Sokan előfizetnek, és támogatják a Népszavát

Tömegével jelentkeznek az előfizetők a Népszavához; van, aki meghosszabbította korábban kötött előfizetését, mások új belépők. A legtöbben 2-3 hónapra fizettek elő, sokan a féléves díjcsomagot választották, de vannak, akik egy éves szerződést kötöttek. 

Sok kispénzű támogató jelentkezett, de nagyvállalatok is adakoztak. Kende Péter Párizsban élő szociológus pedig egy jelentősebb összeget ajánlott fel. Láposi Elza, a Népszava ügyvezető igazgatója úgy fogalmazott: még nekünk is meglepő a baloldaliak összefogása, ugyanakkor továbbra is azt kéri, minél többen segítsenek. A lapunkhoz telefonálók szerint fontos, hogy legyen Magyarországon baloldali, szociáldemokrata napilap - mondta.

Láposi Elza és Németh Péter főszerkesztő kedden délelőtt azután tartott nemzetközi sajtótájékoztatót, hogy a lap "A Népszava felveszi a kesztyűt a Fidesz ellen" szalagcímmel, és egy narancssárga bakancs alatt görnyedő kalapácsos ember képével jelent meg. A lap helyzetét ismertetve jelezték, igyekeznek megfojtani az újságot, szinte egyáltalán nincs állami hirdetés, és nem mernek a gazdasági szereplők sem reklámozni.

Ismertették a napilapok hirdetési piacának számait is: eszerint az állami költések úgy alakultak 2013. januárja és 2014. júniusa között a négy politikai napilapnál, hogy a 14 ezer példányban eladott Népszava 29 millió forint hirdetéshez jutott, a 45 ezres példányszámú Népszabadság 91 millióhoz, míg a mintegy 7 ezer példányban elkelő Magyar Hírlap 406 millióhoz, a 37 ezres példányszámú Magyar Nemzet pedig több mint egymilliárdhoz.

A sajtótájékoztatón az is elhangzott, a piaci pletykák szerint Orbán Viktor miniszterelnök tiltotta meg, hogy állami cégek hirdethessenek a Népszavában, pedig a baloldali kormányok annak idején kínosan ügyeltek arra, hogy a jobboldali médiumokban is hirdessenek az ilyen vállalatok, például az MVM, a MÁV, a Posta, a Szerencsejáték Zrt. vagy a Magyar Turizmus Zrt.

Szerző

Felelőtlen voksolások

Publikálás dátuma
2014.06.27. 07:02
Pálffy Ilona, az NVI elnöke – a választások lebonyolításáért felel, de politikai felelőssége nincs. Fotó: Vajda József/Népszava
Nincs politikai felelőse a mindenkori választások lebonyolításának, formálisan ugyanis egyetlen kormánytag illetékességi körébe sem tartozik ez a terület. Magyarán sem jogilag, sem politikai értelemben nem vonható felelősségre a kabinet, ha valamelyik választás során durva csalás, vagy más visszaélés nyomán megkérdőjelezhetővé válik az eredmény.

Egyetlen kormánytag sem tartozik politikai, illetve jogi felelősséggel a magyarországi választások lebonyolításáért. A harmadik Orbán-kormányban, az előzővel szemben még egy államtitkár sem felel azért, hogy felügyelje a választási intézmények munkáját, valamint rendszeresen beszámoljon az Országgyűlésnek a parlamenti, az uniós, illetve az önkormányzati választások lebonyolításával kapcsolatos állami feladatok elvégzéséről.

A kormánytagok feladatköreit rendező kormányrendelet mindössze azt rögzíti, hogy az igazságügyi miniszter "a választójogi és népszavazási szabályozásért való felelőssége keretében" előkészíti a vonatkozó jogszabályokat. Ám a lebonyolításért nem ő felel, sőt, egyetlen minisztériumban sincs illetékese ennek a területnek.

