Átalakítják az olasz szenátust

Olaszországban a parlament legjelentősebb pártjai megállapodtak arról, hogy megnyirbálják a felsőház, a szenátus jogköreit. Ezzel stabilizálni kívánják a belpolitikai életet. Matteo Renzi miniszterelnök javaslata alapján, amelyre Silvio Berlusconi pártja, a Forza Italia (FI), valamint az Északi Liga (LN) is áldását adta, csak a képviselőház rendelkezik majd döntő hatalommal, s a parlamenti munka jelentős része is az alsóházban zajlik majd.

Jelenleg a szenátus ugyanakkora hatalommal rendelkezik, mint a képviselőház. Mivel azonban a felsőházat a tartományok szavazatai alapján tevődik össze, így előfordul, hogy teljesen más erőviszonyok alakulnak ki a törvényhozás két házában. Ezzel megbéníthatják a kormány munkáját.

A reformtervek értelmében a szenátus nem hozhat törvényeket, s nem buktathatja meg a kormányt bizalmi szavazás után. A szenátorok számát pedig a jelenlegi 315-ről 100-ra csökkentik. A szenátorokat nem választhatják közvetlenül. A tartományi kormányzatok, illetve az államfő delegálhat személyeket a második kamarába.

A szenátus reformjának elfogadásához alkotmánymódosításra van szükség, amely kétharmados többséget igényel. A pártok közötti megállapodás révén azonban ez biztosítottnak tűnik. A római parlament várhatóan júliusban kezdi meg az erről szóló vitát.
Matteo Renzi várhatóan szerdán tárgyal a szenátus reformjáról az Öt Csillag Mozgalom (M5S) öntörvényű vezetőjével, Beppe Grillóval.

Szerző
Frissítve: 2014.06.23. 22:07

Donald Tusk a lengyel stabilitást félti

Újabb lehallgatott beszélgetés részleteket közölt a Wprost című lengyel lap, ezúttaal Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter és Jacek Rostowski egykori pénzügyminiszter beszélgetéseiből. Ebben Sikorski kritikusan beszélt az Egyesült Államok szövetségéről. „Te is jól tudod, hogy a lengyel-amerikai szövetség értéktelen. Sőt, inkább káros, mert azt a hamis érzetet kelti Lengyelország számára, hogy biztonságban vagyunk” – idézte a magazin a külügyi tárcavezetőt.

„Ez egy marhaság! Konfliktusaink akadnak Németországgal, Oroszországgal, és azt hisszük, minden szuper, mert szívességet tettünk az amerikaiaknak. Ez teljességgel naiv megközelítés” – közölte.  A Wprost szerint a párbeszéd januárból vagy februárból származik. Michal Lisiecki, a lap kiadója a Twitteren azt közölte, hogy Sikorski és Rostowski találkozója egy a varsói külügyminisztérium közelében lévő étteremben zajlott le.

Az információk forrása pedig egy meg nem nevezett üzletember. Sikorski megjegyzései azért is meglepőek, mert a nyilvánosság előtt rendkívül Amerika-barátnak állította be magát. Több évig élt Washingtonban, felesége pedig a Pulitzer-díjas amerikai történész, Anne Applebaum.

Donald Tusk kormányfő a kiszivárogtatások kapcsán úgy vélte, az ország stabilitását fenyegeti veszély. Közölte, minden jel arra vall, hogy tervezett akcióról van szó, s "a kormánypárt hírnevét akarják bemocskolni". Gdanski beszédében hangsúlyozta, nem lesznek politikai következményei a kiszivárogtatásoknak, mert - mint mondta - a megjegyzések egy bizalmas beszélgetés során hangzottak el.

A Wprost magazinja már előző héten is nagy visszhangot keltett kiszivárogtatásával. Ebben Bartolomiej Sienkiewicz és Marek Belka, a jegybank elnökánek tárgyalásait írták le. A jegybank elnöke Donald Tusk kormánya támogatásának fejében Rostowski pénzügyminiszter leváltását követelte. A tárcavezetőt tavaly novemberben valóban le is váltották.

Az ellenzék élesen bírálta a kormányt, azt állítván, törvénytelenül akarja befolyását kiterjeszteni, ezért a kormány lemondását követelte. Donald Tusk kormányfő elutasítja ezt, s a kormány megbuktatását célzó akcióról beszélt. Ugyanakkor múlt szerdán meglebegtette az előrehozott parlamenti választások lehetőségét.

Az ügyészség múlt kedden házkutatást tartott a Wprost szerkesztőségében, hogy megszerezze a lehallgatott beszélgetéseket. Az újságírók azonban ellenálltak, ezért a nyomozók munkatársai visszavonultak.

