Németország;Barack Obama;kémkedés;Bundestag;Steffen Seibert;amerikai Központi Hírszerző Ügynökség;

Jesselyn Radack és Thomas Drake, az NSA exmunkatársai tanúskodtak a Bundestag bizottsága előtt FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/ADAM

- Kémbotrány Berlinben

Súlyos válságba kerülhet a német-amerikai viszony, miután kiderült, hogy egy férfi Németországban kémkedett az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) számára, s az általa letöltött dokumentumokat, információkat 25 ezer euróért adta tovább. Berlin bekérette az amerikai nagykövetet.

Először tavaly októberben vált hűvössé a német-amerikai viszony, amikor kiderült, hogy éveken át megfigyelték a német kancellár mobiltelefonját.

A német parlament alsóháza, a Bundestag három hónappal ezelőtt, vizsgálóbizottságot állított fel azzal a feladattal, tárja fel az NSA németországi tevékenységét. Múlt csütörtökön a testület egyik nyílt ülésén az NSA egy volt munkatársa, William Binney állította azt, hogy a titkosszolgálat nemcsak a kancellár telefonjának adatait gyűjtötte, hanem le is hallgatta mobilját.

Az igazi bomba azonban pénteken robbant, amikor kiderült, hogy a német szövetségi hírszerzés, a BND egy munkatársa kettős ügynökként ténykedett. A 31 éves férfi a BND összesen 218 dokumentumát lopta el, s egy pendrive-re mentette őket. Az információkat ezután Ausztriában az amerikai titkosszolgálatnak adta el: 25 ezer eurót kapott értük.

Német részről különösen súlyosnak tartják, hogy a dokumentumok között legalább három olyan volt, amelyet a Bundestag NSA-bizottságától kaparintott meg. Az utasításokat állítólag közvetlenül az Egyesült Államok Berlinbe akkreditált nagykövetségétől kapta.

A Bild am Sonntag értesülései szerint a férfi 2012 vége óta szolgálta a CIA-t, amelynek külkapcsolati részlegénél dolgozott. Hetente egy dokumentumot adott át, legutóbb még július elsején. Az amerikaiakat különösen az NSA-bizottság tevékenysége érdekelte. Angela Merkelt, illetve a Bundestag titkosszolgálatokat felügyelő parlamenti bizottságát már csütörtökön értesítették az esetről. Az SPD a grémium rendkívüli ülését kezdeményezte.

A 31 éves férfit letartóztatták. Egyes közlések szerint az eset kapcsán már telefonbeszélgetést folytatott egymással Merkel és Barack Obama, s a berlini külügyminisztériumba bekérették az amerikai nagykövetet, John B. Emersont. Nem kizárt, írta a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung, hogy Washington kénytelen lesz leváltani a nagykövetet. Steffen Seibert kormányszóvivő igen súlyos esetről tett említést, a washingtoni kormányzat azonban nem kommentált.

Olyan feltételezések is napvilágot láttak, melyek szerint a letartóztatott férfi az orosz titkosszolgálatot is információkkal láthatta el. Az NDR, a WDR televízió, valamint a Süddeutsche Zeizung azt közölte, eredetileg azzal gyanúsították, hogy az orosz titkosszolgálattal akart kapcsolatba kerülni. Csak ezután vallotta be, hogy titkos információkat továbbított az amerikaiaknak.  A német politikai élet képviselőit felháborította a kémbotrány.

Joachim Gauck államfő szerint a botrány veszélyezteti az amerikai-német barátságot. Thomas Oppermann, a szociáldemokrata SPD frakcióvezetője az ügy mielőbbi kivizsgálását követelte. Mint fogalmazott, ha beigazolódnak az állítások, az azt jelentené, hogy „elképesztő támadást intéztek a parlament szabadsága és demokratikus intézményeink ellen”.

Mint mondta, Washingtonnak kötelessége, hogy segítsen a feltárásban. A Balpárt frakcióvezetője, Georg Gysi szerint ez csak azt bizonyítja, hogy az NSA Németországban semmitől sem riad vissza. Biztonsági szakértők már korábban tartottak attól, hogy kémkednek a német parlament NSA-bizottsága után. Ezért a testület vezetőit bombabiztosnak mondott mobiltelefonokkal látták el.

Moszkva figyelme ismét a Távol-Kelet felé fordult. Az orosz-kínai gázvezeték építése csak az egyik oka annak, hogy e távoli térségbe szeretnék vonzani a munkaerőt, a szakembereket, a nagyvállalatokat, s legfőképpen a tőkét. A tervezett nagy beruházások megvalósítása e nélkül vágyálom marad.