Turistának álcázott kémektől tartanak

Turistának álcázott külföldi hírszerzőktől tartva meg akarja erősíteni a kínai katonai vezetés objektumai, laktanyái biztonságát - adta hírül szerdán a China Daily című angol nyelvű kínai napilap.

A kémelhárítással megbízott katonákból és civilekből álló bizottságok ezreinek többsége nem jól végzi munkáját és emiatt biztonsági gondok keletkeztek. Ezzel együtt, egyes külföldi hírszerző ügynökségek aktív erőfeszítései komoly veszélyeknek tették ki a hadsereg intézményeit - állapította meg a vezérkar egyik illetékese, Szung Hszin-fej.

Állítása szerint nem létező vállalatok érdeklődései és "városnézések" keretében "külső szervezetek" gyakran kísérelnek meg "érzékeny" kínai létesítmények közelébe kerülni, hogy katonai titkokat fürkésszenek ki.

A hadsereg napilapjában, a Csiefangcsün Paóban (PLA Daily) közölt jelentésből kiderült az is, hogy egy Hajnan-szigeti haditengerészeti helyőrség hozzájárult ahhoz, hogy külföldi befektetők villákat építsenek a katonaság "tiltott belépésű területén".

Az ellenőrzések rávilágítottak arra is, hogy a hadsereg légi bázisainak felénél gondot okoznak a túlságosan magasra épített épületek, mert az ingatlanfejlesztő, vagy a helyi kormányzat 1995-től kezdve kijátszotta a szabályokat. Az ellenőrök több mint ezer olyan toronyházat vettek nyilvántartásba, amelyek a repülésbiztonsági övezetben magasabbak a megengedettnél. Ezek, és körülbelül száz baleset miatt 20 bázist be is kellett zárni.

A katonai objektumok biztonságát potenciálisan veszélyeztető tényezők elhárítására a kínai törvényhozás a napokban egy sor módosító törvényjavaslatot fogadott el. Ezek értelmében például a helyi hatóságok számára kötelezően előírják az egyeztetést olyan készülő projektek esetében, amelyek hatással lehetnek katonai létesítményekre.

Szerző
2014.07.02 14:12

Elfogadták a demokráciát segítő civilek támogatásáról szóló EP-jelentést

Publikálás dátuma
2018.12.10 22:03
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Megszavazta az Európai Parlament állampolgári jogi bizottsága a jogállamot védelmező civil szervezeteknek jutó támogatás jelentős növelését előíró határozatát.
Eszerint az EP a következő hétéves pénzügyi ciklusban folyó áron több mint 1,8 milliárd eurót javasol elkölteni az EU értékeinek és normáinak az előmozdítására és védelmére. Ez háromszor annyi, mint amennyit a jogszabályt előterjesztő Európai Bizottság javasolt. A képviselőtestület ebből 850 milliót fordítana a jogállamiságot, a demokráciát és az alapvető jogok érvényesülését segítő projektekre, és gondoskodna arról, hogy ennek felét a civil szervezetek kapják. Az EP állampolgári jogi bizottságában hétfő este elfogadott jelentés a 2021-ben kezdődő új költségvetési ciklus Polgárok, Egyenlőség, Jogok és Értékek nevű támogatási programjáról szóló parlamenti álláspontot rögzíti. A szakbizottsági jóváhagyást követően a parlamenti tárgyalóküldöttségnek a kormányok képviselőiből álló EU Tanáccsal kell megállapodnia a program céljairól és finanszírozásáról. A Bodil Valero svéd zöldpárti EP-képviselő által készített jelentés leszögezi, hogy az Európai Uniónak növelnie kell az uniós értékek előmozdításával foglalkozó civil szervezetek támogatását helyi, regionális, nemzeti és európai szinten. A határozat szerint az EU-nak többek között pénzügyi segítséget kell nyújtania a jogállamiság helyzetét figyelemmel kísérő emberijog-védőknek, az alapvető jogok védelme terén tevékenykedő társadalmi szervezeteknek, a visszaélést bejelentő személyek védelmét végzőknek, a média szabadságának előmozdítására irányuló kezdeményezéseknek, a hatóságok elszámoltathatóságát szorgalmazó és ellenőrző nem-kormányzati szférának. Az elfogadott álláspont szerint ha egy tagállamban súlyos és gyors romlás történik a jogállamiság tiszteletben tartása terén, akkor az Európai Bizottság gyorsított eljárásban nyújthat támogatást a demokratikus párbeszéd elősegítését végző civilek számára. Abban az esetben, amikor az Európai Bizottság jogállamisági eljárást indít egy tagállammal szemben, vagy az EU intézményei elindítják a 7. cikkelyes folyamatot, a kormányokból álló EU Tanács – bizottsági javaslatra – úgy dönthet, hogy az országnak szánt pénzügyi támogatás egy részét átcsoportosítják a Polgárok, Egyenlőség, Jogok és Értékek nevű programra.
2018.12.10 22:03

Macron bejelentette: emelik a minimálbért Franciaországban

Publikálás dátuma
2018.12.10 20:50

Fotó: AFP/ YOAN VALAT
Egy sor intézkedést jelentett be a köztársasági elnök a sárga mellényesek újabb hétvégi zavargásai után. Nem adóztatják meg a túlórát és az év végi prémiumot.
Száz euróval emelik a minimálbért 2019 januárjától Franciaországban. Egyebek mellett ezt jelentette be hétfő esti, 13 perces televíziós szózatában Emmanuel Macron. A francia köztársasági elnök már múlt héten jelezte, átfogó reformokat tervez, hogy megnyugtassa a közvéleményt. Az elmúlt hetekben tüntetéshullám rázta meg az országot, a lecsúszott középosztály tagjai és a legrosszabban keresők tömegesen csatlakoztak a sárga mellényesek mozgalmához, akik óriási gondot okoztak az államfő és pártja számára. Az elnök népszerűsége 20 százalék körülire esett. Macron beszédében kifejtette, elfogadhatatlannak tartja az erőszakot. Megjegyezte ugyanakkor, megérti azokat is, akik az utcára vonultak, s vállalja a felelősséget. A minimálbér emelése mellett bejelentette, hogy semmiféle adóval sem sújtják a túlórát. Nem adóztatják meg az év végi prémiumot sem. Könnyítéseket jelentett be a 2000 eurós nyugdíjnál kevesebbet kereső idősek számára is. A francia elnök közölte, sokan azt szeretnék, hogy visszaállítsa az általa eltörölt nyereségadót. Szerinte ennek nem lenne értelme. Macron úgy vélte, a mostani tiltakozási hullám 40 év rossz döntéseinek az eredménye. Ugyanakkor meggyőződését fejezte ki, hogy összefogással sikerül túljutni a nehézségeken. Szakértők szerint az elnök intézkedései több millió embert érintenek, bár a sárga mellényesek – mint a beszéd után közölték – keveslik a bejelentéseket, ennél is többet akarnak. Így nagy kérdés, sikerül-e az államfőnek megnyugtatnia a kedélyeket.  
2018.12.10 20:50
Frissítve: 2018.12.10 21:02