Bekérették a budapesti román nagykövetet

A Külgazdasági és Külügyminisztérium csütörtökön bekérette Románia budapesti nagykövetét, mert Románia elutasította Magyarország igényét a nagyváradi és a marosvásárhelyi konzuli irodák nyitására - közölte Nagy Anna külügyi szóvivő csütörtökön az MTI-vel.

Elmondta, Szalay-Bobrovniczky Vince helyettes államtitkár Navracsics Tibor miniszter döntése alapján kérette hivatalába a budapesti román nagykövetet, akivel szóbeli jegyzéket váltottak.

A helyettes államtitkár jelezte a román nagykövetnek, a magyar fél értetlenséggel fogadta, hogy a román fél nem akarja engedélyezni a két iroda megnyitását, amiről már több mint egy éve szó van.

Elmondta, a magyar külügyi tárca azért is barátságtalannak tartja a román fél lépését, mert a két külügyminiszter már többször egyeztetett arról, hogyan lehet a két ország kapcsolatát tovább fejleszteni.

Tájékoztatása szerint a román fél szóbeli jegyzékére a helyettes államtitkár ugyancsak szóbeli jegyzékkel válaszolt, ebben rögzítették azt is, kérik, hogy a román fél gondolja át még egyszer az elképzeléseit.

Hozzátette: a román nagykövet ígéretet tett arra, hogy a kérést továbbítja Bukarestnek.

A szóvivő közölte, a jegyzékben arra is felhívták a román fél figyelmét, hogy nem két új főkonzulátus megnyitásához kértek engedélyt, hanem a már működő - kolozsvári és marosvásárhelyi - főkonzulátusok konzuli irodáinak engedélyezését.

A román külügyminisztérium az MTI megkeresésére korábban azt közölte, Románia a kölcsönösség és arányosság elvére hivatkozva utasította el, hogy Magyarország bővítse romániai konzuli hálózatát.

A közlemény megemlíti: a konzuli kapcsolatokat szabályozó Bécsi Egyezmény szerint Romániának szuverén joga megtagadni a hozzájárulást ahhoz, hogy területén valamely ország bővítse konzuli képviseletét. A magyar igény elutasításánál azt is figyelembe vették, hogy Magyarország most is "jelentős" konzuli hálózatot működtet Románia területén.

A román külügyminisztérium azt is jelezte, Bukarest "meglepődve" fogadta a magyar külügyi szóvivő csütörtök délelőtt nyilatkozatát, miután döntése okairól kedden kihallgatáson tájékoztatta Zákonyi Botond bukaresti magyar nagykövetet. (Nagy Anna csütörtök délelőtt azt mondta az MTI-nek, értetlenül állnak a román elutasítás előtt, és a rendkívüli csalódottságot fokozza, hogy kezdetben nem ilyen hozzáállást tapasztaltak a bukaresti diplomácia részéről.)

A román külügyminisztérium ugyanakkor megerősítette, hogy elkötelezett híve a Magyarországgal való kétoldalú kapcsolatok megerősítésének a két állam közti stratégiai partnerség jegyében.

A magyar kormány tavaly áprilisban kezdeményezte a két konzuli iroda nyitását a román kormánynál. A nagyváradi konzuli iroda a kolozsvári, a marosvásárhelyi pedig a csíkszeredai főkonzulátus alárendeltségében működött volna.

    Romániában a bukaresti nagykövetség, illetve konzulátus mellett jelenleg Csíkszeredában és Kolozsváron működik magyar főkonzulátus. Romániának Budapesten van nagykövetsége és konzuli hivatala, Gyulán és Szegeden pedig főkonzulátusa.

Szerző
2014.07.04 09:31

„Trump úr, ne játszadozzon az oroszlán farkával!”

