Akár 15-20 százalékkal is csökkenhet a devizahitelesek törlesztőrészlete, attól függően, hogy az egyoldalú kamatemelések közül mennyit ismer el a kormány. Feltehetően valamilyen referenciakamatot fog meghatározni a kormány, és az ezen felüli kamatemeléseket kell majd visszafizetnie a bankoknak - véli Felcsuti Péter. A bankszakember szerint ez egy alkufolyamat eredménye lesz a kormány és a bankok között.
A kormánynak ugyanakkor több dolgot kell szem előtt tartania: egyrészt a devizaadósok helyzetét, másrészt a bankrendszer stabilitását - tette hozzá Felcsuti. A bankszakember ugyanakkor megjegyezte: nem csak arra kell gondolnia, hogy ne dőljön össze a bankrendszer, hanem arra is, hogy ezeknek a bankoknak hitelezni kell, hogy legyen növekedés.
Korábban a költségvetés tervezésekor a kormány számolt azzal, hogy a devizahitelesek megmentése növelni fogja a lakossági fogyasztást, és ezáltal a GDP-t. A törlesztőrészletek csökkenésének lehet ilyen hatása, azonban ha a bankok a veszteségek miatt kénytelenek lesznek visszafogni a hitelezést, akkor az kioltja a fogyasztásból eredő GDP-bővülést.
Szakértői számítások szerint a devizahiteles mentőcsomag 400 milliárd forintjába kerülhet a bankszektornak, ez gyakorlatilag egy második végtörlesztéssel felérő összeg. Az akkor 370 milliárd forintba került a bankoknak 2011-2012 fordulóján. Emlékezetes, hogy a végtörlesztést másfél éves recesszió követte.
A Magyar Bankszövetség tegnap közleményben jelezte: támogatja a jogi helyzet rendezését, ugyanakkor felhívják a figyelmet, hogy "olyan jogszabályra van szükség, amely figyelembe veszi az ország gazdasági teljesítményében kulcsszerepet játszó pénzügyi szektor teherbíró képességét, és amely méltányosan kezeli a forinthitelesek érdekeit, nem hozva őket kedvezőtlenebb helyzetbe a devizahiteleseknél."
A bankok az elévülési szabályok "átírása" miatt is aggódnak. "Egy sok évtizedes, a polgári törvénykezés egyik alapkövét jelentő szabály átértelmezése, átírása olyan kockázatot jelent, amely túlmutat a devizahiteles kérdésen, és valamennyi, nem csak banki szerződés alapját megkérdőjelezi, ráadásul visszamenőleges jelleggel" - írja közleményében a Bankszövetség.
Az elévülési idő azért fontos, hogy meghatározható legyen, mely időszak után kaphatják vissza az adósok az árfolyamrést. Szakértők eddig azzal számoltak, hogy csak az elmúlt öt évben keletkezett károkat kell a bankoknak megtérítenie. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kifejtette: a szerződés lezárásától számított öt év az elévülési idő. Ilyenformán azok is kaphatnak vissza pénzt a bankjuktól, akik 2011 végén végtörlesztettek.
Eddig visszafizetett összeg: 8 530 7 640
Árfolyamrés miatt visszajár: 112
Összesen visszajár: 1 007
Immár a bankok is szeretnék véglegesen rendezni a devizahitelek kérdését: ennek egyik oka a tervezhetőség, hiszen nem lehet úgy felelősen gazdálkodni, hogy a kormány időről időre újabb mentőcsomagok terheit rakja a vállukra. Másrészt nekik is érdekük, hogy csökkenjen a nem teljesítő, 90 napon túli késedelemben lévő hitelesek aránya. Ez jelenleg a devizahitelek esetében 23 százalék felett van.
A kérdés az, hogy a valóban bajba jutott adósok (legalább egy részének) hitelképessége helyreáll-e a mentőcsomag hatására.
Ennek megválaszolásához érdemes megvizsgálni, hogyan változott a törlesztőrészlet, és ezt mennyiben korrigálja a készülő kormányzati mentőcsomag. Egy átlagos (nyolc millió forintos svájci frankban felvett) devizahitel törlesztőrészlete nagyjából 90 százalékkal emelkedett, ennek nagy részéért az árfolyam megugrása felelős.
Az egyoldalú kamatemelések az emelkedés mintegy 20 százalékáért felelősek. Azt egyelőre nem tudni, hogyan kapják vissza az adósok az árfolyamrést és a kamatemeléseket, feltételezhető, hogy leírják a bankok a tőke összegéből. Így a példánkban szereplő 2007-ben felvett devizahitel törlesztőrészlete 100 ezer forintra csökkenhet - ez még így is 35 ezer forinttal magasabb az eredeti törlesztőnél.
Valószínűtlen, hogy a valóban bajban lévő adósok tömegei 124 ezer forintot nem tudnak fizetni havonta, 100 ezret azonban már igen. Ez alapján kérdésesnek tűnik, hogy ezúttal megfelelően célozza a kormány az újabb devizahiteles mentőcsomagot. Persze a törlesztőrészletek akkor is csökkenhetnének - méghozzá jelentősen - ha a kormány a forintot erősítő gazdaságpolitikát folytatna, ezzel szemben azonban jelenleg az exportra építi a kabinet a növekedést, amelynek a gyengébb forint kedvez. Kérdéses az is, hogyan tervezi forintosítani a kormány a devizahiteleket: erre Varga Mihály Népszabadságnak adott nyilatkozata alapján karácsonyig kerülhet sor.
Annyi bizonyos, hogy a jegybank segít majd a konvertálásban, de kérdés, hogy milyen hiteleket forintosít a kormány, és milyen árfolyamon.
A forinthitelek kamatemeléseit is megvizsgálja a kabinet - nyilatkozta Varga Mihály a Hír TV-nek. Ugyan az Európai Bizottság idei tavaszi országjelentésében megjegyezte, hogy egy megfelelően célzott mentőcsomagra lenne szükség a forinthitelesek esetében is - náluk ugyanis hasonlóan magas a nem teljesítő hitelek aránya. Logikus lépés tehát a forinthitelesek helyzetének megvizsgálása: tekintve azonban hogy a most készülő csomag sem a bajban lévő adósoknak nyújt segítséget, óvatosan kell a kormánynak eljárnia a kamatemelések esetleges eltörlésével.
