Bekérették a budapesti román nagykövetet

A Külgazdasági és Külügyminisztérium csütörtökön bekérette Románia budapesti nagykövetét, mert Románia elutasította Magyarország igényét a nagyváradi és a marosvásárhelyi konzuli irodák nyitására - közölte Nagy Anna külügyi szóvivő csütörtökön az MTI-vel.

Elmondta, Szalay-Bobrovniczky Vince helyettes államtitkár Navracsics Tibor miniszter döntése alapján kérette hivatalába a budapesti román nagykövetet, akivel szóbeli jegyzéket váltottak.

A helyettes államtitkár jelezte a román nagykövetnek, a magyar fél értetlenséggel fogadta, hogy a román fél nem akarja engedélyezni a két iroda megnyitását, amiről már több mint egy éve szó van.

Elmondta, a magyar külügyi tárca azért is barátságtalannak tartja a román fél lépését, mert a két külügyminiszter már többször egyeztetett arról, hogyan lehet a két ország kapcsolatát tovább fejleszteni.

Tájékoztatása szerint a román fél szóbeli jegyzékére a helyettes államtitkár ugyancsak szóbeli jegyzékkel válaszolt, ebben rögzítették azt is, kérik, hogy a román fél gondolja át még egyszer az elképzeléseit.

Hozzátette: a román nagykövet ígéretet tett arra, hogy a kérést továbbítja Bukarestnek.

A szóvivő közölte, a jegyzékben arra is felhívták a román fél figyelmét, hogy nem két új főkonzulátus megnyitásához kértek engedélyt, hanem a már működő - kolozsvári és marosvásárhelyi - főkonzulátusok konzuli irodáinak engedélyezését.

A román külügyminisztérium az MTI megkeresésére korábban azt közölte, Románia a kölcsönösség és arányosság elvére hivatkozva utasította el, hogy Magyarország bővítse romániai konzuli hálózatát.

A közlemény megemlíti: a konzuli kapcsolatokat szabályozó Bécsi Egyezmény szerint Romániának szuverén joga megtagadni a hozzájárulást ahhoz, hogy területén valamely ország bővítse konzuli képviseletét. A magyar igény elutasításánál azt is figyelembe vették, hogy Magyarország most is "jelentős" konzuli hálózatot működtet Románia területén.

A román külügyminisztérium azt is jelezte, Bukarest "meglepődve" fogadta a magyar külügyi szóvivő csütörtök délelőtt nyilatkozatát, miután döntése okairól kedden kihallgatáson tájékoztatta Zákonyi Botond bukaresti magyar nagykövetet. (Nagy Anna csütörtök délelőtt azt mondta az MTI-nek, értetlenül állnak a román elutasítás előtt, és a rendkívüli csalódottságot fokozza, hogy kezdetben nem ilyen hozzáállást tapasztaltak a bukaresti diplomácia részéről.)

A román külügyminisztérium ugyanakkor megerősítette, hogy elkötelezett híve a Magyarországgal való kétoldalú kapcsolatok megerősítésének a két állam közti stratégiai partnerség jegyében.

A magyar kormány tavaly áprilisban kezdeményezte a két konzuli iroda nyitását a román kormánynál. A nagyváradi konzuli iroda a kolozsvári, a marosvásárhelyi pedig a csíkszeredai főkonzulátus alárendeltségében működött volna.

    Romániában a bukaresti nagykövetség, illetve konzulátus mellett jelenleg Csíkszeredában és Kolozsváron működik magyar főkonzulátus. Romániának Budapesten van nagykövetsége és konzuli hivatala, Gyulán és Szegeden pedig főkonzulátusa.

