket, mindhalálig". A néhai miniszterelnök "forogna a sírjában, ha látná, mit tesz Orbán Viktor: egy tál lencséért eladta Magyarország függetlenségét az oroszoknak" - fogalmaztak.
Orbán az évforduló alkalmából interjút adott a Bild című német lapnak. Arra a kérdésre, hogy tudta-e 25 évvel ezelőtt, hogy az újratemetésen elmondott beszéd lehet élete legfontosabb beszéde, azt mondta, hogy akkor még nem sejtette, de a szertartás azt jelezte Nagy Imre családjának és egész Magyarországnak, hogy "végre az ország kultúrájához illő módon róhatjuk le kegyeletünket a szovjet megszállók elleni 1956-os forradalom jelképes alakja előtt", aminek révén "a diktatúra évtizedei után visszatért a normális élet". Ebben az értelemben az újratemetés "nemcsak a szellem forradalma volt, hanem a szív forradalma is" - mondta. Arra a felvetésre, hogy nem lehetett tudni, miként reagál Moszkva, elmondta, hogy ezt valóban nem lehetett látni, de "készen álltunk arra, hogy szabadságunkat szükség esetén az utolsó leheletünkig védelmezzük".
Orbán "nagyszerű tettnek" nevezte, hogy Horn Gyula magyar és Alois Mock osztrák külügyminiszter 1989. június 27-én átvágta a vasfüggönyt. A kormányfő szerint Magyarországon tartott a leghosszabb ideig a harc a kommunisták ellen, és ennek a harcnak a végét a 2011-es alaptörvény jelentette.
