Az utóbbi hónapokban a fogyasztói árindex minden korábbinál alacsonyabb értéket mutatott, sőt a megelőző 12 hónap áralakulásával összehasonlítva a termékek és a szolgáltatások átlagos árszínvonala alacsonyabb volt, mint egy esztendeje. Az idei első negyedévi, kedvező áralakulás, mint ahogy az MNB Inflációs jelentéséből is kiolvasható, elsősorban a kormányzat országgyűlési választásokat megelőző intézkedéseinek volt köszönhető.
Egyes, úgynevezett szabályozott árak - szemétszállítás, víz- és csatornadíjak, illetve a palackos gáz 2013 közepén végrehajtott árcsökkentésének volt köszönhető. Emellett mérséklődött a háztartási villamosenergia, földgáz és távhőszolgáltatás ára is, ám az előzőekben felsoroltak árcsökkentése fokozatosan kiesik az indexből, ezért a jegybank szakértői azzal számolnak, hogy augusztustól ezek fokozatosan kiesnek az árindexből.
Ezzel egyidejűleg, tehát ez év augusztusától a dohányárak kiskereskedelmi árrésének tavalyi növelése felfelé fogja elmozdítani az inflációs rátákat, mégpedig úgy, hogy a hatását legerőteljesebben majd szeptemberben fejtheti ki.
A pénzügyi tranzakciós illeték tavaly őszi emelése viszont ugyancsak idén szeptemberben esik ki a bázisból. Itt azonban érdekes helyzet állhat elő, ugyanis a pénzintézeteknek a jogtalanul az ügyfelekre áthárított tranzakciós illetéket idén tavasszal vissza kellett fizetniük, azóta ezzel már nem kell számolni.
Erőteljesebben emelkedhet az árindex decemberben, mert akkor esik ki a tavaly novemberi szabályozott energiaárak csökkentésének bázishatása. Összességében az infláció idén és jövőre is a 3 százalékos cél alatt maradhat, és csak az előrejelzési horizonton, vagyis 2015 végén emelkedhet a 3 százalékos középtávú cél magasságába.
Emlékezetes, hogy 2013-ban átlagosan 1,7 százalékos volt a pénzromlás üteme Magyarországon, a jegybank legfrissebb előrejelzése 2014-re átlagosan 0 százalékos ármozgást vár, jövőre pedig 2,5 százalékosat. Ha ennél rövidebb időtávra tekintünk előre, akkor az elkövetkező hónapokban rendkívül visszafogott lehet a pénzromlás üteme.
Ennek oka a jegybank munkatársai szerint a nyersanyagárak és az importált infláció kedvező alakulása. A tegnapi sajtótájékoztatón is azonban Pellényi Gábor, az MNB elemzője elismerte, hogy az ukrán-orosz konfliktus módosíthat ezen a jóslaton, és akkor még az éleződő, a kőolajpiaci árakat felfelé tornászó iraki belső villongásokról nem is beszéltünk.
Az infláció alakulása - normál körülmények között - kihatással van a jegybank kamatpolitikájára is. Ezzel kapcsolatban Palotai Dániel ügyvezető igazgatója hozzászólásában úgy fogalmazott, hogy figyelembe véve az inflációs és reálgazdasági kilátásokat, valamint a magyar gazdaság kockázati megítélésében bekövetkezett változásokat, az MNB előrejelzése szerint tartósan alacsony kamatkondíciókkal is elérhető az inflációs cél az előrejelzési horizont második felében.
Ebből szakértők azt a következtetést vonták le, hogy még egy-két kamatvágásra rászánja magát az MNB, de a romló inflációs környezetben sem nagyon számolnak azzal, hogy kamatot emeljenek. A szakember azt is megemlítette, hogy a jegybank idei növekedési előrejelzését 2,1 százalékról 2,9 százalékra emelte, és 2015-re pedig változatlanul 2,5 százalékos, vagyis mérsékeltebb GDP-bővülést vár.
Külföldi irodákat nyit az MNB
Hat kapcsolattartó irodát nyit a Magyar Nemzeti Bank (MNB) New York-ban, Párizsban, Hamburgban, Rómában, Buenos Airesben és Bejrútban.
Az MNB célja, hogy a magyar jegybankot és a bankban folyó elemző munkát bekapcsolja a nemzetközi tudományos vérkeringésbe, illetve erősítse a társ- és partnerintézményekkel fennálló szakmai együttműködést.
Ez a kijelentés a jegybanktól már annak fényében is érdekes, hogy miután Matolcsy György került a szervezet élére, letiltotta a jegybank elemzőit a különböző hazai szakmai konferenciákról, csak külön engedéllyel vehetnek részt ilyesmin a jegybank igazgatói.
Korábban az MNB hét nemzetközi irodát tartott fent, Tokióban, Frankfurtban, New Yorkban, Párizsban, Zürichben, Londonban és Bejrútban - közölte a jegybank. Arra a kérdésre, hogy ezeket az irodákat mikor és miért zárták be, az MTI egyelőre nem kapott választ a jegybanktól.
Az MNB nemzetközi irodáit kis létszámú - 2-4 fős - lesz, az adott régióban munkatapasztalattal bíró, a térség gazdasági, pénzügyi viszonyait jól ismerő szakembergárda működteti majd, a nemzetközi irodák munkatársait az MNB nyílt pályázat útján választja ki.