Izrael gyászolja a megölt fiatalokat

Elszabadultak az indulatok Izraelben, miután hétfő este megtalálták a három hete elrabolt tinédzserek holttestét Ciszjordániában. A terrorista merénylők mögött az izraeli kormányzat a radikális Hamaszt sejti.

Az emberrablás óta 450 palesztin szélsőségest vett őrizetbe az izraeli hadsereg. Sokuk korábban is börtönben volt és Gilád Salit izraeli tizedes gázai kiszabadulásáért cserébe nyerte vissza szabadságát. A Hamasz tagadja, hogy köze lenne a történtekhez, de az őrizetbevételek óta ismét rakétatámadások érik Gázából a dél-izraeli településeket.

A holttestek megtalálásának híre sokkolta az izraeli közvéleményt. A vezető politikusok erélyes fellépést szorgalmaztak a Hamasz ellen, amely azzal fenyegetőzött, hogy "rázúdítja a poklot" Izraelre, ha annak katonai átlépik az övezet határát.

Hétfő éjszaka összecsapások voltak Ciszjordániában is, Hebron térségét hermetikusan lezárta az izraeli hadsereg. Az izraeli kormány hajnalig tartó válságtanácskozásán nem tudták eldönteni, mekkora legyen a válaszcsapás mértéke, de a hadsereg elkerülné a szélesebb eszkalációt.

A légierő hajnalig 34 célpontot bombázott Gázában. Hullanak a rakéták is: több palesztin robbanótöltet csapódott be izraeli területen. Közben világszerte elítélték az izraeli tinédzserek meggyilkolását. A német kancellár "utálatos cselekménynek" nevezte a mészárlást, amelyre szerinte nincs semmilyen mentség.

Elítélte a gyilkosságot az amerikai és a francia elnök, valamint a brit kormányfő is. A magyar külügyminisztérium is nyilatkozatban ítélte el a fiatalok meggyilkolását.  Az áldozatokat tegnap temették el Modinban, a szertartáson részt vett Benjamin Netanjahu miniszterelnök is.

Szerző

Obamát perelnék a republikánusok

Publikálás dátuma
2014.07.02. 07:32
John Boehner és Barack Obama – Együttműködés helyett pereskedés FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/MARK WILSON
Megfenyegette Barack Obamát a washingtoni képviselőház republikánus elnöke. John Boehner múlt héten kilátásba helyezte, pert indít a demokrata elnök ellen amiatt, hogy visszaél hivatali hatalmával. Obama újraválasztását követően bejelentette, mivel a republikánus többségű képviselőház rendre elgáncsolja kezdeményezéseit, gyakrabban fog élni elnöki privilégiumával, hogy második hivatali idejének programjából minél többet megvalósítson.

Boehner házelnök a várakozások szerint a Függetlenség napját követően hívja össze a képviselőház kétpárti jogi tanácsadó bizottságát (angol rövidítése BLAG), hogy az elnök ellen indítandó perről döntsenek, s megbízzák a ház jogászát a kereset benyújtásával. A bizottságban a házvezetés képviselteti magát, három republikánus, két demokrata tagja van, s döntéseit egyszerű többséggel hozhatja meg.

Vita az elnöki jogosítványokról
A képviselőházat felbátoríthatta, hogy az amerikai legfelsőbb bíróság múlt héten érvénytelenítette Barack Obama három kinevezését az országos munkaügyi tanács élére. E posztok betöltéséhez szenátusi jóváhagyás kell, de az elnök egy hagyományos jogosítványával élt: a szenátus vakációjára hivatkozva sürgősséggel betöltötte a helyeket. Csakhogy a szenátus mindössze három napig volt távol, s a taláros testület szerint ez túl rövid idő, nem indokolja a szenátus megkerülését. A legfelsőbb bíróság a sürgősségi kinevezés jogát azonban nem vonta el az elnöktől.

A republikánus házelnök egyelőre nem jelölte meg pontosan, milyen ügyekben perelnék Obamát, azt viszont hangsúlyozta, hogy nem a legsúlyosabb jogi lépéshez folyamodnának, nem alkotmányos vádemelési eljárás - impeachment - beindítását fontolgatják.

Az elnök ellen indítandó per eléggé hangzatos ahhoz, hogy a félidős választások előtt feltüzelje a republikánus szavazótábort, különösképpen a szélsőségesen konzervatív bázist.

Boehner a képviselőházhoz intézett levelében úgy fogalmazott: "Elnököt választottunk, nem királyt!"

A Fehér Ház azonban nem aggódik különösebben Boehner fenyegetése miatt.

Obama az ABC tévé sztárműsorvezetőjének, George Stephanopoulosnak (Clinton egykori szóvivőjének) adott interjújában elmondta a véleményét: a pereskedés nem más, mint "trükk", nincs más célja, mint elterelni a figyelmet a kongresszus tehetetlenségéről.

Múlt heti minnesotai beszédében Obama azt mondta: "A republikánusok azért perelnének engem, mert a munkámat végzem. Mindeközben ők nem tesznek egyebet, mint állandóan elgáncsolják a kezdeményezéseimet a kongresszusban, s különféle vádakat vágnak a fejemhez."

