Menetrend szerinti repülőjárat indul Prágából a Balatonra

Hamarosan elérhetőek a jegyek a Prága-Balaton légi járatra - közölte Daniel Sabík, a CSA szóvivője pénteken az MTI-vel, azzal kapcsolatban, hogy a nyári turistaszezonban rendszeres heti légi járatot indít Prága és a Balaton között a Cseh Légitársaság (CSA). "Eredetileg charterjáratot terveztünk, de végül is rendes járat lett belőle" - mondta Sabík, aki szerint a CSA a járat indítását több magyarországi utazási irodával együttműködve készítette elő.

Az első járat július 28-án hétfőn 12.15 órakor indul a prágai Václav Havel repülőtérről; s a gép 13.35-kor száll le Hévíz-Balaton repülőtéren. Visszafele a gép 15.00 órakor indul Hévízről, és 16.30 órakor száll le Prágában. A hétfői légi járatok november közepéig rendszeresek lesznek, s a tervek szerint jövőre újraindítják őket.

A CSA szerint megnőtt a csehek érdeklődése a Balaton iránt, ugyanakkor német, orosz és skandináv utasokkal is számolnak. A prágai indulás időpontját a Németországból, Oroszországból és Dániából érkező járatokhoz igazították.

"Az ezekből az országokból Prágába érkező utasok nagyjából egy óra alatt továbbutazhatnak a Balatonhoz. Visszafele szintén jó a kapcsolat ezekkel az államokkal - fejtette ki a szóvivő.

A repülőjegyeket a CSA irodái néhány napon belül elkezdik árusítani. A jegyek a CSA internetes honlapján keresztül is beszerezhetőek lesznek.

A CSA rendszeresen repül Prága és Budapest között, de tavaly csökkentette a heti járatok számát.

A Cseh Légitársaság a múlt évet 922 millió koronás veszteséggel zárta, ami 2009 óta a legrosszabb eredmény. Az Mladá Fronta Dnes című lap szerint a CSA gazdálkodása a korábbi években is veszteséges volt, de a végső adatokat a társaság vagyonának kiárusítása mindig módosította. 2012-ben például a gazdálkodás hivatalosan 849 millió koronás nyereséggel zárult. A vagyoneladásra a cég túlélése miatt volt szükség - mutatott rá a lap.

Szerző

A vártnál is nagyobb terhet ró a bankokra az adósmentés

 Az MTI által megkérdezett elemzők szerint a devizahitelekről szóló, a kormány által az Országgyűlésnek pénteken benyújtott törvényjavaslat nagyobb terhet ró majd a bankokra, mint azt korábban várták.

Kuti Ákos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint meglepő, hogy a forinthitelek is bekerültek a törvény hatálya alá, ami a bankokra nézve többletterhet jelent majd.

Negatív hatású lesz a hitelintézetekre az is, hogy a már lezárt szerződéseket is a törvény hatálya alá akarják vonni, ami a bankok számára "újabb kellemetlen meglepetés" - mondta.      

Kuti Ákos kiemelte: az árfolyamrés utólagos kifizetése miatt 50-70 milliárd forint, az egyoldalú szerződésmódosítások esetében 100-400 milliárd forint teher hárulhat a hazai bankrendszerre.

Megjegyezte, hogy az egyoldalú szerződésmódosítások ügyében (másképpen az egyoldalú kamatemeléseknél) az egyes vitatott kérdésekben a bíróságokra hárul majd a döntés joga, számos per indulhat, és továbbra is egymásnak ellentmondó ítéletek születhetnek.

Török Bálint, a Buda-Cash Brókerház Zrt. elemzője kiemelte: a törvényjavaslat tartalmazza mindazt, amiről Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter június 25-én beszélt, így a néhány napja vártnál szélesebb kört, minden devizaalapú hitelt felvevőt és pénzügyi lízinget igénybe vevőt érint a csomag.

Hozzátette, hogy a törvényjavaslat nem vonatkozik a kedvezményes végtörlesztés lehetőségével élőkre, kiegészült azonban azzal, hogy nemcsak a devizaalapú, hanem a forinthitelekre is vonatkozik az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességtelennek vélelmezése.

Elmondta: az egyoldalú szerződésmódosításnál a Kúria jogegységi határozatára hivatkozva a törvény azt vélelmezi, hogy tisztességtelen minden "egyoldalú kamatemelést, költségemelést, díjemelést lehetővé tevő szerződéses kikötés az egyedileg megtárgyalt feltétel kivételével".

Hangsúlyozta, hogy a kormány a bizonyítási kényszert a bankokra hárítva egyszerű megoldást választott, bár a Kúria döntésével ez nem feltétlenül igazolható. Emiatt szinte biztos, hogy a bankok jogorvoslatot kérnek majd. A másodfokú eljárások és a várható felülvizsgálati kérelmek miatt végül ismét a Kúriának kell majd nagyon gyors döntéseket hoznia az általános szerződései feltételekről (ászf).

Török Bálint nagy kérdésnek nevezte azt, hogy az előírt nagyon rövid idő alatt képesek lesznek-e a bíróságok, és végül a Kúria a megfelelő döntések meghozatalára.

A forintalapú hitelek bevonása a törvény hatálya alá tovább növeli a bizonytalanságot azzal kapcsolatban, mekkora összeg sorsáról döntenek a bíróságok - jegyezte meg.

