Nem csak fiataloké a vászon

Publikálás dátuma
2014.07.04. 07:45
Pálfi György Szabadesés című filmjében ezt a jelenetet látja zuhanás közben a főszereplő FORRÁS: MAGYAR NEMZETI FILMALAP
Negyvenkilencedszer kezdődik el ma este Közép-Európa kedvenc nemzetközi fesztiválja Karlovy Varyban. A káprázatosan újjászületett nevezetes cseh fürdővárosban idén négy magyar filmet vetítenek majd a különböző szekciókban, ez önmagában már öröm. Ráadás, hogy a mozi olyan művészei teszik tiszteletüket filmjükkel, mint Mel Gibson, Fanny Ardant, Laura Dern és remélhetően Jirí Menzel. 

Jó évet jegyez magyar szemmel az idei a Karlovy Vary Nemzetközi Filmfesztivál, két versenyben három filmnek drukkolhatunk, plusz egy magyar operatőrnek valamint örülhetünk egy fiatal rövidfilm nemzetközi bemutatkozásának is. A fő versenybe, a tizenkét játékfilm közé Pálfi György Szabadesés című friss filmje kapott meghívást, és örömmel olvashattuk, hogy az előzetes ajánlók a magyar alkotót (Hukkle, Taxidermia, Final Cut) rendre az európai film egyik legizgalmasabb és legkreatívabb rendezőjeként ajánlja a nemzetközi nagyérdemű figyelmébe.

Pálfi a Szabadesést rekordidő alatt írta és rendezte meg dél-koreai felkérésre, s már maga a versenyfutás az idővel és a bizarr történetek ötlete, előadásmódja rendkívüli teljesítménynek számít. Karlovy Vary nemzetközi közönsége ismét találkozhat majd Molnár Piroska játékával, legutóbb tavaly bámulhatta a magyar művész fantasztikus alakítását A nagy füzet főszerepében.

(Tavaly nem volt senki, aki a nyomába lépett volna kiemelkedő színészi teljesítményének. Lapunknak nemrég elmondta, ebben a filmben ugyan főszereplő, de jóval kevesebbet van a színen. Sajnos, nem tud kijönni a bemutatóra egyéb munkái miatt, de szorít, mert szereti a filmet.)

A tavaly elnyert Kristály Glóbusz, Szász János A nagy füzet című filmjének vitán felüli nemzetközi sikere erre az évre rendesen megágyazott a hazai friss termésnek. Az East of the West - a kelet-európai térség új alkotásait szemléző - szekcióba mindjárt két fiatal magyar elsőfilmes is bekerült. Zomborácz Virág első nagyjátékfilmjével, az Utóélettel vesz részt a versenyben, amelynek forgatókönyvével már szép nemzetközi sikert aratott 2011-ben, amikor is elnyerte az Európai Unió MEDIA Programjának tehetség-díját.

Az Utóélet bemutatójára ma este kerül sor, miután a szervezők ezt választották a szekció nyitófilmjének. A rövidfilmjeivel több fesztiváldíjat elnyert rendező nagyon különös történetet visz a vászonra egy fiúról, akit apja még a halála után sem hagy el, s szellem formájában állandóan a nyomában van. A fiú végül egy spiritiszta autószerelő segítségével igyekszik a kísértet kíséretétől szabadulni.

Ugyancsak az East of the West szekcióban versenyez Reisz Gábor bemutatkozó játékfilmje, a VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan című. A diplomafilmként készült műnek Reisz a rendezője, írója és zeneszerzője is egyben. A történet szürreális és vígjátéki elemek segítésével mesél egy fiatal fiú felnőtté válásának budapesti cikk-cakkjairól.

Idén ismét egy újdonsággal lépett elő Karlovy Vary, külön szekciót teremtett Friss válogatás - Igéretes hatok címmel, amelybe hat rövidfilmet válogattak be, s egy programban mutatják be őket. Itt szerepel a negyedik magyar mű, az abszurd humorú, csillogóan szellemes rövid játékfilm, ami még egy hallgatói etüdsorozat részeként készült a filmegyetemen.

