Előfizetés

Reklámadó: várta a „zsarolást” Orbán

Orbán Viktor szerint a reklámadóval sújtott társaságok zsarolják a kormányt, hogy megváltoztassák a törvényt, ám ez nem ok arra, hogy így tegyenek - erről a kormányfő tegnap a Kossuth Rádióban beszélt. Azt mondta: "pontosan tudták", hogyan fog reagálni a média, számítottak az ellenkezésre, de bizonyos tabuk ledöntése esetén szerinte "buta az az ember, aki ezzel nem számol". Újdonságot emellett nem említett Orbán az RTL Klubra szabott különadó ügyében, viszont utalt arra, hogy négy év alatt összesen 40 milliárd forintot várnak a reklámadóból.

Ez vélhetően jóval kevesebb lesz, ugyanis a reklámadó megszavazása előtt benyújtott törvénymódosító az idei évre végül "csak" 600 milliót vonna el a legnagyobb kereskedelmi tévétől - a korábbi csaknem 4 milliárddal szemben -, és egyébként is legfeljebb 6 milliárd forint jönne össze belőle a teljes média- és hirdetési piacról. Ráadásul az RTL Klubnak jövőre nem is a reklámbevételei, hanem összes bevétele után kellene 20 százalékot befizetni, ami számukra vállalhatatlan.

A kormány ennek ellenére elszánt a csatorna zsebeiben való turkálásban: először a kormányközeli Napi Gazdaság az RTL vezetőinek 1,6 milliárdos tavalyi jutalmáról írt, amelyről gyorsan kiderült, hogy csak 1,6 millió, és nem is a menedzsmentnek járt - a Századvég-csoport lapja "elnézte" az RTL 2013-as beszámolóját. Varga Mihály gazdasági miniszter ugyanakkor a szerdai kormányülés szünetében közölte, hogy az adóhatóságnak haladéktalanul felülvizsgálati eljárást kell indítani a cég gazdálkodása miatt.

Varga egy általa meg nem nevezett - bár utóbb kiderült, a Portfoliótól vett - hír miatt látta ezt indokoltnak: mint mondta, az RTL Klub egy 2011-es tranzakciójához kapcsolódó 23 milliárd forintos veszteségelhatárolásáról van szó, amelynek mértéke már az a nagyságrend, amelyre "mindenki felkapja a fejét". De nem zárta ki, hogy a vizsgálat végül mindent törvényesnek talál az adóhatóság által amúgy is gyakran vizsgált csatornánál.

Az bizonyos, hogy a revizorok egyelőre nem jelentek meg az RTL-nél. Ezt közölte is a NAV a Figyelővel, majd tegnap már visszakoztak, és azt írák, hogy az adótitok védelme miatt amúgy nem mondhatják meg egy konkrét ügyben, hogy megkezdődött-e a "munka", vagy sem.

Meghekkelt közgyűlés

Lengyel Tibor
Publikálás dátuma
2014.06.28. 07:03
Tarlóson kívül egyetlen kormánypárti képviselő sem jelent meg a tegnap esti tanácskozáson FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
Kénytelen-kelletlen összehívta ugyan az ellenzék javaslatára a fővárosi közgyűlés rendkívüli ülését Tarlós István főpolgármester, de mivel rajta kívül egyetlen kormánypárti képviselő sem jelent meg, az esti tanácskozás határozatképtelenség miatt elmaradt. Pedig téma lett volna az MSZP szerint a "csalással" felérő új önkormányzati választási szabályozás és a fővárosi cégek államosítását célzó kormányzati tervek is. A szocialisták úgy vélik, Tarlós és a Fidesz megalázza a választókat, amikor nem áll ki a budapestiek érdekeiért.

Határozatképtelenség miatt elmaradt a fővárosi közgyűlés péntek esti, szocialista képviselők által kezdeményezett rendkívüli ülése. Tarlós István főpolgármester megállapította: nem tartható meg a tanácskozás, mert a 34 fős testületből rajta kívül 11 ellenéki képviselő jelent meg, a teljes Fidesz-KDNP-frakció távolmaradt. Ez akkor sejthető volt, amikor Tarlós a hét elején összehívta a testületet; már akkor tudni vélték a Városházán, hogy a kormánypártok bojkottálnak. A főpolgármester amúgy sem lelkesedett azért, hogy a testület megvitassa a nemrég elfogadott új választási szabályok Budapestet fenyegető kockázatait, és azért sem, hogy állást foglaljon a főváros gazdasági társaságainak államosítását célzó tervekről.