Nagyobb és drágább állam
Kinevezte Orbán Viktor a Miniszterelnökség helyettes államtitkárait, így keddtől 27 ilyen állami vezető dolgozik a kancellárián, ahol az előző ciklusban még csak 11-re volt szükség. A szerdai Magyar Közlönyben közzétett lista szerint a miniszteri rangban Lázár János által vezetett apparátus tovább növekedett, amivel a harmadik Orbán-kormány a rendszerváltás óta hivatalba lépett kabinetek legnagyobbika lesz, így nyilván a legdrágább is.

A helyzet nem új - hívta fel a figyelmet Lamperth Mónika. A volt belügyminiszter emlékeztette lapunkat, az új választási eljárási törvény önálló államigazgatási szervként hozta létre még 2013-ban az NVI-t, mely formálisan "független, csak a törvénynek van alárendelve, feladatkörében nem utasítható, a feladatát más szervektől elkülönülten, befolyásolástól mentesen látja el (...) számára feladatot csak törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály írhat elő" - magyarán munkáját még egy miniszter sem felügyeli.

Az NVI elnökét 9 évre a kormányfő javaslatára nevezi ki az államfő, magyarán e vezető közvetlen politikai elszámolással csak a miniszterelnöknek tartozik, a parlamentnek nem.

A jogszabály ráadásul olyan hatáskörökkel is felruházta az NVI vezetőjét, amelyet korábban az illetékes miniszter látott el, így ma lényegében csak ő, azaz még további 8 évig Pálffy Ilona felelős a választások lebonyolításáért. A jogszabály hatályba lépésével ráadásul a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkárságának nevéből és tevékenységéből a voksolás eltűnt, és az új kabinetben is csupán területi közigazgatási államtitkárság jött létre, ezúttal már a Miniszterelnökségen.

Lamperth felidézte, már az eljárási törvény elfogadása előtt kifogásolták a kormány felelősségének megszüntetését, hiszen elég csak arra gondolni, hogy amikor 2002-ben a Fidesz elveszítette a választást, ott is a voksolás lebonyolítását felügyelő miniszter tartozott politikai számadással.

A helyzet pikantériája, hogy noha akkor Lamperthet támadta a mai kormánypárt, és követelte, hogy a miniszter tisztázza, történt-e visszaélés a választáson, valójában a 2002-es voksolás lebonyolításának Pintér Sándor volt a felelőse, akinek miniszteri beszámolóját a Fidesz (is) elfogadta az Országgyűlésben. Az egykori szakminiszter szerint ugyanakkor ez az ügy világosan mutatja, milyen fontos, hogy legyen egy politikai felelőse a mindenkori választások lebonyolításának.

Szerző

"Tankkal támad" ellenfeleire az Orbán-kormány

Publikálás dátuma
2014.06.27. 07:00
Orbán Viktor és Polt Péter legfőbb ügyész – kritikusait és politikai ellenfeleit is igyekszik megtörni a hatalom. Fotó: Bielik I
Egy sor ügyben korábbi ígéreteivel szemben cselekszik a kormány, és nem csak a médiaadó az új elem, "a civilszervezetek is mesélhetnének" - az RTL Klub programigazgatója szerint ez az oka annak, hogy sokkal kritikusabb hangnem érezhető a Híradójukból, mint akárcsak négy éve.

Kolosi Péter a Heti Válasz eheti számában megjelent interjúban azt is mondta: a 2010-es kampány előtt még nem zavarta a Fideszt, hogy ellenzéki hangok is teret kaptak, minthogy "ők voltak az ellenzék". Kolosi "lázári leleménynek" nevezte, hogy az RTL, ahogy Lázár János mondta, gyarmattartó volna, és hozzátette: az első Orbán-kormány támadta például a Heti hetest is, és akkor még nem tankot vetettek be ellenük, de "most azzal jönnek", amit egyébként "a Jobbik programjának" tart. Kolosi szerint ezzel az RTL biztos gazdasági alapját "próbálják most megtörni".

Mindezt cáfolni próbálta a lapban Kolosival párhuzamosan megszólaltatott fideszes Gulyás Gergely - fél sikerrel. Az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának elnökét arról is kérdezték, hogy a 40 százalékos reklámadó-kulcsot - ami egyedül az RTL-t sújtja - miért nevezik arányosnak, ha azzal veszteségessé tesznek egy nyereséges vállalkozást.