Az elemző szerint az árfolyamrés rendezése várhatóan 100 milliárd forintba kerülhet a bankszektor szintjén, az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességtelensége a devizahiteleknél hozzávetőleg 400 milliárd forintot érinthet, ám ez az összeg a forinthitelek bevonásával akár jelentősen is emelkedhet.

Kitért arra, hogy a törvény nem rendelkezik arról, a bankok hogyan számolják el a keletkező veszteségeket, pedig ez lényeges kérdés a tőkehelyzetre vonatkozó előírások betartása szempontjából, és az ügyfelekkel történő elszámolás szabályozása is várat még magára.

Szerző

Automatikusan tisztességtelen az egyoldalú kamatemelés

Publikálás dátuma
2014.06.27. 19:13
Egy devizahiteles tüntetés a sok közül. FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
A bankoknak kell bizonyítaniuk, hogy tisztességesek az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő kitételeik - derül ki abból a törvényjavaslatból, amelyet Trócsányi László igazságügyminiszter nyújtott be a parlamenthez. A devizahiteles mentőcsomag első lépése eltörli az árfolyamrést.

Ezt a törvény hatályba lépésétől számítva 90 nap áll a bankok rendelkezésére, hogy a vételi és eladási árfolyamok helyett a jegybanki középárfolyamon számolják el a hiteleket. Emellett a törvényjavaslat beiktatja a Kúria, egyoldalú szerződésmódosításokról szóló döntését, ami nem csak a devizahitelekre, devizakölcsönökre és lízingszerződésekre vonatkozik, hanem a forinthitelekre is. A végtörlesztők azonban kimaradnak a körből.

Az egyoldalú szerződésmódosítást - jellemzően kamatemelés formájában találkozhattak ezzel az ügyfelek - automatikusan tisztességtelennek nyilvánítja a törvényjavaslat. Ha a bankok ezzel nem értenek egyet - és feltehetően nem is fognak - pert indíthatnak az állam ellen, ennek illetéke 1,5 millió forint, és csak a Fővárosi Törvényszék járhat el az ügyben. A fellebbezés illetéke 2,5 millió, míg a kúriai felülvizsgálaté 3,5 millió forint. A bankoknak bizonyítaniuk kell, hogy az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő rendelkezés megfelel az egyértelmű és érthető megfogalmazás, a tételes meghatározás, az objektivitás, a ténylegesség és arányosság, az átláthatóság, a felmondhatóság vagy a szimmetria elvének.

Az egyoldalú szerződésmódosításokkal kapcsolatban folyamatban lévő pereket leállítják, amíg a bankok és az állam nem rendezik a kérdést. A devizahitelesek megsegítését célzó, mostani első törvényjavaslat az indoklás szerint a fennálló szerződések tartalmát csak annyiban módosítja, hogy az érintett szerződések a tisztességtelen kikötések hiányában ne váljanak teljesíthetetlenné. Ez ugyanis a teljes szerződés semmisségét eredményezné, "amely az adósok érdekeivel is ellentétes lenne". A javaslatnak az általános indoklás szerint az is célja, hogy lehetőséget biztosítson a pénzügyi intézmények számára az önkéntes jogkövetésre, és csak azokat az ügyeket engedje bíróság elé, amelyekben a felek között nem pusztán elszámolási, hanem érdemi jogvita van.

A törvényjavaslat szerint tisztességtelen az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő rendelkezés, ha annak tartalma a fogyasztó számára nem világos, vagy a szerződésmódosítást lehetővé tevő okok listája hiányos. Szintén tisztességtelen, ha az egyoldalú szerződésmódosítás feltételei nem objektívek, vagyis a fogyasztóval szerződő félnek módja van a feltétel bekövetkezését előidézni, a módosításra okot adó változás mértékét befolyásolni. Érvénytelenné teszi a kitételt, ha a fogyasztó nem láthatta előre, hogy milyen feltételek teljesülése esetén és milyen mértékben kerülhet sor a terheinek növekedésére. Emellett az is tisztességtelenné teszi az egyoldalú kamatemeléseket, ha az kizárja, hogy a fogyasztó javára módosuljanak a szerződési feltételek, vagyis az egyoldalú módosítás nem szimmetrikus.

Korábban Wellmann György, a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője, a jogegységi határozat ismertetésekor úgy fogalmazott: elenyésző azoknak a bankoknak az aránya, amelyek megfelelnének ezeknek a szigorú kritériumoknak. Így feltételezhető, hogy az egyoldalú kamatemeléseket érvényteleníteni fogják a bíróságok. A devizahitelek esetében ez mintegy 300 milliárd forintot jelent a bankszektor számára. Más a helyzet azonban a forinthitelek esetében, ahol feltehetően a kamatcsökkentéseket kell majd a bankoknak visszavonniuk, hiszen a jegybanki alapkamat csökkentésével fokozatosan csökkentek a forinthitelek kamatai is. Így a mentőcsomag hatálya alá bevont forinthitelesek akár rosszul is járhatnak a törvénymódosítással.

Az árfolyamrés és az egyoldalú szerződésmódosítások miatt akár 500 milliárd forintot is bukhatnak a törvényjavaslaton a hazai bankok. Ez azt eredményezi, hogy számos banknak tőkeemelésre lesz szüksége. Az idei év elején éledezni kezdett a hitelezés, ez feltehetőleg meg fog akadni a mentőcsomag hatására.

Szerző