Érdekesség: rendezője az a Ferenczik Áron, akit Reisz Gábor Karlovy Varyban bemutatkozó filmjének főszerepében látunk majd. És van még egy büszkélkedni valónk, ugyanis a nagyjátékfilmes válogatásban a grúzok versenyfilmjét, a Corn Islandet (Kukorica sziget) a nemzetközi hírű magyar operatőr, Ragályi Elemér fotografálta. (S lapunknak elmondta, szívesen ott lenne a premieren, de közben itthon már elkezdte forgatni Kern András új játékfilmjét.)

Idén 12 film versenyez a karcsú lányszobor kegyeiért, a Kristály Glóbuszért. A magyar Pálfi Györgyön és a grúz George Ovashvilin kívűl kazah, belga, cseh, amerikai, izlandi, francia, orosz és mexikói rendezők művei szerepelnek a válogatásban. A főként pályájuk elején álló művészek között elsőfilmesként köszöntheti a nemzetközi közönség a csehek nagyszerű művészét, a most 63 éves Miroslav Krobotot, aki Nowhere in Moravia (Sehol Moráviában) című filmjével rendezőként debütál idén.

A színházi rendező és a prágai Dejvice Színház művészeti igazgatója nekünk azért áll különösen közel a szívünkhöz, mert Tarr Béla A londoni férfi című remekében főszerepet játszott. Filmje egy álmos kisvárosban játszódik, és fekete humorral mesél néhány figura jellegzetes életéről. És látható lesz - igaz, nem versenyben, hanem egy másik válogatásban, Jirí Menzel legutóbbi rendezése, a - mondjuk Don Juanok címre fordítható - sajátos hangulatú mai mozidarab.

A rendezői elcsábulás a francia film nagyasszonyát, Fanny Ardant-t is hatalmába kerítette. Truffaut, Resnais, Schlöndorf kedvenc színésznője idén Karlovy Varyban mutatja be harmadik rendezését, amelynek írója is és amely magyarul hozzávetőlegesen Megszállott ritmusok címre hallgat. Története egy színésznőről szól, aki férje kedvéért lemond a karrierjéről, ettől fogva fokozatosan elmagányosodik.

Ardant-on kívül a Föld másik feléről érkezik az idei fesztivál másik hírneves női vendége: Laura Dern eljön Karlovy Varyba, hogy a David Lynchcsel készített egyik legnagyszerűbb, 1990-ből való kultfilmjét, a Veszett a világot mutassa be a filmművészet múltjára kivételes figyelmet fordító fesztiválon.

A kivételes figyelem jeleként Karlovy Varyban - a teljes Elio Petri életmű levetítésén kívül - már külön szekció kínálja a filmtörténet felújított gyöngyszemeit. Ezek között van Jírí Menzel feledhetetlen remeke, a Szigorúan ellenőrzött vonatok, Andrej Tarkovszkijtól a Solaris, Sydney Pollacktól az Ilyenek voltunk Barbra Streisanddal és Robert Redforddal, Derek Jarmantől a II. Edward, és még egy sor emlékezetes darab a múltból.

Külön verseny lesz a függetleneknek, s több szekcióban láthatóak a legfrissebb filmalkotások, köztük már hagyományosan a nagy fesztiválok díjnyertesei is.  Mel Gibson életműdíjat kap, s ismét megnézhetjük Apocalypto című korábbi filmjét.

Szerző

Szomorúak az irodák, nem kapnak jutalékot

Publikálás dátuma
2014.07.04. 07:16
Impozáns látvány a föld alá süllyesztett, de üvegfalain keresztül a Duna-partra néző kilátás FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Szép csendben, minden hírverés nélkül nyílt meg július 1-jével a parlament új látógatóközpontja. Még a nemzeti hírügynökség sem tudósított róla, de nem így a szemfüles turizmus.com: az örvendetes eseményről úgy számoltak be, hogy az Országház északi oldalán lévő, a föld alá süllyesztett, de üvegfalain keresztül a Duna-partra remek kilátást nyújtó turistacélpontról a hazai és a külföldi közönség - noha még csak most adták át - "egyaránt elismerően nyilatkozik".

Ez az öröm azonban, tudhatjuk meg, "az utazási irodai szakember" számára nem felhőtlen, ugyanis a látógatóközpont semmilyen jutalékot, vagy csoportos kedvezményt nem ad vissza az iroda által odaterelt tömegek után.

