Előfizetés

Újabb összecsapásoktól tartanak Izraelben

Ismét felmerült az izraeli csapatok esetleges gázai bevonulása. A  Jediót Ahronót internetes portálja tegnap arról számolt be, hogy az izraeli hadsereg nagyobb erőket vont össze a gázai övezet határán, vélhetően egy esetleges szárazföldi invázió céljából.  A jeruzsálemi kormányzat szerint a három izraeli tinédzser elrablása és meggyilkolása a Hamász terhére írható, ezért a terrorszervezet megsemmisítését ígérte a miniszterelnök.

Az utóbbi időben megint állandósulni kezdtek a gázai bombázások izraeli területre, de a kelet-jeruzsálemi 17 éves palesztin fiú meggyilkolásának keddi nyilvánosságra kerülése óta, még intenzívebbé váltak a támadások. A Hamász szerdán egész nap lőtte Izrael déli részét a Gázai-övezetből, tegnap is folytatódtak a rakétatámadások. Több rakéta lakott területen robbant, kollégium, lakóház, óvóhely is találatot kapott. Az izraeli légierő válaszcsapásokat mért gázai célpontokra.

A 17 éves Abu Khdair eredetileg tegnap délután egy órára tervezett temetését elhalasztották, mert a hatóságok a nyomozás által szükségessé vált boncolásra hivatkozva nem adták ki a családnak a holttestet, jelentette a BBC. A palesztinok a zsidó államot teszik felelőssé a történtekért, úgy gondolják, Khadirt bosszúból gyilkolták meg.

Tény, hogy holttestét egy nappal a meggyilkolt zsidó tinédzserek temetése után találták meg. Az izraeli média szerint a temetés halasztásának valódi oka az, hogy az izraeli hatóságok újabb összetűzésektől és forrongástól tartanak. Szerdán ugyanis tömegek vonultak utcára Kelet-Jeruzsálemben, összetűztek a rendfenntartókkal, akik ötven embert vettek őrizetbe.

A gyilkosság kapcsán izraeli hivatalos források csak annyit erősítettek meg, hogy "nacionalista bűncselekmény" történt. Khdaír halálát izraeli és a palesztin vezetők is elítélték. Benjamin Netanjahu miniszterelnök hitványnak minősítette a tettet, és gyors vizsgálatra szólította fel a hatóságokat. Az izraeli politikusok párthovatartozástól függetlenül, barbár tettnek minősítették.

Az egyik elrabolt és meggyilkolt izraeli fiatal, Naftali Frenkel családja is elítélte a bűncselekményt. "Nincsen különbség arab és zsidó vér között. A gyilkosság: gyilkosság. Egyetlen gyilkosság sem igazolható, és nincs rá bocsánat" - mondta a kedden eltemetett Naftali nagybátyja.

Véget érhet az atomvita

Publikálás dátuma
2014.07.04. 07:34
Az iszlám köztársaság 25 éves évfordulóját ünneplik teheráni nők. Nekik még várniuk kell a változásra FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAG
Újabb egyeztetési forduló kezdődött tegnap Bécsben Irán és a hatok között. A perzsa állam atomprogramjáról július 20-ig kellene megállapodniuk. Mindkét oldalon bizakodó a hangulat, történelmi esélyről beszélnek. Az iraki válság, a szélsőségesek térhódítása új helyzetet teremtett Irán számára, akár az iráni -amerikai közeledést is elősegítheti.

Tárgyalóasztalhoz ültek tegnap az osztrák fővárosban Irán és a hatok - az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja (Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia, Franciaország) és Németország.. Ez a diplomáciai maraton lesz a hat hónapja zajló tárgyalások utolsó fordulója.

Tervek szerint végleges nukleáris megállapodás jön létre, amelyben Irán garantálja, hogy atomprogramja kizárólag békés célokat szolgál, nem törekszik atombomba kifejlesztésére, amiért cserében megszüntetik az iszlám köztársaság elleni nemzetközi szankciókat.

