Egységet akar a rektori konferencia új elnöke

A Magyar Rektori Konferencia (MRK) egységének megőrzését, a felsőoktatást érintő döntések meghozatalában való nagyobb szerepvállalást és a hazai egyetemek idegen nyelvű képzéseinek erősítését tatja legfontosabb feladatainak Bódis József, a szervezet új elnöke, aki július 1-jétől tölti be tisztségét.

A Pécsi Tudományegyetem (PTE) rektoraként, valamint szülész nőgyógyászként is dolgozó orvosprofesszor az MTI érdeklődésére hangsúlyozta: nem készült arra, hogy a 2011/2012-es időszak után újra betöltse az MRK elnöki pozícióját. "Többen szerettük volna, ha Mezey Barna marad az elnök, de ő jelezte, hogy nem vállalja az újabb jelölést, a választási eljárásban végül én élveztem a legnagyobb bizalmat" - jegyezte meg Bódis József.

Az egyetemi tanár hangsúlyozta: elnökségének két évében arra fog törekedni, hogy egységben tartsa a magyarországi felsőoktatás érdekvédelmi szervezeteként működő MRK-t. Utalt rá, hogy korábban voltak törekvések a rektori konferencia részekre bontására, például a főiskolák más szervezetbe tömörülésére, de szerinte a jelenlegi formában biztosítható a hatékonyabb működés és érdekérvényesítés.

Bódis József szeretné elérni azt is, hogy az MRK ahelyett, hogy "opponensi munkákat" osztanak rá, inkább cselekvő részese lenne a felsőoktatást érintő változásoknak. "Nemcsak kritikusok, hanem társszerzők is akarunk lenni az új felsőoktatási struktúra kialakításában" - mondta. Hozzátette, az ezzel kapcsolatos feladatok megoldására alkalmas a Felsőoktatási Kerekasztal, valamint a különböző felsőoktatási bizottságok, műhelyek is.
Az MRK elnöke kiemelt feladatnak nevezte az egyetemek idegen nyelvű képzéseinek erősítését, az ehhez szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtését, valamint azt a marketingmunkát, amellyel elérhető, hogy a külföldiek kedvet kapjanak magyarországi továbbtanuláshoz.
A professzor kiemelte, hogy például a brazil állami ösztöndíjprogram keretében eddig közel kétezer brazil hallgató kapott támogatást magyarországi tanulmányaihoz.
Bódis József a várhatóan idén ősztől felálló kancelláriarendszerrel kapcsolatban emlékeztetett, hogy a törvényjavaslat szerint továbbra is a rektor marad a felsőoktatási intézmények első számú vezetője.

Az MRK elnöke kifogásolta ugyanakkor azt az elképzelést, mely szerint a kancellároknak nemcsak szavazati joguk lenne a szenátusokban, hanem meg is vétózhatnák a testület döntéseit. "Lesz ugyan lehetőség a fenntartóval rendezni a vitás ügyeket, de hibának tartanám, ha egyetlen ember kétségbe vonhatná a szenátus legfelsőbb hatalmi jogait" - jelentette ki.
Az orvosprofesszor azzal a javaslattal kapcsolatban, hogy a gazdasági főigazgatói pozíció a kancellár kinevezése után húsz nappal megszűnne, az intézményeknek azonban joguk lesz gazdasági vezető kinevezésére, azt mondta: a kancellár személyétől, képzettségétől függően lesz szükség gazdasági vezetőre.

Bódis József a napokban kinevezett új felsőoktatási államtitkárról azt mondta: Palkovics Lászlót felkészült szakembernek tartja, aki azon túl, hogy egyetemi tanár, akadémikus, olyan, felsőoktatási elméleti és vállalatoknál folytatott gyakorlati foglalkozásokból álló duális képzést valósított meg a szakterületén, amely mintaként szolgálhat a hazai felsőoktatás egyes területein.

Az MRK elnökének véleménye szerint Palkovics László kedvező változást hozhat a felsőoktatásban. Bódis József hangsúlyozta: egyetért Palkovics Lászlóval a duális képzés fontosságában és hozzá hasonlóan felhívta a figyelmet arra, hogy az csak olyan gyakorlatorientált képzések esetén képzelhető el, mint amilyenek a műszaki, vagy - esetleg speciális formában - tanári szakok, a szabad bölcselet esetében nyilvánvalóan nem.

