A kormány pénteken nyújtotta be az Országgyűlésnek a devizahitelesek megsegítését célzó első törvényjavaslatot, a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről címmel.
Trócsányi László közlése szerint számos jogi értelmezés után született meg az előterjesztés, amely eljárási kérdéseket szabályozó tervezet. Ezt követi ősszel az anyagi szabályokat tartalmazó, amelynek elfogadásával a miniszter szerint a devizahitelesek ügyét véglegesen le tudják zárni.
A miniszter úgy fogalmazott: egy több éve akut probléma rendezésének első csomagját tette le pénteken a kormány. Hangsúlyozta: azért volt erre szükség, mert fennállt annak a veszélye, hogy a Kúria jogegységi határozatát követően több százezer per zúdul a bíróságokra.
Hozzátette: a kormánynak társadalmi felelőssége, hogy közreműködjön a probléma megoldásában, a jogalkotó az Alkotmánybíróság felhatalmazásával lép be a szerződésbe. Trócsányi László szerint ezt a fogyasztók már régóta várták a kormánytól, amelynek ehhez most minden jogalapja megvan.
Ismertetve az előterjesztés lényegét, Trócsányi László azt mondta: a javaslatnak három pillére van, ezek közül az első az árfolyamrés kérdése. Itt mérlegelésre nincs lehetőség: a Kúria egyértelműen rögzítette, hogy semmis az a kikötés, amely szerint a kölcsönt a felvételekor a deviza vételi, visszafizetésekor eladási árfolyamán kell számolni. Ennek helyébe a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyama lép.
A miniszter szerint ez azért fontos, mert ebben a kérdésben nem az egyéneknek kell pereskedniük, hanem az állam írja elő az átszámítási kötelezettséget. A bankoknak ezt a törvény hatálybalépésétől számított 90 napon belül kell elvégezniük. Az átszámítás jogszerűségét a Magyar Nemzeti Bank mint bankfelügyelet hivatalból ellenőrzi.
Az ősszel benyújtandó jogszabálycsomag már tartalmazza az árfolyamrés konkrét elszámolását, vagyis azt, hogyan kell elszámolni a fogyasztókkal.
A javaslat második pillérének Trócsányi László az egyoldalú szerződésmódosítások ügyét nevezte, felidézve azt, hogy a gazdasági válság időszakában a bankok egyoldalúan emelték a kamatot, a költséget és a díjat.
A miniszter általánosságban elmondta: az egyoldalú szerződésmódosításra elviekben van lehetőség, de annak van egy feltételrendszere, és a jogegységi határozat is tételesen felsorolja ennek elemeit.
Trócsányi László szerint a szerződésmódosítások csak akkor tisztességesek, ha ezeknek a feltételeknek maradéktalanul megfelelnek. Hozzátette: most a bankokra hárul az a bizonyításteher, hogy igazolják: az általuk végrehajtott módosítások megfelelnek ezeknek az elveknek.
A miniszter szerint ezekkel a szabályozásokkal sikerül elkerülni, hogy több százezer per zúduljon a bíróságokra, ugyanakkor mivel ezek komoly jogkövetkezményekkel járó jogviták, a tervezet arról is rendelkezik, hogy peres eljárás esetén minden fellebbezési fórumot - Fővárosi Törvényszék, táblabíróság és Kúria - végigjáró eljárásról van szó.
Az irányadóak a polgári perrendtartás szabályai lesznek azzal, hogy ezekben az ügyekben a tervezet rövidebb határidőket és gyorsabb eljárást rögzíti, és kizárólag a már említett klauzulák tisztességéről lehet majd vitát folytatni.
Az előterjesztés harmadik pillérének a miniszter azt nevezte, hogy a folyamatban levő eljárásokat, árveréseket, pereket és végrehajtási eljárásokat felfüggeszti a szabályozás. Trócsányi László ezt azzal indokolta, hogy nem lehet senkit olyan helyzetbe hozni, hogy miközben van egy folyamatban levő elszámolási vita, elárverezzék a biztosítékaikat.
A miniszter azt mondta: bízik abban, hogy a jövő héten elfogadja a parlament a tervezetet. Felidézte: a javaslat beterjesztése előtt tárcája a Nemzetgazdasági Minisztériummal, a nemzetgazdasági tárca a bankszövetséggel egyeztetett, ő maga pedig az Országos Bírósági Hivatalt kereste meg annak érdekében, hogy a polgári perjogi szabályokat áttekintsék.
Az MTI-nek arra a kérdésére, hogy nem jelent-e komoly leterhelést a peres eljárásokban a Fővárosi Törvényszéknek az, hogy ezekben az ügyekben kizárólagos hatáskörrel és illetékességgel bír, Trócsányi László azt mondta: nem számít percunamira, továbbá igyekeztek olyan eljárási szabályokat bevezetni, hogy elkerüljék azt, hogy kezelhetetlen legyen a bíróság számára ez a kérdés.
