Adósságba fulladnak

Fuldokolnak az önkormányzati közműszolgáltatók a Fidesz-kormány rezsicsökkentései miatt halmozódó adósságban. Sorra mennek tönkre országszerte a szemétszállító, illetve kéményseprő vállalkozások, és pengeélen egyensúlyoznak az ivóvíz-ellátó és szennyvízkezelő vállalatok, a távhőcégeket tízmilliárdokkal kell támogatni. A kormány azonban egyelőre tétlenül nézi a tönkretett közműcégek vergődését.

Hamarosan lépnie kell valamit a kormányzatnak, mert az önkormányzatok már nem képesek sokáig finanszírozni rezsicsökkentésbe belerokkant közműcégek életben tartását - nyilatkozta lapunknak Schmidt Jenő. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének az elnöke Seszták Miklós nyilatkozatára reagált, amelyben a fejlesztési tárca vezetője a közmű és az energia szektor további államosítását helyzete kilátásba, emellett arról is beszélt, hogy az őszi áram- és távhőtarifa csökkentést a szolgáltatók zsebére szándékozik végrehajtani a kormány.

Ez utóbbi azért érdekes terv - állítják a szakértők -, mert a lakossági szektorban az úgynevezett rezsicsökkentés égisze alatt végrehajtott árcsökkentések miatt az áramszolgáltatás már évek óta veszteséges. A döntően önkormányzati tulajdonban lévő távhőcégeknek pedig már a tavalyi díjcsökkentések miatt több mint 50 milliárd forint központi támogatást kellett adni az adófizetők pénzéből, hogy ne menjenek csődbe.

A kormány ugyan ismét csökkentheti a hődíjakat a szolgáltatók terhére, ám akkor ezzel párhuzamosan növelnie kell azok támogatását is a közpénzekből - jegyezte meg Schmidt Jenő. A helyhatóságoknak már nincs forrásuk arra, hogy a távhőtársaságok növekvő veszteségeit is pótolják. Sok önkormányzat már az ugyancsak az árkorlátozással veszteségessé tett szemétszállítási vállalkozások működtetését sem tudja megoldani. A polgármesterek mihamarabb szeretnének tárgyalóasztalhoz ülni a kormányzattal a finanszírozási gondokról tárgyaljanak, ám erre várhatóan csak az őszi önkormányzati választások után kerül majd sor - tette hozzá az elnök.

Eddig már több mint 300 településen kellett "kényszerszolgáltatót" kijelölni, mert a helyi szemétszállító csődbe ment. Július elsejétől pedig már csak olyan nonprofit szemétszállító dolgozhat, amelyek hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel rendelkeznek. Januártól egyébként már csak önkormányzati, illetve kormányzati többségi tulajdonban lévő társaságok vihetik el a szemet. A hulladékkezelő vállalatok nagyjából fele az állam, a többi pedig a helyhatóságok irányítása alá tartozik. A kéményseprő vállalkozások eddig már 800 település esetében jelezték, hogy hamarosan leállítják a szolgáltatást.

Mindenki várja, de eddig kevés konkrétum ismert az "állami nonprofit közműszolgáltató" tervéről. Elemzők szerint a kormányzat egy óriási vízfej létrehozásán fáradozik, amely nem a valós költségeket tükröző szolgáltatási díjakkal működteti majd a közműszolgáltatásokat. Ennek az árát pedig az adózók fizetik majd óriási költségvetési támogatások formájában. Az eddig veszteségesen üzemelő közműcégek ugyanis nem válhatnak nyereségessé azért, mert egy akolba terelik őket. Különösen, hogy még az idén az önkormányzati vállalkozásoknak az életben tartására százmilliárd forint körüli összeget kell költenie a költségvetésnek. Ezzel a lakosság hozzávetőleg kétszeresen fizeti vissza a rezsicsökkentésekkel elért árengedményeket.

