Az államosítások ára

A kormány kénytelen megemelni 152 milliárd forinttal az állami cégvásárlások miatt a költségvetés kiadási oldalát - derül ki a Költségvetési Tanácsnak (KT) véleményezésre benyújtott tervezetből. Így a pénzforgalmi szemléletű hiány fél százalékponttal fog növekedni. Az idei költségvetés évközbeni módosítására számítani lehetett, mert a Fidesz egyes társaságoknál úgy hajtotta végre a visszaállamosítást, hogy annak nem volt meg a fedezete.

Az Antenna Hungária Zrt., a Magyar Gáz Tranzit Zrt., az AVE Magyarország Kft. és a Főgáz Zrt. tőkeemeléses visszaállamosítását úgy hajtotta végre a kormány a közelmúltban, hogy ezeknek a tranzakcióknak nem volt meg a fedezete a központi költségvetésben. Ezért most az Országgyűlés arra kényszerül, hogy a büdzsé idei kiadásait 152 milliárd forinttal megemelje.

A nemzetgazdasági tárca azzal számol, hogy a központi költségvetés pénzforgalmi hiányát ezáltal a GDP fél százalékával kell növelni. A KT véleménye szerint az uniós módszertan szerinti hiánycél teljesülését mindez nem fogja veszélyeztetni. Azt ugyanakkor nem zárják ki teljesen, hogy a tranzakciók egy része az ESA-hiányt (az Eurostat összehasonlítható rendszere alapján) is növelni fogja, ezért a KT a körültekintő, takarékos költségvetési gazdálkodást és az Országvédelmi Alap (tartalék) fenntartását tartja szükségesnek mindaddig, amíg a hiánycél elérését és az adósságcsökkentést övező kockázatok megnyugtatóan nem csökkennek.

Most azt történt, hogy utólagosan engedélyezteti a kormány a már végrehajtott államosítások finanszírozását - mondta lapunk érdeklődésére Katona Tamás. A közgazdászprofesszor szerint azért csak júniusban fognak hozzá a központi költségvetés módosításához, mert a tavaszi parlamenti választásokat megelőzően ezt nem tartották ildomosnak. Eddig nyakra-főre zárolt a kormány különböző költségvetési pénzeket, de ezt nem lehet a végtelenségig csinálni - mondta Katona Tamás.

Arra feltehetően lesz mód, hogy - egy későbbi döntés értelmében - az egyes költségvetési fejezetek között átcsportosítsanak pénzeket, erre szeptember-októbertől, akár több alkalommal is sor kerülhet. A szakember példaként megemlítette az egészségügyet, amely mára eljutott az ellehetetlenülés állapotáig. Arra azonban a kormány mindenképpen ügyelni fog, hogy a GDP-arányos költségvetési hiány 3 százalék alatt legyen - említette a közgazdászprofesszor. Azonban az ilyen megszorítások fékezőleg hatnak majd a gazdasági növekedésre, ami előbb-utóbb tarthatatlanná válik. A véget nem érő stadionberuházások finanszírozására fordított összegek nélkül a költségvetési kiigazításokra sem lenne szükség - mondta Katona Tamás.

Brüsszel az utóbbi időszakban észrevehetően engedékenyebbé vált Magyarországgal szemben. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, aki részt vett az EU-s gazdasági, illetve pénzügyminiszterek tanácskozásán (Ecofin), pénteken arról nyilatkozott, hogy kikerült az uniós elvárások közül például az idei egyszázalékos költségvetési kiigazítás.

Az Európai Bizottság által bemutatott 2015-ös költségvetési tervezettel kapcsolatban a miniszter hangsúlyozta: Magyarországnak az az érdeke, hogy olyan költségvetést fogadjon el a az Európai Tanács, amely a 2015-ös év egészében biztosítani tudja a programok ütemezett kifizetését. Az előző időszakban ugyanis többször előfordult, hogy a bizottság forráshiány miatt képtelen volt időben teljesíteni a tagállamok kifizetési kérelmeit. Ezzel nehéz helyzetbe hozza az államháztartást, és tovagyűrűző hatásként a kedvezményezetteket is. Ilyen helyzettel a magyar költségvetésnek is szembe kellett néznie tavasszal, ezért fontos, hogy ebben ne legyen fennakadás - mondta.