A január 20-án kezdődött tárgyalássorozatban eddig tartalmi kérdésekben lényegi előrelépés nem történt, ezúttal mégis mindenki megállapodásban reménykedik. Az iráni nyilatkozatok azt jelzik, hogy Teherán mindenképpen meg akar állapodni a hatokkal. Mohammed Dzsavad Sarif külügyminiszter azt hangoztatta, hogy hazája történelmet akar írni.

A bécsi találkozó kezdetén Sharif az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével, Catherine Ashtonnal találkozott. Ez után Ashton szóvivője úgy nyilatkozott, hogy július 20-ig pontot akarnak tenni a 11 év óta tartó atomvita végére, a Nyugat derűlátó a megegyezés esélyeit illetően.

Washington is történelmi esélyt emleget, de John Kerry külügyminiszter figyelmeztette Teheránt, hogy nem fogadnak el hosszabbítást, ha szándékos késleltetést észlelnek. Az iraki helyzet robbanékonysága, a szélsőséges fegyveresek térhódítása, az iszlám kalifátus kikiáltása miatt a nemzetközi médiában találgatások indultak meg egy esetleges amerikai-iráni közeledésről.

Több amerikai médium is úgy értesült, a washingtoni kormány fontolóra vette, hogy az iraki helyzetről közvetlenül egyeztessen a teheráni vezetéssel. Feltételezések láttak napvilágot miszerint a bécsi tárgyalásokon nemcsak az iráni nukleáris program, hanem az iraki helyzet is napirendre kerül.

Marie Harf, az amerikai külügyminisztérium szóvivője úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Államok és Irán közös érdeke az iszlamista lázadók visszaszorítása, de Washington és Teherán nem lépett még egymással közvetlen kapcsolatba és nem koordinálja tevékenységét az iraki kormány stabilizálása céljából.

Az iraki válság végképp robbanékonnyá tette az amúgy is feszült közel-keleti helyzetet. Az iszlám kalifátus kikiáltása nemcsak az iraki és szíriai síita kormányokat hozza nehéz helyzetbe, hanem a térség minden szunnita kormányának a legitimitását is megkérdőjelezi. Az ISIS névváltoztatást jelentett, ezentúl Iszlám Államnak (IÁ) nevezi magát, megszüntetve ezzel az Irakra és Szíriára való korlátozódást.

Az Iszlám Állam terjeszkedik, jelenleg a szomszédos Libanonnál már ötször nagyobb - mintegy 50 ezer négyzetkilométeres - területet ellenőriz csak Szíriában. Tegnap újabb területek csatlakoztak a kalifátushoz, miután az al-Kaida hivatalos helyi szárnya, az an-Nuszra Front átadta két fő térségbeli fellegvárát az Irakban is harcoló szélsőséges szunnita szervezetnek.

A helyzet súlyosságát jelzi, hogy Szaúd-Arábia harmincezer katonát vont össze az iraki határ mentén, miután az iraki oldalról a kormánycsapatok visszavonultak. Az olajkirályságnak mintegy 800 kilométeren van közös határa Irakkal, de a kalifátus nem erre a régióra esik.

A szaúdi tulajdonban lévő al-Arabíja televízió bejelentette, Abdallah bin Abdel-Aziz szaúdi uralkodó elrendelte az összes szükséges intézkedést a királyság területének védelmében az esetleges terrorista támadások ellen. Az iraki kormányzat azonnal cáfolta, hogy csapataik kivonultak volna a szaúdi határzónából.

Véget érhet az atomvita

Publikálás dátuma
2014.07.04. 07:34
Az iszlám köztársaság 25 éves évfordulóját ünneplik teheráni nők. Nekik még várniuk kell a változásra FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAG
Újabb egyeztetési forduló kezdődött tegnap Bécsben Irán és a hatok között. A perzsa állam atomprogramjáról július 20-ig kellene megállapodniuk. Mindkét oldalon bizakodó a hangulat, történelmi esélyről beszélnek. Az iraki válság, a szélsőségesek térhódítása új helyzetet teremtett Irán számára, akár az iráni -amerikai közeledést is elősegítheti.