Kényszerszállító Kunmadarason is

Közérdekű szolgáltatót jelölt ki a hulladékszállítás ideiglenes ellátására a Jász-Nagykun-Szolnok megyei katasztrófavédelmi igazgató júliustól Kunmadarasra, miután a település önkormányzati cége csak június végéig látta el a tevékenységet - közölte S. Tóth Anikó megyei katasztrófavédelmi szóvivő tegnap. A határozat szerint a tiszafüredi NHSZ Tisza Nonprofit Kft. köteles elszállítani a településről a hulladékot heti rendszerességgel, a jövő év áprilisáig. Márki Sándor, Kunmadaras független polgármestere elmondta: az önkormányzat júliustól csak úgy tudta volna végeztetni a hulladékszállítást, ha a munkára egy nonprofit társaságot alapít, ezt azonban nem vállalta.

Jönnek a fejcserék

Jelentős "hatékonyságnövelő" személycseréket helyezett kilátásba több állami vállalatnál már a jövő hétre a Napi Gazdaságnak adott interjújában Seszták Miklós miniszter. Egyes szakértők szerint nem más történik majd, mint a miniszter klientúrájának az építése, vagyis a tárcavezetőhöz közelálló személyek jutnak jól fizető állami pozíciókhoz. Az elbocsátási hullám ugyanis annak ellenére történik meg, hogy a kormányzó párt érdemben nem változott. Kormányváltások után általában az állami vállalatok felsővezetőinek negyede távozni kényszerül pozíciójából - összegezte egy korábbi cikkében Index.hu. Ezt a különösen erős "munkaerő gazdálkodási" aktivitást lehetett látni az első és a második Orbán-kormány hivatalba lépésekor is. Ebben szakmai helyett valószínűleg politikai okok játszanak közre, mivel a magánszférában ugyanebben az időszakban csupán néhány százalékos mozgás volt tapasztalható.

Újabb fővárosi cégekre vetett szemet az állam

A Főgáz után két újabb fővárosi tulajdonú céget államosíthat a kormány. A fejlesztési tárca közlése szerint állami kézbe kerülhet a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. (FCSM) és a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF) is. A minisztérium több információt még a Magyar Nemzettel sem osztott meg, mondván: a részletek csak a döntések meghozatala után lesznek nyilvánosak. Megerősítették: cél a vállalatok nonprofit működtetése, a szolgáltatás biztonságát pedig állami cégek tudják garantálni. Az FKF teljesen önkormányzati tulajdonú, az FCSM-ben pedig többségi tulajdonos Budapest, de a csatornázási cég 25 százalékát a német Berlinwasser Holding AG és a francia Veolia Environnement S.A. birtokolja.

Az állami akvizíció illeszkedne abba a sorba, amely a Főgáz államosításával most is zajlik. Éppen hétfőn döntött a fővárosi közgyűlés arról, hogy alig 42 milliárd forintos vételárért hozzájárul a Főgáz Zrt.-ben meglévő többségi tulajdonrészének állami kivásárlásához is. A kormánypárti javaslatra megszavazott ügylet azért különösen pikáns, mert éppen öt éve, ellenzékben a fővárosi Fidesz-KDNP - élén Tarlós István jelenlegi főpolgármesterrel - még hallani sem akart a becslésük szerint 100-120 milliárdot érő "családi ezüst" kiárusításáról.

Az újabb állami "bevásárlás" erősíti azt a szándékot, amelynek kapcsán megírtuk: információink szerint már el is készült a BKV és más önkormányzati tulajdonú közszolgáltató cégek állami tulajdonba vételét célzó jogszabály, amellyel főként a stratégiai cégek feletti befolyásszerzés lehet a kormány fő célja. Úgy tudjuk, az előterjesztést az önkormányzati választás után, az őszi ülésszakban nyújthatják be. Értesüléseink szerint tevékenységi körtől függetlenül minden, közszolgáltatásnak minősülő feladatot ellátó önkormányzati cég "állami tulajdonba vétele" lehetővé válna, mondván: a nonprofit közszolgáltatás működtetése állami feladat. Ez a BKV-tól a debreceni távhőcégen át a miskolci vízműig sokmindent érinthet.