Miközben Gulyás szerint "semmi sem bizonyítja", hogy ez így is lesz, Kolosi azt mondta: a törvény szerint jövőre nem is a reklámbevételeik, hanem az összes bevételük 20 százalékát kellene befizetniük, ami akkora profitot feltételezne, amit nem lehet kitermelni ebben az ágazatban, legálisan biztos nem.

Furcsa érveléssel Gulyás azzal próbálta védeni a különadót: a "szerencsétlen" köztévét az tette tönkre, hogy 1997-ben két országos kereskedelmi csatorna is frekvenciához juthatott, és emiatt zuhant 60-ról 20 százalékra a nézettsége. Azt ugyan nem mondta, hogy az RTL-t meg kellene szüntetni, de ebből kiolvasható: a köztévé mai népszerűtlensége nincs ínyére a kormánynak.

Gulyás szerint egyébként konszenzus van a jó ízlésű emberek között a kereskedelmi tévék káros hatásáról, és bár épp az előző ciklusban létrehozott Médiatanács dolga lenne a bírságolás bizonyos műsorok miatt, Gulyás szerint a tanácsot "gúzsba kötötte" a médiatörvény miatti "hisztéria", ezért sem léptek fel kellő eréllyel. A politikus beszélt arról is, hogy a csatornát az új híradó-szerkesztési gyakorlatuk miatt "ma már lehetetlen" nem bírálni politikailag.

Kolosi és Gulyás "nyilatkozatháborúján" túl más jelei is vannak annak, hogy az RTL mintha szálka lenne a kormány szemében. Megírtuk: szerdán dőlt el, hogy a kabinet ráküldi a csatornára az adóhatóságot. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter ugyanis közölte, a NAV-nak felülvizsgálati eljárást kell indítania az RTL ellen, mert "vannak olyan szereplők, akik nem kívánnak adót fizetni".

Ezzel szemben az RTL közlése szerint csaknem 9 milliárd forintnyi adót, járulékot fizettek be tavaly az államkasszába, és eddig minden hatósági vizsgálat igazolta jogszerű működésüket. Hasonló helyzetbe kerültek nemrég a Lázár János által "megtámadott" Norvég Civil Támogatási Alapból finanszírozott civil szervezetek is, csak éppen nekik nem az adóhatóság, hanem a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) vizsgálódása "jutott".

Egyikük, a TASZ jogvédő szervezet kifejezetten politikai támadásnak nevezte a lépést, miután kormányzati tisztségviselők korábban egyértelművé tették: az ellenőrzés oka, hogy szerintük a norvég civil pénzek ellenzéki pártokhoz köthető szervezetekhez kerültek. A TASZ szerint a vizsgálat célja a hatalom maradék ellensúlyát jelentő erők megfélemlítése, a kormánykritikus civil szervezetek elnémítása.

Míg a médiával szemben jogi, civilekkel szemben pedig kormányzati-adminisztratív eszközökkel lép fel a kétharmados hatalom, politikai ellenfeleit az "elszámoltatás" eszközével igyekszik sarokba szorítani. Ám hiába "fogyasztott el" az előző ciklusban több elszámoltatót is az Orbán-kabinet, az ügyek legtöbbje hamar "elvérzett" és csak nagyon kevés jutott el a jogerős ítéletig. Ami viszont lezárult, az sem a feljelentők reményei szerint alakult.

Májusban például a Kúria jogerősen felmentette a hivatali visszaélés vádja alól Molnár Gyula volt MSZP-s polgármestert és egykori SZDSZ-es helyettesét egy XI. kerületi ingatlanügylet miatti büntetőperben. Júniusban újrakezdődött első fokon a tábornokper, amelyben a vád lényege a viszkisdobozban átadott vesztegetési pénz, ám ennek története kizárólag Oláh János tábornok vallomásán alapult, aki viszont a bíróságon ezt visszavonta.

A kudarcok ellenére a politikai boszorkányüldözés aligha kerül ki a Fidesz eszköztárából, miközben a kormánypárthoz köthető zűrös ügyek felderítetlenek maradnak.

Szerző