Szerző
2014.07.04 09:31

May lemond, amint megvan a Brexit

Publikálás dátuma
2018.12.12 20:14

Fotó: AFP/ EMMANUEL DUNAND
Theresa May megígérte: nem ő vezeti a Konzervatív Pártot a következő választásokon. Még szerda este kiderül, megnyeri-e bizalmatlansági szavazást a brit miniszterelnök.
Nem hivatalos értesülések szerint Theresa May brit miniszterelnök szerdán megígérte a kormányzó Konzervatív Párt alsóházi frakciójának, hogy nem ő fogja vezetni a pártot a következő parlamenti választásokon.
May esküdözött, hogy a konzervatívok keményvonalas Brexit-támogatói által kezdeményezett bizalmatlansági szavazást megnyeri, de kijelentette egyúttal, hogy lemond vezetői posztjáról, mielőtt a következő választásra négy év múlva sor kerülne, erősítette meg a hírt két kormánytag a Reutersnek.
May szerda este, az ellene kezdeményezett bizalmi szavazás előtt szólalt fel az alsóházi tory frakció 1922 bizottságának ülésén. A testületet olyan tory képviselők alkotják, akiknek nincs kormányzati tisztségük. A rendkívül befolyásos bizottság - amely onnan kapta nevét, hogy az alapító képviselők az 1922-es parlamenti választásokon kerültek be a londoni parlamentbe -, informális, de gyakorlatilag kötelező erejű politikai ajánlásokat fogalmaz meg a kormány számára, emellett hatáskörébe tartozik a vezetőváltási kezdeményezések elbírálása és a folyamat irányítása is.
A bizottság elnöke, Sir Graham Brady jelentette be szerda reggel, hogy összegyűlt a kormányfő elleni bizalmi szavazás kiírásához szükséges számú képviselői beadvány. A szerda estére kitűzött szavazás előtti bizottsági ülésen - az egyik résztvevő tory képviselő, George Freeman Twitter-bejegyzése szerint -
May kijelentette: meghallotta és tiszteletben tartja a Konzervatív Párt akaratát, és amint végigvitte rendezett módon Nagy-Britannia kilépését az Európai Unióból, félreáll.
Theresa May tavaly áprilisban teljesen váratlanul bejelentette, hogy előrehozott parlamenti választásokat ír ki, egyebek mellett arra hivatkozva, hogy erőteljesebb választói mandátummal szeretné elkezdeni a brit EU-tagság megszűnéséről folytatandó tárgyalássorozatot az Európai Unióval.
A tavaly júniusi választáson azonban a Konzervatív Párt meglehetősen csekély, 17 fős addigi alsóházi többségét is elveszítette, és jelenleg a legnagyobb észak-írországi protestáns britpárti erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) eseti külső támogatásával tud csak többséget biztosítani törvényjavaslataihoz.
Az 1922 bizottság szerda esti ülése után megkezdődött a bizalmi szavazás, amelynek eredményét közép-európai idő szerint 22 óráig várhatóan közzéteszik.
2018.12.12 20:14

Három év börtönre ítélték Trump volt ügyvédjét

Publikálás dátuma
2018.12.12 19:06

Fotó: AFP/ Hector Retamal
Michael Cohent öt vádpontban, így a kampányfinanszírozási törvény megsértéséért, adó- és banki csalásokért, a hatóságok félrevezetéséért ítélte összesen három év szabadságvesztésre a New York-i szövetségi bíróság.
William Pauley bíró szerint a vádpontokban megfogalmazott minden bűncselekmény "komoly támadás az Egyesült Államok ellen". Az ítélethirdetés előtt a bíróságon tett nyilatkozatában a volt ügyvéd felelősséget vállalt valamennyi elkövetett bűncselekményért, azokért, amelyekért - ahogyan fogalmazott - "személyes felelősség" terheli és azokért is, amelyek szerinte "az Egyesült Államok elnökére vonatkoznak". Hozzátette: mindent elkövet azért, hogy a történelem ne úgy emlékezzen rá, mint "a gazemberre ebben a történetben". Mint fogalmazott: amit tett, azért tette, mert "kötelességének érezte (Trump) mocskos gaztetteinek fedezését". Arra nem tért ki, hogy adó- és banki csalásainak mennyiben volt közük Donald Trumphoz. "Bármennyire nehezen hihető is, ez a nap életem egyik legjelentőségteljesebb napja. Személyes és szellemi börtönben éltem attól a naptól fogva, hogy munkára szerződtem egy ingatlanfejlesztő mogulhoz, akinek üzleti éleslátását mélyen csodáltam" - mondta Donald Trumpra utalva Cohen. A volt ügyvéd további együttműködést ígért a Robert Mueller különleges ügyész vezette bizottság munkatársaival, akik Trump 2016-os elnökválasztási kampánycsapatának munkatársai és oroszok közötti esetleges összejátszást vizsgálják. Ügyvédje révén Cohen a múlt héten még azt kérte, hogy ne szabjanak ki rá börtönbüntetést. Az elítéltnek március 6-án kell bevonulnia egy New York államban lévő kisváros büntetés-végrehajtási intézményébe.
Szerző
2018.12.12 19:06
Frissítve: 2018.12.12 19:17