Mivel jelenleg is megosztott hatalom működik Washingtonban (fékek és ellensúlyok), azaz, demokrata az elnök, a képviselőházban republikánus, a szenátusban viszont demokrata a többség, a törvényhozás munkája nehezen halad előre. A Fehér Házból és a Capitoliumról pedig egymásra mutogatnak, mindenki a másikat hibáztatja. A republikánusok szerint Obama nem áll elő elegendő javaslattal, vagy ha igen, akkor meg erővel viszi keresztül akaratát (máig nem bocsátják meg, hogy az egészségügyi reform csupán demokrata szavazatokkal ment át).

Az elnök épp ellenkezőleg látja, a legjobb szándékú próbálkozásai is elhaltak a Pennsylvania sugárút másik végén. Hiába ígértek mindkét oldalról nagyobb kompromisszumkészséget, semmi nem változott. Idén esély sem látszik a bevándorlási törvény elfogadására, energiaügyekben, a klímaváltozás kezelésében sem értenek egyet. A 112. kongresszusban mindössze 136 törvényt sikerült elfogadtatni, a 113. törvényhozás még kevésbé volt produktív, 121 javaslatot iktattak törvénybe.

Jogi szakértők figyelmeztetnek, az elnököt bíróság elé citálni egyáltalán nem egyszerű, a perrel fenyegetés a végén visszaüthet magára Boehner házelnökre. Ha nem sikerül megalapozni a keresetet, az inkább a házelnök gyengeségét demonstrálhatja, s megingathatja pozícióját, vérszemet kaphatnak a Tea Párt amúgy is nyomuló honatyái. Az ABC tévé szerint az egészségügyi reform, a külpolitika és az oktatás terén találhatnak olyan elnöki rendeleteket, amelyekbe a képviselőház beleköthet.

Törvényhozók egy független csoportja 2011-ben a líbiai katonai beavatkozás miatt perelt, kétségbe vonva, hogy az elnöknek felhatalmazása volt az amerikai fegyveres erők bevetésére. Az ügyet a fővárosi bíróság helyből elutasította. "E próbálkozások inkább politikai értékkel bírnak, csekély a jogi megalapozottságuk" - nyilatkozta Frank Anechiarico államjogász, a Hamilton College professzora.

Egyébként is fura épp Obamát azzal vádolni, hogy túl gyakran él az elnöki rendeletek eszközével, írják az amerikai lapok. Valójában a 44. elnök kevesebbszer folyamodott ehhez az eszközhöz, mint közelmúltbeli elődei. Obama átlagban 11 naponként ad ki egy elnöki rendeletet, George W. Bush 10 naponként, Ronald Reagan 7 naponként tette. Jimmy Carter demokrata elnök hozta a legtöbb elnöki rendeletet, 5 naponként egyet, idézik a Brookings Intézet számításait.

A Fehér Ház arra is felhívja a figyelmet, hogy mellesleg ez a pereskedés az amerikai adófizetők pénzéből folyna. Amikor Boehner 2011-ben a családvédelmi törvény miatt akart pert indítani, az elbukott kísérlet a képviselőháznak 2,3 millió dollárjába került. 

Obamát a kilátásba helyezett per nem tántorítja el. Épp hétfőn közölte, mivel az illegális bevándorlók helyzetének kétpárti rendezésére semmi remény, e téren is elnöki rendelettel, a kongresszus nélkül kénytelen előrelépni. A legsürgetőbb a papírok nélkül ezerszámra érkezett gyerekek sorsának rendezése, az elnök nyár végére ígéri ügyükben a döntést.

Szerző

Kilenc és fél millió dollár bélyegért

Csaknem tízmillió dolláros rekordáron kelt egy bélyeg egy New York-i árverésen. Az egycentes Magentát Brit Guyanában adták ki 1873-ban és a Sotheby a "bélyegek Mona Lisájaként" bocsátotta áruba. Előtte bélyegért 1996-ban adták a legtöbbet, 2,2 millió dollár.

A most elkelt ritkaságot kék alapon vörös ábrával nyomták, hajóval, "Visszatérünk" fölirattal. Abban az időben az anyaországból hajón érkeztek a küldemények Brit Guyanába, köztük a bérmentesítésre szolgáló bélyegek is, de1856-ban egy szállítmány késlekedett. A postamester fölkérte a helyi újságnak, a Royal Gazette-nek a nyomdáját, hogy készítsen egycentes bélyegeket vörös és kék nyomattal.

Közülük egyetlen, a most elárverezett One-Cent Magenta maradt fönn. A legenda szerint erre az árva példányra 1873-ban Skóciában egy tizenkét éves fiú lelt rá, így jutott öt évvel később egy nagy liverpooli gyűjtő birtoklába, aki viszont halála után egy berlini múzeumra hagyományozta.

A nagy értékű bélyeg ellenőrizhetetlen vándorútján kétszer cserélt még gazdát, először 1970-ben, akkor is árverésen, de "csak" 280 ezer dollárért. Tíz év múlva már csaknem egymillió dollárt ért, egy amerikai vegyész örökségéből bukkant elő, aki viszont 2010-ben börtönben halt meg, ahol gyilkosság vádjával raboskodott.

Szerző