Előfizetés

Nem csaltak a civilek

B.N.
Publikálás dátuma
2014.07.02. 07:21
A Tilos Rádió 3 millió forintból 8 hónapig tanította a rádiózásra a roma gyerekeket FORRÁS: TILOS RÁDIÓ
Továbbra sem érkezik hazánkba pénz a norvég alapból - többek között azért, mert a kormány abajgatja a civileket. A Miniszterelnökség által lobogtatott átvilágítási jelentést az egyik kormány által kifogásolt szervezet, az Átlátszó.hu hozta nyilvánosságra: abból kiderül, nem voltak rendszerszintű problémák a pályáztatásnál. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) folytatta a civilek vizsgálatát, a Tilos Rádiónál is bejelentkeztek.

Úgy tűnik a kormánynak esze ágában sincs felhagyni a civilek zaklatásával. A Transparency International Magyarország (TI) tegnap közleményben tudatta: az alapvető jogok biztosához fordul a Kehi norvég alap vizsgálata miatt. A TI szerint a Kehi kihasználja a működését szabályozó törvény homályos megfogalmazását, és kiterjeszti a hatáskörét a norvég adófizetők pénzéből finanszírozott civil támogatásokra.

Miután számos nagyobb (100 ezer euró körüli) támogatást elnyert pályázónál kopogtatott a Kehi, tegnap már ennél kisebb összeg miatt is kiszállt egy civil szervezethez. A Tilos Kulturális Alapítvány, azaz a Tilos Rádió is megkapta azt a levelet, amelyben a Kehi a támogatással összefüggő dokumentáció átadására szólítja fel őket. A rádió az "Egyedül nem megy - a Tilos Rádió oktatási projektje roma fiataloknak" pályázata kapcsán nyert 10 ezer eurós támogatást. A Tilos Rádió együttműködik, de vitatja a vizsgálat jogszerűségét, valamint nehezményezi, hogy a Kehi számára másfél napot hagyott, hogy a teljes dokumentációt összeállítsák. Mivel "az alapvetően önkéntes munkára építkező Tilos Alapítványnak egyetlen adminisztratív munkakörben dolgozó munkatársa van, a kérés ilyen rövid határidővel nem teljesíthető" - írja a Tilos Rádió.

Számos, a Kehi által felkeresett civil szervezet visszautasította a vizsgálatot, mivel álláspontjuk szerint a Kehi csak a közpénzek felhasználását ellenőrizheti, a Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA) forráselosztásának ellenőrzésére pedig a brüsszeli FMO jogosult. Amely ezt rendszeresen meg is teszi: jól mutatja ezt, hogy az előző programidőszakról példának okáért készült egy olyan átvilágítás, mint az EY-é. (A kormány is készíthetne ilyet a közbeszerzések, a trafikkoncessziók vagy a földbérleti pályázatok lebonyolításáról.) Nem állapított meg rendszerszintű hiányosságot az NCTA hazai elosztási rendszerében az Ernst &Young (EY) - derül ki az Átlátszó.hu által nyilvánosságra hozott jelentésből. A könyvvizsgáló cég a források elosztásáért felelős brüsszeli Finanszírozási Mechanizmus Irodától kapott megbízást, hogy világítsa át a 2008-2009-es időszak tevékenységét. Erre a jelentésre hivatkozva állította korábban Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára, hogy ennek alapján a sikkasztás gyanúja is fennállhat. Ezzel szemben a jelentés szerint megfelelő volt a projekt végrehajtása. Ugyanakkor, ahogyan ez egy ilyen átvilágítás esetén elvárható, az EY több problémát illetve kockázatot is feltárt a pályázatokkal kapcsolatban, ezek mindegyikét kijavította a pályáztatást felügyelő Ökotárs Alapítvány.

A civil alapból hazánk mintegy 3,5 milliárd forintot kap, ennek elosztásáért felel az Ökotárs Alapítvány, és konzorciumi társai. Emellett további 35 milliárd forintot kap Magyarország: ennek elosztásáért a központi kormányzat felel. Ez utóbbi kifizetéseit azonban májusban felfüggesztette Oslo. Bár néhány hete a kormány már arról beszélt, hogy újra megindulhat a norvég pénzek áramlása, az északiak a múlt héten levélben jelezték a kormánynak: addig nem lehet szó róla, amíg a kormány és a Kehi vizsgálgatja a civileket.

Tavasszal ismét szégyenpadra ülünk?

Költségvetési kiigazításra van szükség, különben jövő év tavaszán ismét túlzottdeficit-eljárás alá kerül Magyarország - derül ki az Európai Bizottság (EB) tegnap kiadott közleményéből. A brüsszeli szakértők június 24-27-e között jártak hazánkban, hogy a 2008-as EU-IMF hitelhez tartozó felülvizsgálatot elvégezzék. Az EB üdvözli, hogy az export és a belföldi fogyasztás bővülése ösztönzi a gazdasági növekedést, ugyanakkor szerinte a jövő évben ez jelentősen le fog lassulni, a mostani alacsony szintről. Emellett a magasnak tartják külső államadósságot és a refinanszírozási arányt.

