Barack Obama;Irak;NATO-főtitkár;Anders Fogh Rasmussen;dzsihadista lázadók;

2014-06-20 07:40:00

Katonákat küld Obama

Barack Obama amerikai elnök tegnap rendkívüli sajtóértekezleten jelentette be, az Egyesült Államok különleges erőket küld Irakba, hírszerzési információkkal, kiképzéssel, tanácsokkal segíti a kormányerőket a dzsihadista lázadók elleni harcban. Az iraki hadsereg kiképzésének javítását sürgette Anders Fogh Rasmussen, a NATO főtitkára is. 

Irak szerdán hivatalosan is kérte az Egyesült Államok segítségnyújtását a szunnita szélsőségesek elleni harcban. Bagdad sürgette, hogy Washington mielőbb indítson légicsapásokat a már az iraki főváros kapuját ostromló lázadók megállítására. Barack Obama szerdán a Fehér Házban fogadta a törvényhozás demokrata és republikánus vezetését, s ismertette velük az iraki helyzetet. 

Visszautasítják Cheney bírálatát
Dick Cheney volt amerikai alelnök bírálta Barack Obamát, hogy nem lép fel elég erélyesen Irakban. Bush alelnöke azt mondta, egyetlen elnök sem teljesített rosszabbul hivatali idejében, mint Obama. James Carney fehérházi szóvivő utolsó tájékoztatóján a Cheneyvel kapcsolatos felvetésre visszakérdezett: "Melyik elnökről is beszélt?" Cheney kéretlen tanácsait Harry Reid, a szenátus demokrata többségi vezetője is visszautasította. „Ha valamire nincs szüksége ennek az adminisztrációnak, akkor Cheney tanácsaira háborús ügyekben” – mondta Reid. Már megpróbáltuk Bush és Cheney útját járni, s a legnagyobb külpolitikai kudarcot értük el az iraki háborúval az Egyesült Államok történetében” – jegyezte meg a szenátusi demokrata többség vezetője.

Obama csütörtöki sajtóértekezletén ismételten kizárta, hogy harcoló alakulatokat vessenek be Irakban. Az amerikai elnök ugyanakkor lehetségesnek mondta célzott légitámadások megindítását a dzsihadisták ellen. Ha és amikor megszületik a döntés a légicsapásokról, Obama megígérte, konzultál a washingtoni kongresszussal és az iraki vezetéssel is.

Előző nap már jelezte, az esetleges iraki fellépéshez nincs szükség kongresszusi felhatalmazásra. Washington az iraki hadsereggel közös hadműveleti központokat állít fel, hírszerzési értesülésekkel segíti Bagdadot.

Obama nemzetbiztonsági stábjával napok óta fontolgatta, milyen módon tudnának leghatékonyabban segítséget nyújtani.

A washingtoni vezetés nem titkolja, hogy a síita többségű iraki kormányt is felelősnek tartják a válság elmérgesedéséért. Joe Biden alelnök telefonon is beszélt Malikivel,

és sürgette, hogy ideje lenne nemzeti egységkormány megalakításának. Obama sajtóértekezletén ugyanakkor azt mondta, az irakiaknak maguknak kell dönteniük vezetőikről.

Az Iraki és Szíriai Iszlám Állam (ISIS) erői és a kormánycsapatok között tegnap folytatódott a harc az ország legnagyobb olajfinomítójának birtoklásáért. Noha a kormányerők azt állították, urai a helyzetnek, a lázadó erők körülzárták a baidzsi finomítót. A főváros, Bagdad egyre inkább ostromlott erőd képét ölti. Síiták ezrei jelentkeztek önkéntesnek, hogy szembeszálljanak a dzsihadistákkal. Az iraki kormány anyagi ösztönzést ajánlott fel azoknak, akik a dezertált szunnita katonák helyébe lépnek.

Az iraki főváros utcáin megerősítették a katonai, rendőri jelenlétet, újabb ellenőrző pontokat állítottak fel, szinte minden kereszteződésnél. A bagdadi nemzetközi repülőteret a távozni akarók ostromolják, jelentette a CNN, aki csak teheti, egy új háborútól tartva, elhagyja az országot. Moszul múlt heti eleste után hatalmas menekültáradat indult meg. Egyesek észak féle, a kurdok ellenőrizte területeken kerestek menedéket, mások délre, Bászra kikötője felé indultak.

Az Egyesült Államok már bejelentette, hogy tengerészgyalogosokat küldtek a bagdadi amerikai követség védelmének megerősítésére. Londonban David Cameron brit kormányfő és Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár tárgyalt az iraki válságról. A NATO főtitkára úgy vélekedett, az iraki kormány nem tett meg mindent az etnikai konfliktusok enyítése érdekében. "Nem én választom az iraki miniszterelnököt" - fogalmazott Obamához hasonlóan Cameron.