Publikálás dátuma
2018.07.23 09:00

Fotó: AFP/
Egyre élesebb a hangnem az Egyesült Államok és Irán között. Teherán háborús fenyegetéssel vádolja Washingtont.
Az iszlám köztársaság vezetői közt viszonylag mérsékeltebb politikusnak tekintett Hasszán Róháni elnök – az ISNA félhivatalos hírügynökség vasárnapi jelentése szerint – azt mondta: Amerikának tudnia kellene, hogy „az Iránnal való béke minden békék anyja, de az Iránnal való háború minden háborúk anyja”. Ezt a kissé talán nehezen megfejthető üzenetet világosabbá tette azzal, hogy hozzátette: „Trump úr, ne játszadozzon az oroszlán farkával, mert megbánhatja”. Az amerikai elnök május 8-án jelentette be, hogy az Egyesült Államok a maga részéről felmondja az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja, valamint Németország és az önálló jogalanyként fellépő Európai Unió által Iránnal 2015-ben megkötött megállapodást, amelyben Teherán vállalta, hogy nem törekszik atomfegyver kifejlesztésére, felhagy az ezt célzó urándúsítással, a nemzetközi közösség pedig feloldja azokat a szankciókat, amelyeket korábban rendelt el, az iráni atomfegyverkezés miatti aggodalomtól vezettetve. 
Donald Trump szerint az elődje, Barack Obama hivatali idejében aláírt megállapodás rossz, mert nem tartalmazza a szükséges garanciákat, és Teherán orránál fogva vezeti a nemzetközi közösséget.
Az amerikai szankciók visszaállítása azt is jelenti, hogy az Egyesült Államok büntetni kívánja azokat a külföldi vállalatokat is, amelyek tiltott termékekkel és szolgáltatásokkal üzletelnek Iránnal.
Hogy az iráni szénhidrogén-szállításokra ráutalt országok mennyi haladékot kapnak a szankciók érvényesítése alól, egyelőre nem teljesen tisztázott kérdés. Az viszont egyértelműen körvonalazódik, hogy az amerikaiak ellenében a többi aláíró félnek nagyon nehéz lenne tartósan és hitelesen fenntartania az atomalku érvényét. Róháni most megismételte az elmúlt hetekben már többször elhangzott iráni fenyegetést, hogy az amerikai szankciókra – elsősorban az iráni olajeladások akadályozására - válaszlépésként Teherán elrendelheti a Hormuzi-szoros blokádját, és azzal megbénítaná a Perzsa-öböl Iránnal szembeni túlpartján fekvő országokból tankhajókkal történő olajkivitelt. 
A Hormuzi-szoros esetleges lezárására vonatkozó iráni fenyegetésekre természetesen nem maradtak el amerikai részről az „azt próbálják meg” típusú válaszok, de a hét végén új dimenzióba helyezte az amerikai-iráni szembenállást az NBC amerikai tévéhálózat, amikor azt az értesülést közölte:
Irán felkészült kiterjedt kibernetikai támadások végrehajtására amerikai, európai, illetve közel-keleti elektromos hálózatok, vízművek, egészségügyi intézmények és technológiai cégek ellen.
Eszerint Európában különösen Németország és Nagy-Britannia veszélyeztetett, és Washington figyelmeztette szövetségeseit, erősítsék meg számítógépes védelmüket, sőt, szükség esetén legyenek készek ellentámadásra is. Irán ENSZ-nagykövete szerint – nem meglepő módon – az amerikai vádak alaptalanok, és azt próbálják leplezni, hogy éppenséggel az Egyesült Államok készül kibernetikai háborúra Irán ellen.
 Az amerikai média egy része arról is ír, hogy a Fehér Ház tudatos, megtervezett propagandakampányt indított az ajatollahok állama ellen, amelynek keretében rossz fényben tüntetnek fel iráni vezetőket, tényeket torzítanak el, és a korábbi amerikai kormányzat Irán-politikájának ellentmondó állításokat terjesztenek. Az élesedő hangnem nem sokkal azután tapasztalható Washington és Teherán között, hogy Trump Helsinkiben találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Kettejük négyszemközti beszélgetésének tartalma nem szivárgott ki a médiába, de a csúcstalálkozó előtt több olyan értesülés látott napvilágot, hogy az amerikai kormányzatot különböző közel-keleti politikai körökből erősen kapacitálták arra: törekedjen Trump olyan megállapodásra Putyinnal, amelynek alapján Washington nem támadná tovább Moszkvát az ukrajnai orosz agresszió miatt, cserébe viszont a Szíriában nagy befolyással rendelkező orosz elnök elérné a teheráni támogatást élvező síita fegyveresek semlegesítését Szíriában, Irán kiszorítását a polgárháború sújtotta országból.

Az ajatollah nem hisz a tárgyalásban

A Róháninál keményvonalasabbnak tartott Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási vezetője előzőleg, szombaton közzétett nyilatkozatában az államfőnél is tovább ment, amikor leszögezte: hatalmas hiba lenne azt hinni, hogy az Egyesült Államokkal tárgyalások útján rendezni lehet a problémákat. Hamenei szerint az atomalkuból történt amerikai kihátrálás éppen azt tanúsítja, hogy Washingtonnak a saját aláírása sem számít. 

Témák
USAIrán
2018.07.23 09:00
Frissítve: 2018.07.23 09:13

Lövöldözés Torontóban - két ember meghalt, tizenhárman megsérültek (videó)

Publikálás dátuma
2018.07.23 06:06
Rendőrök állnak őrségben a torontói vérontás helyszínén
Fotó: AFP/ Cole Burston
Egy nőt agyonlőttek, tucatnyi ember pedig megsérült a vasárnap éjszaka a torontói támadásban. A merénylővel a rendőrök végezhettek.
Halálos áldozata is van a torontói fegyveres lövöldözésnek: helyi rendőri jelentések szerint egy, eddig meg nem nevezett támadó civilekre támadt Greektown városrészben – egy fiatal nő meghalt, 13-an pedig megsérültek a golyózáporban. A sérültek között van egy válságos állapotú lány is - tudatta a torontói rendőrség. A támadót szintén lelőtték, ám a hatóságok jelenleg is szemtanúkat keresnek a vérontással kapcsolatban, a merénylet háttere, kiváltó okai még nem ismertek.
Egy férfi ablakból kihajolva videózott a lövöldözés közben, felvételén hat lövés dördül el - valószínűleg ez már a támadó és a rendőrök tűzpárbaja közben történhetett (a szemtanú ekkor még kilenc sérültről tudott). A helyszíni képeket itt találja.
BBC idéz egy túlélőt, Jody Steinhauer told, aki éppen családjával vacsorázott a környéken, amikor meghallotta a lövéseket: 10-15, tűzijátékra emlékeztető durranást hallott az utcáról, aztán az emberek sikoltozni kezdtek.  
2018.07.23 06:06
Frissítve: 2018.07.23 09:40