Megírtuk, a szocialisták szerint előbbi azért fontos kérdés, mert a törvénymódosítás, amely nyomán már az idei önkormányzati választáson teljesen új rendszer szerint zajlik majd a közgyűlés megválasztása, "jelentős hatással lesz a fővárosi önkormányzat működésére, továbbá Budapest hosszú távú, homogén egységes rendezőelvek mellett történő fejlődése is veszélybe kerülhet." Az államosítás pedig az ellenzék szerint "a főváros által ellátandó feladatokat szüntetné meg, ezzel súlyosan sértve az önkormányzatiság elvét." Tarlós azonban már meghívójában jelezte: az ellenzékiek indítványában szereplő "két témakör nem tartozik önkormányzati jogkörbe, a közgyűlésnek döntési kompetenciája nincsen".

Pedig lett volna rá mód, hogy a közgyűlés ezekről a kérdésekről tárgyaljon, majd állásfoglalást, nyilatkozatot adjon ki. A testület élhetett volna törvényben biztosított felterjesztési jogával, ami azt jelenti, hogy az önkormányzati jogokat, feladat- és hatásköröket érintő bármely kérdésben az illetékes állami szerv vezetőjéhez fordulhat, intézkedést kérhet, javaslatot tehet. Ha pedig ez a törvény adta jog nem lenne elég, Tarlósnak eszébe juthatna, hogy amikor tavaly tavasszal együtt buszozott Orbán Viktorral, akkor a miniszterelnök kifjezetten bátorította, hogy problémás ügyekben kezdeményezzen törvénymódosítást a főváros. "Kezdeményezzétek, hogy legyen egy ilyen törvény. Én csinálok egy olyat" - mondta.

Az MSZP élesen bírálta az ülés elmaradásáért a Fideszt és a főpolgármestert. A szocialisták fővárosi frakcióvezetője szerint Tarlós István ugyanúgy megalázza a választókat, mint Orbán Viktor miniszterelnök, mivel nem áll ki a budapestiek érdekeiért. Horváth Csaba hozzátette, a főpolgármester ugyanolyan "arrogáns, pökhendi, nagyképű, mint a főnöke", lesöpri az asztalról a fontos kérdéseket. Emlékeztetett, az MSZP azért is kezdeményezte a rendkívüli ülést, mert Tarlós az elmúlt időszakban "lapított" a várost súlyosan érintő döntések, a város közművagyonának államosítása, "a választási csalással egyenértékű" új önkormányzati választási szabályok ügyében.

Tüttő Kata frakcióvezető-helyettes hozzátette: a rendkívüli ülést azért is sürgették, mert a főpolgármester - pedig kellett volna - "elfelejtett" közgyűlést összehívni májusban és júniusban. A budapesti szocialisták szerint Tarlós István az arrogáns politikát folyatja a hétfői soron következő közgyűlésen is, amikor "több mint száz napirendbe lesz sűrítve a Budapest-ellenes árulás".

Az állam mindent visz?

Már el is készült információink szerint a BKV és más önkormányzati tulajdonú közszolgáltató cégek állami tulajdonba vételét célzó jogszabály, méghozzá állítólag Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter "környezetében". Az államosítással főként a stratégiai cégek feletti befolyásszerzés lehet a kormány fő célja. Ezzel látszólag mindenki nyerne, hiszen a kormánynak mindenképpen életben kell tartania a céget, de a kabinet és a főváros is megspórolja a kuncsorgással járó állandó vitákat és a BKV sem lesz a jövőben a politikai zsarolás eszköze a városvezetés vagy a kormány részéről.

Úgy tudjuk, az előterjesztést az októberi önkormányzati választás előtt már nem, de az őszi ülésszakban benyújtják az Országgyűlésnek. Addig persze változhat a koncepció, amely értesüléseink szerint jelenleg jóval többről szól, mint a BKV. Tevékenységi körtől függetlenül minden, közszolgáltatásnak minősülő feladatot ellátó önkormányzati cég "állami tulajdonba vétele" lehetővé válna arra hivatkozva, hogy a nonprofit közszolgáltatás működtetése állami feladat. Ez a fővárosi közösségi közlekedéstől a debreceni távhőcégen át a miskolci vízműig sok mindent érinthet. Úgy tűnik tehát, hogy a BKV lesz az országos tervek kísérleti terepe. Ebbe pedig információink szerint a korábban a BKV-t - annak minden problémájával és finanszírozási gondjával együtt - az államnak "felajánló" főpolgármester is belement.

Adósságba verik magukat

Még a nyáron lehívhatja a főváros annak a 20 milliárdos hitelcsomag az első részletét, amelyet az OTP-től sikerült felvenni. Bagdy Gábor pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettes bejelentése szerint a további lehívások a beruházások haladásának, a számlák kifizetésének függvénye. Megírtuk: hiába próbálkozott a főváros idei költségvetése a nadrágszíj meghúzásával, még ahhoz is hitelt kell felvenni, hogy egyes fontos közszolgáltatásokat legalább a 2010-es szinten biztosíthassák idén.

