R.T.;
Németország;nyugdíjreform;Angela Merkel;szociális miniszter;Andrea Nahles;
2014-07-01 07:31:00
A reform részleteit Andrea Nahles szociáldemokrata szociális miniszter dolgozta ki. Nyugdíjemelésben részesülnek az 1992 előtt született gyermekeiket felnevelő anyák. A reform másik kiemelt pontja szerint 45 évnyi járulékfizetés után a munkavállalók már 63 éves koruktól teljes értékű nyugdíjban részesülhetnek.
Németországban a hivatalos nyugdíjkorhatár 67 év. De jobban járhatnak a betegségi nyugdíjban részesülők is, az úgynevezett kiegészítő periódus két évvel való meghosszabbításával. Ez azt jelenti, hogy aki betegség miatt kénytelen idő előtt felvenni az öregségi járulékot, annak esetében úgy számolnak, mintha 62 éves koráig fizette volna a különféle járulékokat. Ez a határ eddig 60 év volt.
A reform elnyerte a lakosság tetszését, bírálói azonban úgy vélik, nem világos, miként finanszírozzák az új járulékrendszert. 2030-ig ugyanis ez becslések szerint 160 milliárd eurót emészthet fel, ám a német szövetségi kormánynak egyelőre csak 81 milliárd euró áll rendelkezésére az állami nyugdíjalapból. A kormányzat szerint azonban a fennmaradó összeg befolyik majd a nyugdíjjárulékokból.
A nagykoalíció a várható nagy költségek miatt nem léptette életbe azt a korábban hozott intézkedést, mely szerint 0,6 százalékkal csökkentenék a nyugdíjjárulékokat. Sőt, 2018-tól emelkedhet a nyugdíjhozzájárulás összege. A reform legnagyobb költségét az 1992 előtt született gyermekeiket felnevelő anyák nyugdíjának emelése és folyósítása jelenti, amely 2030-ig elérheti az évi 6,5 milliárd eurót.
Az intézkedés körülbelül 9,5 millió anyát érint. Nyugat-Németországban gyermekenként plusz 28, az egykori NDK-ban pedig 26 eurót kapnak majd az anyák. Mivel az átállás nem megy egyik napról a másikra, sokan csak októberben kapják meg az emelt összeget, igaz, ekkor egy összegben a július 1-től terjedő időszaktól.
A másik kifogás az volt a reformmal szemben, hogy túl sokan veszik majd fel idő előtt az öregségi támogatást. Az érintettek mintegy harmadának lesz lehetősége a korai nyugdíj választására. A Die Welt elemzése szerint az idő előtti nyugdíjból elsősorban a férfiak, közülük is a szakmunkások profitálhatnak.
Az a réteg, amelynek öregségi járuléka magasabb lehet az átlagénál. Ugyanakkor veszélybe is kerülhetnek azok is, akik 63 évesen mennének nyugdíjba. A munkaadók ugyanis idő előtt, 61 éves korukban válhatnak meg tőlük. Ekkor ugyanis két évig még járna a munkanélküli segély, s addig sem jelent költséget az adott cégnek.
A reform értelmében az 1964 után születtek 45 évi járulékfizetés után is már csak 65 évesen mehetnének nyugdíjba. Mindenki más számára továbbra is a 67 éves korhatár marad érvényben.
Nagy gondot jelent továbbá, hogy - amint a GfK német iroda felméréséből kiderül - a munkavállalók mindössze egyharmada tervezi azt, hogy a nyugdíjkorhatár eléréséig teljes munkaidőben dolgozik. A 45-60 éves lakosság körében az arány mindössze 28 százalékos.
A kutatást végzők szerint ez is azt mutatja, mennyire más elképzelései vannak a vállalatoknak és a munkavállalóknak erről a kérdésről. A német munkaadók 61 százaléka arra számít, hogy a beosztottakat a nyugdíjkorhatár eléréséig teljes munkaidőben foglalkoztathatják. Ez azért is jelenthet komoly kihívást az állam számára, mert Németországban 2029-ig húszmillióan mehetnek nyugdíjba.
A GfK tanulmánya megállapítja azt is, hogy a megkérdezettek negyede, 26 százaléka részmunkaidőben kíván dolgozni a nyugdíjkorhatár előtti években. Mintegy harmaduk, 34 százalékugyan teljes munkaidőben dolgozna, de idő előtt kívánják igénybe venni az öregségi járulékot. Mindössze nyolc százalék nyilatkozott úgy, hogy a korhatár elérése után is teljes-, vagy részmunkaidőben kíván dolgozni.