A szíriai hadsereg lőtt Izraelre vasárnap rakétát

A szíriai hadsereg egyik katonai állásából lőtték ki vasárnap azt a páncéltörő rakétát a határvonal izraeli oldalára a Golán-fennsíkon, amely egy izraeli állampolgárságú tizenéves halálát okozta - közölte katonai forrásra hivatkozva a ynet, a Jediót Ahronót című újság honlapja.

Az nem világos, hogy szándékosan vették-e célba a Golánon az izraeli gépjárművet, de abban bizonyosság van a forrás szerint, hogy szolgálatban lévő egyenruhás szíriai katonák tüzeltek. A lövedék megölte a tizennégy éves Mohamed Karakát, aki a szünidő első napján a határon dolgozó édesapját elkísérve egy vízszállító tartálykocsin utazott.

A „Kornet” típusú harckocsi-elhárító rakéta a Szíria és Izrael közötti határ izraeli oldalán robbant fel, a szilánkok a halálos áldozat mellett megsebesítettek négy másik embert is. A közszolgálati rádió szerint a vasárnapi átlövés miatt megváltoztatják a határ mentén a katonai egységek tevékenységét, és továbbra is életben marad a fokozott készültség.

Az izraeli tízes tévécsatorna hétfő esti híradása szerint Izrael az ENSZ közvetítésével felvilágosítást kért a rakéta ügyében Szíriától, de nem kapott. Amennyiben a szíriai vezetés közölte volna, hogy tévedésből lőtték az izraeli fennhatóság alatt lévő területet, akkor nem következett volna be a szíriai állásokkal szembeni ellencsapás. A tévé kormányzati forrásokra hivatkozva azt közölte, hogy a kabinet vasárnap esti ülésén a szíriai válasz hiányában döntött a masszív tüzérségi és légicsapásról.

Szerző

A Hamász-vezér állítja, nem tud az elrabolt izraeliekről

Publikálás dátuma
2014.06.24. 11:32
Izrael, Jeruzsálem, 2014 június. Készülnek a plakátok a három eltűnt tinédzserről. Fotó: Getty Images
Háled Mesaal, a Hamász palesztin iszlamista mozgalom Katarban élő vezetője tagadta, hogy tudomása lenne a három elrabolt izraeli tizenévesről - közölte az izraeli közszolgálati rádió kedden.

Mesaal az emberrablás óta első ízben szólalt meg, amikor hétfőn kijelentette az al-Dzsazíra pánarab hírtévének, hogy a Hamász vezetősége nem küld utasításokat a fegyveres szárny terepen működő aktivistáinak, mikor és hogyan tevékenykedjenek. 

"Ha kiderül, hogy valóban emberrablásról van szó, akkor áldassék a rablók keze" - tette hozzá. Mesaal szerint a palesztin nép kötelessége rabjainak kiszabadítása. Elítélte a Palesztin Hatóság és az izraeli erők közötti egyeztetést biztonsági kérdésekben, és bejelentette, hogy a Fatah és a Hamász kiegyezési megállapodása szerint árulásnak minősül, ha információt adnak át az ellenségnek.

Az elrabolt izraeli fiatalok felkutatásának segítése miatt veszélybe kerülhet a palesztin kiegyezés is. Mohamed Nazal, a Hamász egyik vezetője azzal vádolta Mahmúd Abbász palesztin elnököt, hogy nem tartja magát az áprilisi egyezményben vállalt kötelezettségeihez. Nazal úgy nyilatkozott a Hamász-közeli al-Reszala hírportálnak, hogy az Izraellel való együttműködés "ismét feltárta a Palesztin Hatóság biztonsági erőinek ronda arcát. Csatlakoznak a megszálláshoz az ellenállással szembeni háborúban".

Nazal szerint ha Abbász nem visszakozik, akkor "bejelentheti a kiegyezés halálát egy igen korai stádiumban, és ez gyorsabban következik be, mint ahogy a megbékélés ellenségei várnák". Az elrabolt tizenévesek esetleges újabb fogolycseréjének esélyeit ronthatja az izraeli média hétfői bejelentése, hogy elfogták az áprilisi, pészahi merénylet végrehajtóját. Az ünnep estéjén Ciszjordániában egy izraeli autóra tüzelve megöltek egy családjával az ünnepi vacsorára utazó ötgyermekes édesapát.

Mint kiderült, a merénylő Ziad Avad volt, aki három éve az elrabolt Gilád Salit izraeli katona kiszabadításáért kötött fogolycsere keretében szabadult. Előzőleg életfogytiglani büntetését töltötte olyan palesztinok meggyilkolásáért, akiket Izraellel való együttműködéssel vádoltak.

Szerző

Az EU nem vezet be újabb szankciókat

Az Európai Unió külügyminisztereinek tegnapi tanácskozásán nem született döntés újabb Oroszország elleni gazdasági szankciók foganatosításáról.

Washington hétfőn újabb szankciókkal fenyegette meg Moszkvát, de az Európai Unióban ez a kérdés mindmáig komoly vitákat szül és több tagország részéről komoly ellenállásba ütközik. Jean Asselborn, Luxemburg külügyminisztere úgy fogalmazott, az EU országoknak „jelenleg nincs komoly motivációja gazdasági szankciókhoz” Oroszország ellen. Elmondása szerint az ukrán válság következtében kialakult  "krízis rendezését nem segíti elő az Orosz Föderáció elleni szankciókkal való állandó fenyegetőzés”.

A külügyminiszterek többsége úgy véli, most hiba lenne újabb szankciókat bevezetni, mivel a kölcsönös átmeneti tűzszünet lehetőséget nyújt a diplomáciai rendezésre.

Szerző