Katonákat küld Obama

Publikálás dátuma
2014.06.20. 07:40
Megszigorították az ellenőrzést, új ellenőrző pontokat állítottak fel FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/DAN KITWOOD
Barack Obama amerikai elnök tegnap rendkívüli sajtóértekezleten jelentette be, az Egyesült Államok különleges erőket küld Irakba, hírszerzési információkkal, kiképzéssel, tanácsokkal segíti a kormányerőket a dzsihadista lázadók elleni harcban. Az iraki hadsereg kiképzésének javítását sürgette Anders Fogh Rasmussen, a NATO főtitkára is. 

Irak szerdán hivatalosan is kérte az Egyesült Államok segítségnyújtását a szunnita szélsőségesek elleni harcban. Bagdad sürgette, hogy Washington mielőbb indítson légicsapásokat a már az iraki főváros kapuját ostromló lázadók megállítására. Barack Obama szerdán a Fehér Házban fogadta a törvényhozás demokrata és republikánus vezetését, s ismertette velük az iraki helyzetet. 

Visszautasítják Cheney bírálatát
Dick Cheney volt amerikai alelnök bírálta Barack Obamát, hogy nem lép fel elég erélyesen Irakban. Bush alelnöke azt mondta, egyetlen elnök sem teljesített rosszabbul hivatali idejében, mint Obama. James Carney fehérházi szóvivő utolsó tájékoztatóján a Cheneyvel kapcsolatos felvetésre visszakérdezett: "Melyik elnökről is beszélt?" Cheney kéretlen tanácsait Harry Reid, a szenátus demokrata többségi vezetője is visszautasította. „Ha valamire nincs szüksége ennek az adminisztrációnak, akkor Cheney tanácsaira háborús ügyekben” – mondta Reid. Már megpróbáltuk Bush és Cheney útját járni, s a legnagyobb külpolitikai kudarcot értük el az iraki háborúval az Egyesült Államok történetében” – jegyezte meg a szenátusi demokrata többség vezetője.

Obama csütörtöki sajtóértekezletén ismételten kizárta, hogy harcoló alakulatokat vessenek be Irakban. Az amerikai elnök ugyanakkor lehetségesnek mondta célzott légitámadások megindítását a dzsihadisták ellen. Ha és amikor megszületik a döntés a légicsapásokról, Obama megígérte, konzultál a washingtoni kongresszussal és az iraki vezetéssel is.

Előző nap már jelezte, az esetleges iraki fellépéshez nincs szükség kongresszusi felhatalmazásra. Washington az iraki hadsereggel közös hadműveleti központokat állít fel, hírszerzési értesülésekkel segíti Bagdadot.

Obama nemzetbiztonsági stábjával napok óta fontolgatta, milyen módon tudnának leghatékonyabban segítséget nyújtani.

A washingtoni vezetés nem titkolja, hogy a síita többségű iraki kormányt is felelősnek tartják a válság elmérgesedéséért. Joe Biden alelnök telefonon is beszélt Malikivel,

és sürgette, hogy ideje lenne nemzeti egységkormány megalakításának. Obama sajtóértekezletén ugyanakkor azt mondta, az irakiaknak maguknak kell dönteniük vezetőikről.

Az Iraki és Szíriai Iszlám Állam (ISIS) erői és a kormánycsapatok között tegnap folytatódott a harc az ország legnagyobb olajfinomítójának birtoklásáért. Noha a kormányerők azt állították, urai a helyzetnek, a lázadó erők körülzárták a baidzsi finomítót. A főváros, Bagdad egyre inkább ostromlott erőd képét ölti. Síiták ezrei jelentkeztek önkéntesnek, hogy szembeszálljanak a dzsihadistákkal. Az iraki kormány anyagi ösztönzést ajánlott fel azoknak, akik a dezertált szunnita katonák helyébe lépnek.

Az iraki főváros utcáin megerősítették a katonai, rendőri jelenlétet, újabb ellenőrző pontokat állítottak fel, szinte minden kereszteződésnél. A bagdadi nemzetközi repülőteret a távozni akarók ostromolják, jelentette a CNN, aki csak teheti, egy új háborútól tartva, elhagyja az országot. Moszul múlt heti eleste után hatalmas menekültáradat indult meg. Egyesek észak féle, a kurdok ellenőrizte területeken kerestek menedéket, mások délre, Bászra kikötője felé indultak.

Az Egyesült Államok már bejelentette, hogy tengerészgyalogosokat küldtek a bagdadi amerikai követség védelmének megerősítésére. Londonban David Cameron brit kormányfő és Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár tárgyalt az iraki válságról. A NATO főtitkára úgy vélekedett, az iraki kormány nem tett meg mindent az etnikai konfliktusok enyítése érdekében. "Nem én választom az iraki miniszterelnököt" - fogalmazott Obamához hasonlóan Cameron.

