Ördögi körbe kerültek a 98 százalékos különadóban érintett dolgozók - erre hívta fel lapunk figyelmét saját ügyén keresztül egy volt köztisztviselő. Az illetőt 2012-ben mentették fel köztisztviselői jogviszonya alól, végkielégítését 2013-ban kapta meg. Az egyik minisztérium háttérintézményében dolgozó munkavállaló pénzét a 98 százalékos különadó hatálya alá vonták a tárgyévi szabadsággal együtt. Munkaügyi pert kezdeményezett, mert úgy érezte, munkaviszonyát jogellenesen szüntették meg. Idén született meg az elsőfokú ítélet, melyben a bíróság kimondta, valóban jogellenesen szüntették meg a köztisztviselői jogviszonyát, és 1 400 000 forint kártérítést is megítéltek, de elutasították a különadó iránti kérelmét, és 680 ezer forint illeték megfizetésére kötelezték, emellett plusz 500 ezer forintra az alperesi jogi képviselő perköltségének megtérítésére.
Időközben 2014 februárjában az Alkotmánybíróság határozatot hozott a különadóról. Ebben kimondta, hogy a 2012. december 31-ig hatályban lévő különadó nemzetközi szerződésbe, egyezménybe ütközik, ezért semmis, és ezen szakasz alkalmazását a folyamatban lévő bírósági ügyekben sem lehet alkalmazni. Az egykori köztisztviselő elmondta, hogy még ugyan folyamatban volt a pere, ám az Ab határozata ellenére a bíróság ebben a kérdésben is elutasította a keresetét, és kimondta, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) kérheti vissza a levont 98 százalékos különadót. Mivel van ismerőse az adóhivatalnál, megkereste, és kérte tőle, készítse elő az önellenőrzést. A visszaigényléshez ugyanis ez kell.
Csakhogy az ismerőse arról tájékoztatta, eszébe se jusson a különadó miatti kérelmet előterjeszteni, mert amikor februárban az alkotmánybírósági határozat megjelent, a NAV állásfoglalást kért a gazdasági minisztériumtól, miként kell eljárni a határozatban foglaltakkal kapcsolatban. Normális esetben, ha az Ab kimondja, hogy egy jogszabály semmis, azt minden külön kérelem nélkül végre kell hajtani mindenkinek - magyarázta lapunknak az illető. (Az Országgyűlés egyébként időközben, tavaly decemberben 75 százalékra csökkentette a különadó mértékét).
A volt köztisztviselőnek az említett adóhivatali dolgozó azt állította: a minisztérium állásfoglalása alapján a NAV elnöke körlevelet adott ki, amelyben arra utasította a hivatalt, hogy aki a 98 százalék visszaigénylését kéri, azt ellenőrzés alá kell vonni és jogtalan visszaigénylés miatt rendbírságot kell kiszabni. A rendbírságot pedig csak akkor lehet méltányosságból elengedni, ha az illető a visszaigénylés időpontjában már nyugdíjas. Mint az illető elmondta, úton-útfélen azt olvasni, hogy mindenki kérje vissza, terjesszen elő önellenőrzést a bevallott különadóra. "Sajnos nem tudom mi a helyes": A NAV-os körlevelet lehetetlen megnézni, mert sem az ismerőse, sem más nem meri kockáztatni a munkahelyét azzal, hogy a naplózott belső levelező rendszerből azt kinyomtatja. (Az érintett egyébként jelezte, a napokban az adóhivatalhoz fordul kérdéseivel)
Azt tanácsolta egyébként az adóhivatalban dolgozó ismerőse, várjon, mert az elnöki körlevél csak ez év decemberig szól, az önellenőrzést viszont öt évig megteheti. "Addig csak kialakul valami normális rendszer" - fogalmazott. Emlékeztetett arra is, hogy a különadóval kapcsolatban számos strasbourgi ítélet született már, amelyben kötelezték Magyarországot nemcsak a különadó visszafizetésére, de súlyos kártérítés megfizetésére is.
A különadót 2010-ben vezették be, "megbecsülni is nehéz, hány embert semmiztek ki". A NAV honlapján nincs tájékoztató kifejezetten a különadóról, csak a visszaigénylő nyomtatvány található meg egy értelmezhetetlen útmutatóval. Ha a visszaigénylést határozattal utasítja el a NAV, akkor megfellebbezhető, sőt bíróság előtt megtámadható. Ha azonban csak levelet küld az elutasításról, az ellen nincs jogorvoslat.