Szerző

Megintették a Kremlt

Publikálás dátuma
2014.06.24. 07:32
William Hague és Frank-Walter Steinmeier sem zárta ki az új Oroszország-ellenes szankciókat FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/
Az Egyesült Államok ismét szankciókkal fenyegette meg Oroszországot. Washington figyelmeztette a Kremlt arra, fel kell szólítania az oroszbarát szeparatistákat: tegyék le a fegyveret - közölte a Fehér Ház hétfőn.

Washingtoni közlés szerint Oroszországnak meg kell akadályoznia, hogy továbbra is fegyvereket csempésszenek át a szakadároknak az orosz-ukrán határon. Ha Moszkva nem tesz lépéseket ez ügyben, úgy Washington kész arra, hogy a G7-ekkel további gazdasági szankciókról döntsön.

Petro Porosenko ukrán elnök telefonon közölte Joe Biden amerikai alelnökkel, hogy az általa kihirdetett egyoldalú tűzszünet ellenére a szeparatisták folytatják támadásaikat.

Angela Merkel kancellár és Francois Hollande francia elnök vasárnap telefonbeszélgetésük során szankciókkal fenyegette meg Vlagyimir Putyin orosz elnököt abban az esetben, ha az ország nem tesz semmit az ukrajnai feszültség enyhítése érdekében. Az Európai unió külügyminisztereinek tegnapi luxemburgi találkozójának középpontjában is az ukrán válság szerepelt.

Új szankciókról ugyan nem döntöttek a tárcavezetők, de nem zárnak ki további intézkedéseket a Kremllel szemben, ha tovább rosszabbodna a helyzet a térségben. A külügyminiszterek felszólították a Kremlt arra, támogassa Petro Porosenko béketervét. "Reméljük és elvárjuk, hogy Oroszország kész legyen az együttműködésre" - hangoztatta Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter.

A tárcavezető közölte, ma Kijevben tárgyal az ukrán államfővel elsősorban arról, mely téren nyújthatna támogatást az EU a béketerv megvalósításában. Utalt arra, meg kell akadályozni, az orosz fegyveresek átjutását a két ország közötti határszakaszon.

William Hague brit külügyi tárcavezető egyértelműen figyelmeztette a moszkvai kormányt: ha nem hajlandó együttműködni, további kemény lépésekre számíthat az Európai Unió részéről. "Moszkvában senkinek sem lehet kétsége afelől, hogy készek vagyunk szigorítani az ország elleni szankciókat" - emelte ki Hague. Az ukrajnai helyzet az Európai Unió csütörtökön és pénteken megrendezendő csúcstalálkozóján kerül szóba.

Az EU aligha sieti ez az újabb szankciókat, hiszen ez ügyben eddig is nagy viták voltak a tagországok között. Az EU-csúcson pénteken írják alá az Ukrajnával megkötendő társulási egyezmény gazdasági részét.  Ban Ki Mun ENSZ főtitkár dicsérte az ukrán béketervet. Reményét fejezte ki, hogy ezzel enyhül a feszültség Kelet-Ukrajnában.

Mindezt telefonon mondta el Petro Porosenkónak. Donyecben tegnap az EBESZ képviselője, az Ukrajnába akkreditált orosz nagykövet, valamint a kijevi kormány illetékese háromoldalú tárgyalást folytatott a béketervről. 

Hétfőn is heves harcok dúltak Kelet-Ukrajnában. Az Unian ukrán hírügynökség közlése szerint Donyeck régióban négy gyermek vesztette életét a szeparatisták támadása során. Mariupolban leromboltak egy nyomdát, amely - mint az Unian fogalmazott - "a terroristák lapját" nyomta ki.

Kedden egynapos bécsi látogatásra érkezik Vlagyimir Putyin. Az orosz elnök megbeszélést folytat Heinz Fischer államfővel és Werner Faymann kancellárral, majd beszédet mond a gazdasági kamara előtt. A tárgyalásokon nyilvánvalóan szóba kerül Oroszországnak az ukrán válságban játszott szerepe.

A bécsi államfői hivatal közlése szerint Fischer elnök "minden nyitott kérdésről szót akart ejteni". Az államfő hangoztatta, Ausztria megpróbál segíteni a válság megoldásában. Utalt arra, hogy hazája nem tér le az EU által képviselt útról, azaz a maga részéről érvényben hagyja az Oroszországgal szemben elfogadott szankciókat.

Szerző
Frissítve: 2014.06.23. 22:05