Abban Brüsszel is egyetért, hogy tartható az idei és jövő évi három százalék alatti GDP-arányos államháztartási hiány. A stabilitási paktum azonban nem csak ezt, hanem az államadósság csökkentését is előírja. Az Európai Bizottság legutóbbi előrejelzése azt mutatja, hogy az államadósság ismét emelkedni fog. Ennek elkerülése érdekében további fiskális konszolidációs lépések szükségesek - írja az EB, amely szerint tehát elkerülhetetlen a költségvetési kiigazítás. Ha erre nem kerül sor, újraindulhat a túlzott deficiteljárás Magyarország ellen.

Az EB ajánlásokat is megfogalmaz a kormánynak arra, hogyan kellene a strukturális reformokat végrehajtani: ezek egybeesnek az idei országspecifikus ajánlásokban foglalt javaslatokkal. Ebben az Európai Bizottság szintén felhívta a magyar kormány figyelmét, hogy a strukturális hiány és az államadósság lényegesen eltér attól a pályától, amelyet a kabinet a konvergenciaprogramban felvázolt. A költségvetési kiigazítási kitételről állította néhány hete a kormány, hogy a végleges szövegből sikerült kivennie, így abban már nem lesz benne, amit az Európai Tanács megszavaz.

A brüsszeli szakértők hangsúlyozzák, hogy a társaságiadó-rendszert kiszámíthatóbbá és kiegyensúlyozottabbá kell tenni: ebbe beletartozik a torzító hatású adók, vagyis a különadók kivezetése is. Emellett az EB az egykulcsos adót sem nézi jó szemmel: szerintük a foglalkoztatás ösztönzése érdekében csökkenteni kellene az alacsonyabb jövedelműek adóterhelését. A szakértők szerint segíteni kell a bankszektor portfóliójának tisztítását, ennek fényében üdvözlik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) rossz bank koncepcióját. Figyelmeztetnek azonban, hogy ennek végrehajtásakor figyelembe kell venni az állami támogatás tilalmára vonatkozó uniós szabályokat. A devizahitelekkel kapcsolatos újabb mentőcsomaggal kapcsolatban az EB az érintettekkel való konzultációt és a tehermegosztást tartja a legfontosabbnak.

Indul a görögdinnyeszezon, csökken az ár

Publikálás dátuma
2014.07.01. 20:49
Fotó: Vladimir Rys/Getty Images
Indul a görögdinnyeszezon Magyarországon a hétvégén, a szántóföldi gyümölcs folyamatosan érik, néhány napon belül tömegesen jelenik meg a hazai gyümölcspiacon - tájékoztatta a Dinnyetermelők Országos Szövetségének elnöke kedden az MTI-t.

Oravecz Tamás elmondta: az idei dinnyeszezon a kedvező tavasz miatt két héttel korábban indul. A hosszabb betakarítási időszak következtében jók a terméskilátások, az előzetes becslések szerint a hatezer hektár termőterületről összesen 220-230 ezer tonna dinnyét takaríthatnak be Magyarországon.

Az elnök ugyanakkor elmondta: a magyar termelők azt jelezték a szövetségnek, hogy a nagy áruházláncok közül többen a magyar dinnyepiac első hetében tervezik akciózni az import görögdinnyét, a kilogrammonkénti fogyasztói árat 150-160 forintról 90-100 forintra csökkentik. Oravecz Tamás rámutatott: a termelők joggal félnek attól, hogy az import áru akciózása lehúzza a minőségi, friss magyar dinnye reális előszezoni fogyasztói árát, és emiatt veszteséges évet zárnak a termelők. Az akcióra készülő áruházláncok felboríthatják az egyébként is sérülékeny magyar dinnyepiacot, ahol 2500 magyar termelő biztosítja a kiváló árualapot - jelentette ki. Hozzátette: a szövetség jelezte a termelők észrevételeit a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának.
Mártonffy Béla, a zöldség-gyümölcs szakmaközi szervezet, a FruitVeb elnöke szakmailag indokolatlan nevezte az áruházláncok tervezett akcióját. A termelők észrevétele jogos - jelentette ki az MTI megkeresésére. Az import görögdinnye fogyasztói árának csökkentése tönkreteszi a kiváló minőségű, friss szántóföldi gyümölcs magyarországi fogyasztói árát, veszélyezteti a dinnyepiaci szereplők között az elmúlt években sikeresen kialakított együttműködést - mutatott rá.

Hangsúlyozta: nem kerülhetnek ugyanabba a zsákutcába mint korábban, amikor az alacsony előszezoni árak miatt drasztikusan csökkent a termelés, és sok termelő felhagyott a dinnyetermeléssel.