Egyesült Államok;média;Wall Street Journal;

2014-07-08 16:45:00

A The Wall Street Journal 125 éve

Úgy indult, mint a tőzsdehírek lapja 1889. július 8-án. Alapítói azok az újságírók voltak, akiknek neve máig összeforrt a pénzpiaci mozgásokkal, és akik egy napi hírlevelet alakítottak át napilappá. Százhuszonöt évvel később a The Wall Street Journal a világ egyik legtekintélyesebb lapja, amely nemcsak pénzügyekben, hanem nemzetközi politikai kérdésekben is mértékadónak számít.

Az alapítók Charles Dow és Charles Bergstresser újságírók voltak, akikhez csatlakozott harmadikként Edward Jones statisztikus. Ők fektették le az alapjait a mai működő Dow Jones Company szolgálatának, amely a New York-i – vagyis a Wall Street-i – tőzsdeindexről tájékoztatja a világot. 1902-ben – Dow halálakor – Clarence W. Barron újságíró vette meg a lapot 130 ezer dollárért. Akkor a The Wall Street Journal még csak napi 7000 példányban kelt el, 1920-ra azonban már elérte az 50 ezres példányszámot. A hőskor vezetői megteremtették Amerikában a független gazdasági újságírás alapjait. Barron 1928-ban halt meg, egy évvel később azonban a „Fekete Kedd” (1929. október 29), a New York-i tőzsde összeomlása után örökösei eladták a Dow Jones Company-val együtt a bostoni Bancroft-családnak, akik egészen 2007-ig birtokolták. A lap akkor Rupert Murdoch sajtóbirodalmának része lett.

A nagy krach - Fotó: online.wsj.com

A nagy krach - Fotó: online.wsj.com

 A nagy fellendülés a válság után igazán akkor indult be a The Wall Street Journalnál, amikor 1941-ben Bernard Kilgore lett a lap főszerkesztője és ezt a tisztséget 1967-ben bekövetkezetett haláláig megtartotta. Az ő irányítása alatt vált a WSJ Amerika vezető napilapjává, érte el a milliós példányszámot. A lap kezdettől fogva felvállalta a legélesebb politikai és gazdasági vitákat, és vezető szerepet visz az amerikai tényfeltáró újságírásban is. Összesen 34 alkalommal tüntették ki a lapot Pulitzer-díjjal, először 1947-ben, utoljára 2007-ben. Internetes portálja 1996-ban indult be. 2008-ban jelent meg a luxuskiadású The Wall Street Journal Magazine.

A WSJ az elmúlt évtizedekben számos nagy port felvert cikket, cikksorozatot közölt. 1988-ban James B. Stewart hívta fel az ország figyelmét a „bennfentes kereskedelem” törvénytelen gyakorlatára. 1997-ben David Sanford írta meg saját történetét 1982-ben történt HIV-fertőzéséről és gyógykezeléséről, és ennek kapcsán számos cikk jelent meg a lapban az AIDS társadalmi-politikai hatásáról. 2000-ben Jonathan Weil leplezte le a texasi Enron  energia-szolgáltató cég üzelmeit.  2001. szeptember 11-én a lap volt az első, amely az első jelentést küldte a terrortámadásról a Dow Jones vonalán. Szerkesztősége súlyos sérüléseket is szenvedett, mivel az Ikertornyok szomszédságában lévő One World Financial Center nevű felhőkarcolóban volt.  A terrortámadás után számos riportot közölt a lap az al-Kaidáról és egyik újságírója, Daniel Pearl az életével fizetett bátorságáért: Pakisztánban elrabolták és megölték. 2010-ben a MacDonald’s haragját vívta ki a Journal, miután a világcég dolgozóinak hiányos egészségvédelméről írtak.

9/11 - Fotó: online.wsj.com

9/11 - Fotó: online.wsj.com

Magyarország gyakorta szerepel manapság a The Wall Street Journal on-line kiadásában, mindenekelőtt az Emerging Europe című blogrovatban. Itt az elmúlt hetekben számos cikk jelent meg hazánkról a fővárosi választási törvény megváltoztatásától a Holokauszt-megemlékezéseken át egészen a devizahitelesek problémájáig.

A The Wall Street Journal az évforduló alkalmából honlapján fotókkal, idézetekkel, grafikonokkal és számos videó-összeállítással emlékezett az elmúlt 125 évre, megjelenítve a lap és az Egyesült Államok összefonódó történetét, és mindazokat a nagy eseményeket, amelyek valami módon kihatottak a világ sorsára. Hihetetlen történelmi és médiatörténeti aranybánya, reméljük, hogy tartósan elérhető lesz. Az ajánlóban pedig WSJ  on-line szerkesztői szerényen felszólítják az olvasókat, hogy ha kifelejtettek volna valamit, tudassák velük…

http://online.wsj.com/europe