Tárgyalóasztalhoz ültek tegnap az osztrák fővárosban Irán és a hatok - az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja (Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia, Franciaország) és Németország.. Ez a diplomáciai maraton lesz a hat hónapja zajló tárgyalások utolsó fordulója.

Tervek szerint végleges nukleáris megállapodás jön létre, amelyben Irán garantálja, hogy atomprogramja kizárólag békés célokat szolgál, nem törekszik atombomba kifejlesztésére, amiért cserében megszüntetik az iszlám köztársaság elleni nemzetközi szankciókat.

A január 20-án kezdődött tárgyalássorozatban eddig tartalmi kérdésekben lényegi előrelépés nem történt, ezúttal mégis mindenki megállapodásban reménykedik. Az iráni nyilatkozatok azt jelzik, hogy Teherán mindenképpen meg akar állapodni a hatokkal. Mohammed Dzsavad Sarif külügyminiszter azt hangoztatta, hogy hazája történelmet akar írni.

A bécsi találkozó kezdetén Sharif az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével, Catherine Ashtonnal találkozott. Ez után Ashton szóvivője úgy nyilatkozott, hogy július 20-ig pontot akarnak tenni a 11 év óta tartó atomvita végére, a Nyugat derűlátó a megegyezés esélyeit illetően.

Washington is történelmi esélyt emleget, de John Kerry külügyminiszter figyelmeztette Teheránt, hogy nem fogadnak el hosszabbítást, ha szándékos késleltetést észlelnek. Az iraki helyzet robbanékonysága, a szélsőséges fegyveresek térhódítása, az iszlám kalifátus kikiáltása miatt a nemzetközi médiában találgatások indultak meg egy esetleges amerikai-iráni közeledésről.

Több amerikai médium is úgy értesült, a washingtoni kormány fontolóra vette, hogy az iraki helyzetről közvetlenül egyeztessen a teheráni vezetéssel. Feltételezések láttak napvilágot miszerint a bécsi tárgyalásokon nemcsak az iráni nukleáris program, hanem az iraki helyzet is napirendre kerül.

Marie Harf, az amerikai külügyminisztérium szóvivője úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Államok és Irán közös érdeke az iszlamista lázadók visszaszorítása, de Washington és Teherán nem lépett még egymással közvetlen kapcsolatba és nem koordinálja tevékenységét az iraki kormány stabilizálása céljából.

Az iraki válság végképp robbanékonnyá tette az amúgy is feszült közel-keleti helyzetet. Az iszlám kalifátus kikiáltása nemcsak az iraki és szíriai síita kormányokat hozza nehéz helyzetbe, hanem a térség minden szunnita kormányának a legitimitását is megkérdőjelezi. Az ISIS névváltoztatást jelentett, ezentúl Iszlám Államnak (IÁ) nevezi magát, megszüntetve ezzel az Irakra és Szíriára való korlátozódást.

Az Iszlám Állam terjeszkedik, jelenleg a szomszédos Libanonnál már ötször nagyobb - mintegy 50 ezer négyzetkilométeres - területet ellenőriz csak Szíriában. Tegnap újabb területek csatlakoztak a kalifátushoz, miután az al-Kaida hivatalos helyi szárnya, az an-Nuszra Front átadta két fő térségbeli fellegvárát az Irakban is harcoló szélsőséges szunnita szervezetnek.

A helyzet súlyosságát jelzi, hogy Szaúd-Arábia harmincezer katonát vont össze az iraki határ mentén, miután az iraki oldalról a kormánycsapatok visszavonultak. Az olajkirályságnak mintegy 800 kilométeren van közös határa Irakkal, de a kalifátus nem erre a régióra esik.

A szaúdi tulajdonban lévő al-Arabíja televízió bejelentette, Abdallah bin Abdel-Aziz szaúdi uralkodó elrendelte az összes szükséges intézkedést a királyság területének védelmében az esetleges terrorista támadások ellen. Az iraki kormányzat azonnal cáfolta, hogy csapataik kivonultak volna a szaúdi határzónából.