Szerző
Frissítve: 2014.06.19. 23:13

Új királyi párt ünnepeltek Madridban

Publikálás dátuma
2014.06.20. 07:36
Fotó: ep/ Getty Images
A spanyol koronának közel kell kerülnie a polgárokhoz, hogy kiérdemelje az emberek megbecsülését, bizalmát, tiszteletét - mondta beiktatási beszédében VI. Fülöp, aki szerda éjféltől lett Spanyolország királya. A láthatóan meggyengült, meghatódott I. János Károly szerda este írta alá a lemondásáról rendelkező törvényt, majd csütörtök reggel, a trónutódlás utolsó gesztusaként átadta a főparancsnoki övet és vállszalagot utódának a királyi családnak otthont adó, Madrid melletti Zarzuela-palotában.

VI. Fülöp a parlamentben a három hatalmi ág képviselői előtt tett esküt a spanyol alkotmányra. Spanyolországban a király nem visel koronát, s vallási jelképek sem részei a ceremóniának. Fülöp trónra lépését az országgyűlés elnöke, Jesús Posada hirdette ki, "Éljen Spanyolország, éljen a király!" felkiáltással.

A 46 éves új uralkodó egyik fő feladatának a monarchia megújítását, megtépázott tekintélyének helyreállítását tartja.Beszédében jelezte, tudatában van Spanyolország nehéz gazdasági helyzetének, segítséget ígért azoknak, akiket legkeményebben sújtott a gazdasági válság.

Fotó: ep/ Getty Images

Fotó: ep/ Getty Images

A fiatalok álláskeresésének segítését kiemelten említette. Fülöp hitet tett Spanyolország egysége mellett, emlékeztetve, hogy az 1978-as alkotmány is leszögezte, a hagyományok és kultúrák sokfélesége gazdagítja az országot. Néhány ellenzéki kis párt képviselője távol maradt, mivel nem teljesült követelésük, hogy döntsön népszavazás a monarchiáról.

A katalán és a baszk autonómia vezetője, Artur Mas és Inigo Urkullu éppencsak összeütötte a tenyerét, nem méltányolták, hogy Fülöp katalán, baszk és galíciai nyelven is köszönetet mondott beszéde végén. Mas twitter üzenetében azt írta, leginkább a "többnemzetiségű" szót hiányolta. Zsófia, az anyakirályné és idősebbik leánya, Elena részt vett a ceremónián, a leköszönt uralkodó azonban távol maradt, akárcsak kisebbik lánya, a korrupcióval megvádolt Cristina hercegnő.

Ragyogott viszont az új királyné, Letizia, Fülöp puszival üdvözölte, akárcsak két megszeppent kislányát, Eleonórát (Leonort), a nyolc éves asturiasi hercegnőt, és hugát, Zsófiát. I. János Károly a jórészt csak ceremoniális célokra használt madridi Királyi Palota erkélyén csatlakozott az új királyi párhoz, együtt integettek az ünneplő fővárosiaknak.

Szerző

Messze még az ukrán fegyvernyugvás

Még nem hirdette ki a kijevi vezetés a kedden megígért egyoldalú tűzszünetet, mert előbb az ukrán-orosz határ lezárását szeretné befejezni, de a lázadók máris kételyeiket fejezték ki az elnöki válságkezelési terv őszintesége kapcsán. 

Mindenekelőtt abban nem hisznek, hogy Petro Porosenko hatni tud a konfliktus minden szereplőjére. A harcokban ugyanis a hadsereg mellett a felszámolt elitegység, a Berkut helyett önkéntes alapon alakult Nemzeti Gárda és más önkéntes csapatok is részt vesznek. Az események is azt igazolják, egyik fél sem hátrál, nem fűzhetők különösebb remények a tűzszünet megvalósulásához.

Tegnap heves harcok kezdődtek a Donyeck megyei Krasznij Liman város közelében. A települést a kormányerők ellenőrzik, a lázadók megpróbálták visszafoglalni a várost. Ukrán jelentések szerint az április óta tartó harcok egyik legádázabb epizódja zajlik – mindkét oldalon harckocsikat sorakoztatnak fel, a harcokban részt vevő szakadárok száma eléri a négyezret.

Az ENSZ tegnap ismertetett adatai szerint az elmúlt két hónap, a terrorellenes hadműveletnek nevezett katonai akció során Kelet-Ukrajnában 356 ember vesztette életét, közülük 257 civil, 86 pedig katona. Ukrajna keleti területeiről és a Krímből eddig 34 ezren menekültek el – írta a Tsn.ua internetes hírportál.

A kelet-ukrajnaiak Oroszországba menekülnek, azok pedig, akik a Krímet hagyják el, épp az orosz hatalom elől. Az orosz katasztrófavédelmi szaktárca tegnapi közlése szerint mintegy 19 ezer ukrán menekült tartózkodik Oroszországban. Több mint 10 ezer személy rokonoknál és ismerősöknél szállt meg, a menekültközpontokban 9 ezer személyt fogadtak be, akiknek fele, 4,5 ezer kiskorú.

Dmitrij Medvegyev miniszterelnök közölte, az orosz kormány 240 millió rubelt (mintegy másfél milliárd forint) különít el az ukrán menekültek elhelyezésére a Délkelet-Ukrajnával határos Rosztovi területnek.

Szerző