Az MRK elnöke szólt arról is, hogy támogatja a felsőoktatási államtitkárnak az alapszakok csökkentésére irányuló elképzelését, mellyel sokan egyetértenek a felsőoktatásban. "Vannak olyan szakok, hogy nem is egyértelmű, miről szólnak, de indulnak, ezen a téren szükség van a racionalizálásra, csak az a kérdés, hogyan történik a végrehajtás" - hangoztatta. Szavai szerint nem szabad sokáig húzni, "venni kell egy mély lélegzetet és az ősz folyamán megcsinálni".
A felsőoktatásnak szerinte szinte nincs olyan területe, amelyet az ésszerűsítés ne érintene, a szakok túlburjánzása mégis elsősorban a humán területen érezhető.

Bódis József az MTI-nek a felsőoktatási intézményrendszert érintő lehetséges változásokra vonatkozó kérdésekre azt jegyezte meg, hogy itt is szükség van változtatásra, a struktúrát a társadalmi igényekhez kell igazítani. Hozzáfűzte: elengedhetetlen az összehangolt működés, azaz egy-egy régióban a párhuzamosságok megszüntetése, s azon képzések erősítése, amelyekben hiány, lemaradás tapasztalható.

Szólt arról is, hogy egyetért Palkovics Lászlóval a Felsőoktatási Kerekasztal szűkítéséről. Hangsúlyozta, ennek részleteiről még nem értesült, de tapasztalatai szerint voltak a kerekasztal-megbeszéléseknek a felsőoktatásban kevésbé jártas résztvevői. Megjegyezte, a kerekasztalt várhatóan a nyár végére hívják össze, meghívót még nem kapott.
A MRK elnöke az MTI érdeklődésére elmondta: rektori és elnöki teendői mellett gyakorolja orvosi hivatását is, mert a döntések meghozatalához szüksége van a "napi rutinra", az emberekkel való kapcsolattartásra, a bizalomra, amelyet orvosként maga körül érez. "Nekem mindent a szakmám adott. A tudományos előmenetelt, a kapcsolatokat, az egzisztenciát. Ha ezt az alapot kiiktatnám az életemből, légüres térbe kerülnék" - fűzte hozzá Bódis József.

Szerző

MSZP: Most kell csak igazán aggódni a Pető Intézetért

Publikálás dátuma
2014.07.02. 17:54
Fotó: K2 Press.
Most kell csak igazán aggódni a Pető Intézetért, miután Rétvári Bence megnyugtató jövőt ígért az intézménynek - írja közleményében az MSZP.

A közlemény így folytatódik: Fideszes nyelven az ilyesfajta „védelem” azt jelenti, hogy az államosítás után mindent elvesznek tőlük – elsősorban azokat az ingatlanokat, amelyeket Orbán Viktor haverjai már ki is néztek maguknak.

Az MSZP civil szakmai szervezetekkel egyetértésben továbbra is úgy látja, hogy erőszakos államosítás kizárólag lenyúlási célokat szolgál. Véleményünk megegyezik az egész társadalom véleményével: el a kezekkel a Pető Intézettől! - írja Korózs Lajos, a Népjóléti bizottság alelnöke.

Szerző

A hétvégeken buszok járnak a 3-as metró déli szakaszán

Júliusban minden hétvégén a 3-as metró helyett pótlóbuszok közlekednek Kőbánya-Kispest végállomás és a Nagyvárad tér között a vonal felújítása miatt.

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) közleménye szerint a BKV megkezdi a síncserét a metróvonal déli szakaszán, amelynek keretében 2015. december 31-ig szakaszosan 42 kilométer elhasználódott sínszálat cserélnek ki, így megszűnhetnek a sebességkorlátozások.

A pótlások minden esetben péntek este 10 órától a vasárnapi utolsó járatindulásig tartanak, az M3-as jelzésű pótlóbuszok Kőbányán a 148-as busz helyéről indulnak és a 914-es és 950-es éjszakai buszok megállóiban állnak meg. A metróközlekedéskor az utolsó metróhoz igazodó járatok néhány perccel később indulnak a Kőbánya-Kispest végállomástól.

Szerző