Alitalia: a pénz nem boldogít

Publikálás dátuma
2014.06.27. 18:02
Nem egy hosszútávú járatáról le kell majd mondania az olasz légitársaságnak. Fotó: World Youth Day/Getty Images
Légügyi szakértők szerint azzal, hogy Abu Dzabi állami légitársasága, az Etihad 49 százalékos részesedést szerez az Alitaliában, csak részben oldja meg az olasz cég helyzetét: pénzügyileg ugyan stabilabb lesz és tovább működhet, de strukturális problémái ettől még nem oldódnak meg.

A Flightglobal légügyi szaklap elemzése szerint a két légicég flottája és az útvonalhálózata is jó fedésbe hozható egymással. Az Alitaliának 91 keskenytörzsű gépe van, mivel kiterjedt az európai úthálózata, a hosszú távú járatokat kiszolgáló szélestörzsűből viszont az Etihadnak van több. A két flottát azonban valamilyen mértékben össze kell hangolni, ennek keretében az Alitaliától 14 közép- és 7 hosszú távú járatot teljesítő gépet törölhetnek.

Megjegyezték, hogy az Alitalia az elmúlt években hajtotta végre flottamodernizációs programját, ezért rendelésállománya nincs, viszont opcióval rendelkezik A320-as és A330-as Airbusokra. Bár a cég vezérigazgatója, Gabriele del Torchio korábban hat új szélestörzsű gép megjelenéséről beszélt az Alitalia kötelékében, ezt a tervet keresztül húzhatja az Etihaddal való együttműködés. A flotta összefésülése után pedig a karbantartási költségek is csökkenhetnek, és meg is oszthatják azokat egymás között.

A járathálózatban szintén nagy szinergiák lehetnek a szaklap elemzése szerint. Míg az Alitalia elsősorban Európában és Olaszországban, az Etihad a Közel-Keleten rendelkezik jól kiépített hálózattal. Az Etihadnak fontos az európai piac, hogy "ráhordjon" közel-keleti központjából induló járataira.

Peter Morris, az Ascend légügyi tanácsadó cég vezető elemzője azt mondta, bár a legnagyobb lehetőségek az útvonalhálózat egyesítésében vannak, ez nem oldja meg az Alitalia egyik legégetőbb problémáját, azt, hogy rövidtávú útvonalhálózata rendkívül veszteséges.

Az európai és az olaszországi piacon a diszkont légitársaságok hatalmas szeletet szakítottak ki a tortából, a Lufthansa, az Air France-KLM és a Delta pedig a hosszú távú járatokon bizonyultak erős konkurenciának. Jelenleg a Ryanair az olasz piacon lévő ülőhely-kapacitás 21 százalékát adja, ezzel a legnagyobb szolgáltató lett ezen adat alapján, és az easyJet is bázist nyitott Róma-Fiumicino repülőtéren, az Alitalia bázisrepterén.

Emiatt az Alitalia belföldi és európai járathálózata továbbra is jelentős veszteségeket termelhet, ezért a cégstruktúra, és az üzleti modell átszervezésére is szüksége elehet - vélte Peter Morris hozzátéve: alternatív megoldás lehet, hogy az Etihad a két ország közötti egyezményt kihasználva Olaszországból is elkezdene nemzetközi járatokat üzemeltetni, ugyanakkor az unió és az USA is felléphet ez ellen saját piaca védelme érdekében. Ebbe a falba ütközött bele az Emirates is, amely Milánón keresztül üzemeltette Dubaj-New-York járatát.    

Az egyesülés, és az ezzel járó friss készpénz, tőke, (és ezzel együtt a továbbműködés) valamint szakértelem azonban az Alitalának akár több ezer munkahelybe is kerülhet, amely érintheti a földi kiszolgáló és a hajózó személyzetet is. Maurizio Lupi közlekedési miniszter szerinte kétezer fős elbocsátásra is fel kell készülni, amely a hagyományosan erős olasz szakszervezetek figyelmét is felkeltheti.

Szerző

Olyan pályázó is nyert Kishantoson, aki nem is indulhatott volna

Publikálás dátuma
2014.06.27. 15:59
Greenpeace-akció Kishantosért, magosztás a Kossuth téren április 24-én Fotó: BIELIK ISTVÁN, Népszava
Szabó Rebeka, a Párbeszéd Magyarországért elnökségi tagja sajtótájékoztatón közölte: olyan induló is földbérlethez jutott a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ földterületeire kiírt pályázaton, aki nem is nevezhetett volna.

A politikus azután tartott tájékoztatót, hogy  a Nemzeti Földalapkezelő Szervezettől megkapta a pályázatok értékelési lapjait és bírálati pontszámait. Szabó Rebeka hangsúlyozta, hogy a vidékfejlesztési központ húsz évig nonprofit módon folytatott ökológiai gazdálkodást ezeken a földeken. A helyiek beszámolói és a sajtóban megjelentek szerint az új nyertesek viszont "gyakorlatilag csak rombolást folytatnak ezen a területen", a jogvita ellenére "agresszívan megsemmisítik" a korábban elvetett termékenyeket. 