A februárban 18 Fidesz-KDNP-s igen és 14 ellenzéki nem szavazattal, 316,5 milliárd forintos főösszeggel elfogadott idei büdzsét a törvényi előírás szerint nem szabadott hiánnyal tervezni, így a működési bevételek, illetve kiadások közötti lyukat a tavalyi megtakarítások felélésével, valamint hitelfelvétellel tömik be. A városvezetés szerint a "feszes, de konszolidált" büdzsében az év közbeni esetleges kockázatok kezelésére egy további 25 milliárd forintos folyószámlahitel-keret is bevethető, vagyis újabb adósságspirál fenyeget nem sokkal azután, hogy a kormány átvállalta Budapest összesen mintegy 204 milliárd forintnyi adósságát.

Sokan zúgolódnak a tisztújítás miatt

Jövő hét végére teljes lesz az MSZP megyei elnökeinek névsora. Addigra ugyanis mindenütt megválasztják a területi szövetségek vezetőit, az új kongresszusi küldötteket, valamint eldöntik, kit delegálnak a jelölőbizottságba. Lapunk úgy tudja, több megyében zúgolódnak a szocialisták, mert a tisztújítás miatt nem tudnak az önkormányzati választásra készülni. Pedig a reménybeli polgármesterjelöltek, valamint az önkormányzati képviselői helyre pályázók szeretnék, ha már megköthetnék a helyi választási szövetségeket és így kiderülne, van-e esélyük a győzelemre. Amíg azonban nem választják meg az új vezetőket, hivatalosan senki nem tárgyalhat és nem állapodhat meg a lehetséges szövetségesekkel.

Sokan azért is elégedetlenek, mert miközben Fidesz országos választmánya jövő csütörtökön elfogadja az önkormányzati jelöltek listáját, az MSZP-ben azon a napon még csak a budapesti elnököt választják meg, a posztért két nő, Kunhalmi Ágnes és Tüttő Kata verseng.

Forrásaink szerint Tóbiás József, aki várhatóan egyedül pályázik majd a szocialisták pártelnöki posztjára, jövő szombatig több helyi és megyei szervezethez el akar menni, hogy elmondja, mit kínál az MSZP-nek, hogyan szeretné vezetni a pártot, ha a július 19-i tisztújító kongresszuson bizalmat szavaznak neki a küldöttek. A politikus vidéki útjain természetesen a támogató aláírásokat is gyűjti, mert az alapszabály értelmében csak az indulhat a pártelnöki posztért, aki személyesen összegyűjti a tagság tíz százalékának aláírását, illetve a terveit pályázatban foglalja össze. A leendő megyei elnököknek a helyi tagság tíz százalékos támogatását kell megszerezni az induláshoz.

Tóbiásnak ugyan máig nincs ellenfele, alelnöki pozícióra, illetve elnökségi tagnak várhatóan sokan fognak jelentkezni. A Népszabadság értesülése szerint jó esélye van Gőgös Zoltánnak arra, hogy a szocialisták elnökhelyettese legyen. Gőgös jövő pénteken újraindul a Veszprém megyei elnöki székért, amit ezúttal is biztosan megszerez, de várhatóan az MSZP alelnöki pozíciójáért is rajthoz áll. A pártban nem egyedi, hogy valaki több posztért indul, mert ha az egyiket nem kapja meg, a másikat még elnyerheti.

A két alelnöki helyért forrásaink szerint többen versenghetnek majd, Ujhelyi István EP-képviselő, Lukács Zoltán frakcióvezető-helyettes, valamint Kovács László volt pártelnök már bejelentette, hogy indul a posztért. Lukács jelenleg a párt Komárom-Esztergom megyei elnöke, de már csak a helyi tisztújításig. Azt pontosan még nem tudni, hogy az elnökség tagjai közül kik vállalják ismét a megmérettetést, de értesülésünk szerint Gúr Nándor jelenlegi alelnöknek egyre kevesebb a támogatója a pártban. Harangozó Tamás, Varga László és Kunhalmi Ágnes - aki várhatóan a szocialisták fővárosi elnöke lesz - azonban sikerrel pályázhat elnökségi posztra.

Kifogásolt "előszűrés"

A pályázókat a kongresszus előtt ezúttal is a jelölőbizottság hallgatja majd meg. Ez a testület dönti el, ki kerülhet fel a szavazólapra. A jászsági szocialisták viszont azt szeretnék, ha a jelöltekről előzetes szűrő nélkül, a kongresszus döntene. Erről a napokban írt Facebook-oldalán Szekeres Imre. A politikus a helyi szervezetek nevében azt is javasolta, hogy az elnökség több mint kétharmada ne legyen parlamenti képviselő, mert így többen vállalhatnának feladatot, és biztosított lenne, hogy a párt irányítja a frakciót. Az MSZP jelenlegi vezetői forrásaink szerint a javaslatokkal nem értenek egyet.