Obamát perelnék a republikánusok

Megfenyegette Barack Obamát a washingtoni képviselőház republikánus elnöke. John Boehner múlt héten kilátásba helyezte, pert indít a demokrata elnök ellen amiatt, hogy visszaél hivatali hatalmával. Obama újraválasztását követően bejelentette, mivel a republikánus többségű képviselőház rendre elgáncsolja kezdeményezéseit, gyakrabban fog élni elnöki privilégiumával, hogy második hivatali idejének programjából minél többet megvalósítson.

Boehner házelnök a várakozások szerint a Függetlenség napját követően hívja össze a képviselőház kétpárti jogi tanácsadó bizottságát (angol rövidítése BLAG), hogy az elnök ellen indítandó perről döntsenek, s megbízzák a ház jogászát a kereset benyújtásával. A bizottságban a házvezetés képviselteti magát, három republikánus, két demokrata tagja van, s döntéseit egyszerű többséggel hozhatja meg.

Vita az elnöki jogosítványokról

A képviselőházat felbátoríthatta, hogy az amerikai legfelsőbb bíróság múlt héten érvénytelenítette Barack Obama három kinevezését az országos munkaügyi tanács élére. E posztok betöltéséhez szenátusi jóváhagyás kell, de az elnök egy hagyományos jogosítványával élt: a szenátus vakációjára hivatkozva sürgősséggel betöltötte a helyeket. Csakhogy a szenátus mindössze három napig volt távol, s a taláros testület szerint ez túl rövid idő, nem indokolja a szenátus megkerülését. A legfelsőbb bíróság a sürgősségi kinevezés jogát azonban nem vonta el az elnöktől.

A republikánus házelnök egyelőre nem jelölte meg pontosan, milyen ügyekben perelnék Obamát, azt viszont hangsúlyozta, hogy nem a legsúlyosabb jogi lépéshez folyamodnának, nem alkotmányos vádemelési eljárás - impeachment - beindítását fontolgatják.

Az elnök ellen indítandó per eléggé hangzatos ahhoz, hogy a félidős választások előtt feltüzelje a republikánus szavazótábort, különösképpen a szélsőségesen konzervatív bázist.

Boehner a képviselőházhoz intézett levelében úgy fogalmazott: "Elnököt választottunk, nem királyt!"

A Fehér Ház azonban nem aggódik különösebben Boehner fenyegetése miatt.

Obama az ABC tévé sztárműsorvezetőjének, George Stephanopoulosnak (Clinton egykori szóvivőjének) adott interjújában elmondta a véleményét: a pereskedés nem más, mint "trükk", nincs más célja, mint elterelni a figyelmet a kongresszus tehetetlenségéről.

Múlt heti minnesotai beszédében Obama azt mondta: "A republikánusok azért perelnének engem, mert a munkámat végzem. Mindeközben ők nem tesznek egyebet, mint állandóan elgáncsolják a kezdeményezéseimet a kongresszusban, s különféle vádakat vágnak a fejemhez."

Mivel jelenleg is megosztott hatalom működik Washingtonban (fékek és ellensúlyok), azaz, demokrata az elnök, a képviselőházban republikánus, a szenátusban viszont demokrata a többség, a törvényhozás munkája nehezen halad előre. A Fehér Házból és a Capitoliumról pedig egymásra mutogatnak, mindenki a másikat hibáztatja. A republikánusok szerint Obama nem áll elő elegendő javaslattal, vagy ha igen, akkor meg erővel viszi keresztül akaratát (máig nem bocsátják meg, hogy az egészségügyi reform csupán demokrata szavazatokkal ment át).

Az elnök épp ellenkezőleg látja, a legjobb szándékú próbálkozásai is elhaltak a Pennsylvania sugárút másik végén. Hiába ígértek mindkét oldalról nagyobb kompromisszumkészséget, semmi nem változott. Idén esély sem látszik a bevándorlási törvény elfogadására, energiaügyekben, a klímaváltozás kezelésében sem értenek egyet. A 112. kongresszusban mindössze 136 törvényt sikerült elfogadtatni, a 113. törvényhozás még kevésbé volt produktív, 121 javaslatot iktattak törvénybe.

Jogi szakértők figyelmeztetnek, az elnököt bíróság elé citálni egyáltalán nem egyszerű, a perrel fenyegetés a végén visszaüthet magára Boehner házelnökre. Ha nem sikerül megalapozni a keresetet, az inkább a házelnök gyengeségét demonstrálhatja, s megingathatja pozícióját, vérszemet kaphatnak a Tea Párt amúgy is nyomuló honatyái. Az ABC tévé szerint az egészségügyi reform, a külpolitika és az oktatás terén találhatnak olyan elnöki rendeleteket, amelyekbe a képviselőház beleköthet.

Törvényhozók egy független csoportja 2011-ben a líbiai katonai beavatkozás miatt perelt, kétségbe vonva, hogy az elnöknek felhatalmazása volt az amerikai fegyveres erők bevetésére. Az ügyet a fővárosi bíróság helyből elutasította. "E próbálkozások inkább politikai értékkel bírnak, csekély a jogi megalapozottságuk" - nyilatkozta Frank Anechiarico államjogász, a Hamilton College professzora.

Egyébként is fura épp Obamát azzal vádolni, hogy túl gyakran él az elnöki rendeletek eszközével, írják az amerikai lapok. Valójában a 44. elnök kevesebbszer folyamodott ehhez az eszközhöz, mint közelmúltbeli elődei. Obama átlagban 11 naponként ad ki egy elnöki rendeletet, George W. Bush 10 naponként, Ronald Reagan 7 naponként tette. Jimmy Carter demokrata elnök hozta a legtöbb elnöki rendeletet, 5 naponként egyet, idézik a Brookings Intézet számításait.

A Fehér Ház arra is felhívja a figyelmet, hogy mellesleg ez a pereskedés az amerikai adófizetők pénzéből folyna. Amikor Boehner 2011-ben a családvédelmi törvény miatt akart pert indítani, az elbukott kísérlet a képviselőháznak 2,3 millió dollárjába került.

Obamát a kilátásba helyezett per nem tántorítja el. Épp hétfőn közölte, mivel az illegális bevándorlók helyzetének kétpárti rendezésére semmi remény, e téren is elnöki rendelettel, a kongresszus nélkül kénytelen előrelépni. A legsürgetőbb a papírok nélkül ezerszámra érkezett gyerekek sorsának rendezése, az elnök nyár végére ígéri ügyükben a döntést.