A Párbeszéd Magyarországért elnökségi tagja kiemelte a Mezővidék Bt.-t, amiről azt mondta, hogy gyakorlatilag a pályázat alatt alakult, ugyanis tulajdonosa előzőleg építési vállalkozóként dolgozott. Az Együtt-PM szerint ezért nem is pályázhatott volna, mert az utolsó évben nem a mezőgazdaságból származott bevételeinek az ötven százaléka. Hozzátette, hogy ez a nyertes a dokumentumok szerint előzőleg nem folytatott gazdasági tevékenységet sem, a meglévő állatállományhoz mégis 25 szarvasmarhát írt be. A politikus emellett kiemelt egy 87 hektárnyi területet elnyert pályázót is, akiről azt mondta, hogy apósa és férje egy olyan agrárcégnek az ügyvezetője, illetve tulajdonosa, amelyik már most 2900 hektárt művel. Szabó Rebeka a helyiektől származó - hivatalosan meg nem erősített - információkra hivatkozva azt is jelezte, hogy ez a kft. kifejezetten sok vegyszert használ.

A nemzeti földalapról szóló törvény birtokpolitikai irányelvei viszont kimondják, hogy az állami földeket a fenntartható és környezetkímélő élelmiszertermelés elősegítésére kell használni - hívta fel a figyelmet a politikus.   A dokumentumokat a pártjuk honlapján nyilvánosságra fogják hozni, Szabó Tímea független képviselő kérdést nyújt be az ügyben a földművelésügyi miniszternek és a párt jogászai megvizsgálják, hogy milyen lépéseket tehetnek még - közölte Szabó Rebeka.

Szerző

Jegybanki intézkedések piacbefolyásoló ügyletek miatt

Piacfelügyeleti eljárása keretében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) megállapította, hogy az XP-BANKTECHNIKA Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt., a PT LAND Zrt. és egy természetes személy a Budapesti Értéktőzsdén piacbefolyásolásnak minősülő ügyleteket kötött. Az MNB által szankcionált ügyletek (wash trades) eredményeként a részvény tényleges tulajdonosa, illetve kockázatviselő személyében nem történt változás.

A jegybank gyakorlata hamis vagy félrevezető jelzések adására alkalmasként kezeli az ilyen típusú kereskedési technikát, mivel e tranzakciók célja jellemzően nem elsődlegesen a pénzügyi eszköz adásvételére irányuló befektetés. Az ilyen tőzsdei ügyletek – természetüknél fogva – kifejezetten alkalmasak arra, hogy egy részvény likviditása vagy a kereskedés volumene vonatkozásában a tőzsdei szereplők irányába hamis, félrevezető jelzéseket közvetítsenek. Ezek pedig a későbbi befektetési döntések meghozatala során bármely tőkepiaci szereplő által felhasználhatóvá válnak.

Az MNB honlapján elérhető ajánlás felhívja a tőkepiaci szereplők figyelmét, hogy az ilyen típusú ügyletkötések néhány kivétellel piacbefolyásolásnak minősülnek (5/2006. (VII. 6.) számú ajánlás). Az MNB ma közzétett határozatában így a piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt egy természetes személyt 6 millió forint, az XP-BANKTECHNIKA Zrt.-t 5 millió, a PT LAND Zrt.-t pedig 500 ezer forint piacfelügyeleti bírsággal sújtotta.

A bírság mértékének meghatározásakor az MNB súlyosító körülményként értékelte, hogy a piacbefolyásolással érintett részvény a Budapesti Értéktőzsde Prémium (illetve a vizsgált időszakban „A”) kategóriájába bevezetett, a BUX és a BUMIX kosárban szereplő értékpapír, a bírsággal szankcionált személyek pedig jogsértő tevékenységüket huzamosabb időn keresztül folytatták. A természetes személynél súlyosító körülménynek számított a vizsgálat során együttműködése hiánya és rosszhiszeműsége, az intézkedés alapjául szolgáló adatok, tények, információk eltitkolására irányuló szándéka, s azt, hogy az érintett ügyfélként tett nyilatkozatában az ügy szempontjából jelentős valótlan tényt állított. Így az MNB-nek már korábban lehetősége lett volna a természetes személy magatartását eljárási bírság kiszabásával szankcionálni.

A piacfelügyeleti eljárás során beszerzett bizonyítékok alapján bűncselekmény elkövetésének gyanúja is felmerült, így az MNB büntetőeljárást kezdeményezett az illetékes rendőr-főkapitányságnál.

A jegybank az ügy kapcsán is hangsúlyozza: a tőkepiacról szóló törvény nem követeli meg, hogy a tőkepiaci szereplő szándéka piacbefolyásolásra irányuljon. Önmagában az a tény, hogy az ügyletek objektív alapon félrevezető jelzést adnak vagy adhatnak, megállapíthatóvá teszi a piacbefolyásolást. Ehhez tehát az sem szükséges, hogy a piacbefolyásolás ténylegesen eredménnyel járjon, a piaci szereplőket valóban megtévessze, s ezzel összefüggően az adott pénzügyi eszközre jellemző keresleti és kínálati viszonyok megváltozzanak, az árfolyam módosuljon.

A piacbefolyásolás akkor is megvalósulhat, ha a piaci szereplőt az adott ügyletek kötésére egyébiránt racionális gazdasági cél vezette. Abban az esetben, ha a legitim cél bármilyen más – nem piacbefolyásoló – módon elérhető, a tőkepiaci szereplőnek kötelessége az ügyletek megkötésére a piacbefolyásolást ki nem merítő módot választani, ilyen megoldás hiányában pedig – a tőkepiacról szóló törvényben írt szűk kivételtől eltekintve – tartózkodni az adott ügyletek megkötésétől.

Szerző