Ez pedig nincs jól a portál szerint: ugyanis az utazásszervezők könnyen a turisták haragjával szembesülhetnek, hiszen "az általuk közvetített és a helyszínen jól láthatóan kiírt" jegyárakban látszódik némi különbség. Ez pedig nyilván a látógatóközpont ,,hibája", ahová az iroda önmagában garantálná a bejutást, hiszen ha a látogatók egyénenként "próbálkoznának", akár napokig sem jutnának be az általuk választott nyelvű soportokba.

A sértődött hangú önleleplezésről az Urbanista blog számolt be, kiemelve, hogy "a gonosz látogatóközpont" kiírásai most az utazási irodák helyzetét rontják. A blogon éles vita is kerekedett, hiszen a külföldi utaknál is jutalékot kapnak az irodák, de ebben az esetben nem tudják "lekommunikálni" a vendégeknek, hogy az ő közreműködésük milyen értéket is hoz létre.

Hiányzik azonban a korrekt tájékoztatás: mint egy hozzászóló megjegyezte, komoly szervezők tételesen leírják, mit tartalmaz a csomagjuk, és már az Országház csoportos látogatását is fakultatívvá tehetnék. Azután "eldöntheti mindenki, hogy kell ennyiért vagy sem".

Szerző

Intézményesült a rasszizmus Magyarországon

Még mindig nem megfelelő a roma közösség védelme a "fokozódó erőszakkal szemben" Magyarországon - állapította meg a Minority Rights Group (MRG) nemzetközi kisebbségvédő szervezete. A jogvédő szervezet a gyűlölet-bűncselekményekről készített 2014-es jelentésében több európai országot vizsgált.

A jelentés Magyarországgal foglalkozó részében elismerően írt arról, hogy a 2008-2009-es romagyilkosságok miatt négy embert elítéltek. Megemlítik azonban, hogy a gyilkosságok gyanúsítottjait csak a kilencedik támadás után fogták el, és a tárgyalás 28 hónapig tartott.

Az MRG szerint ugyanakkor a rendőrség "nem igazán" nyomoz hatékonyan azon bűncselekmények ügyében, amelyekben romák az áldozatok. Ez abból is látszik, hogy - mint írták - nem reagált megfelelően a szélsőséges, félkatonai szervezetek gyöngyöspatai "járőrözésére" 2011-ben, amikor a roma közösség volt a célpontja a heteken át tartó durva bánásmódnak és megfélemlítésnek.

A jelentésben kitértek arra, hogy meglehetősen gyorsan folynak azok az eljárások, amelyekben romákat vádolnak "magyarellenes" bűncselekményekkel. Az egyik ilyen eset 2009-ben - nem sokkal a romagyilkosságok után - történt: kilenc roma férfit vádoltak meg azzal, hogy "magyarellenes bűncselekményt" követtek el, amikor botokkal megtámadtak egy autót, amelyről úgy hitték, szkinhedek ülnek benne.

Mint írták, az autóban ülők - akik közül az egyiknek valóban volt kötődése rasszista csoportokhoz - kisebb sérüléseket szenvedtek. Az MRG szerint habár nem volt hiteles bizonyíték, azzal vádolták meg a romákat, hogy "gyűlölet-bűncselekményt követtek el magyarok ellen". Első fokon a bíróság börtönbüntetést szabott ki, másodfokon ugyanakkor ezt nem látták bizonyítottnak.

Az MRG szerint "az intézményesült rasszizmus az egyik legvalószínűbb oka a magyar igazságszolgáltatás kettős mércéjének".
Megjegyezték: a Legfelsőbb Bíróság 2011-es döntése alapján a rasszista szervezetek, így a szkinhed csoportok elleni bűncselekményeket nem lehet gyűlölet-bűncselekménynek tekinteni.

Megítélésük szerint gyakori probléma, hogy az áldozatok nem tudják, kihez fordulhatnának. A jelentés kitér arra is, hogy a gyűlölet-bűncselekmények elleni szabályozást éppen a kisebbségek ellen használják, ahelyett, hogy a védelmükben alkalmaznák.

Szerző
Frissítve: 2014.07.03. 20:23