Alkotmánybíróság;három csapás;halmazati szabályok;
2014-07-09 07:05:00
Azt a jogszabályt semmisítették meg, amely alapján azt, aki legalább három, ember ellen elkövetett, erőszakos bűncselekmény miatt egyszerre áll bíróság előtt, halmazati büntetésként súlyosabb büntetéssel - akár életfogytiglani szabadságvesztéssel - lehetett sújtani, mint aki csak két ilyen bűncselekmény miatt került a bíróság elé.
A halmazat kiszámítása ugyanis speciálisan történik, a bíróságok nem egyszerűen összeadják a különböző bűncselekményekért járó büntetések hosszát; ám az új Btk. a súlyosabb halmazati szabályokat csak azokra vonatkoztatta, akik egyszerre állnak bíróság elé legalább három erőszakos bűncselekmény miatt. Ám akiket külön-külön ítélnek el, még ha hasonló durva tettekért is, azokra nem.
A bíróságok saját maguk döntik el, milyen ügyeket vonnak össze. Ha van két, három-három erőszakos cselekményt elkövető vádlott, előfordulhat, hogy az egyikük esetében a három ügyet együtt tárgyalják, míg a másik vádlott ügyeit külön-külön. Az Ab szerint így egyikük más büntetést kaphatna ugyanolyan tettekért, mint a másik, ami önkényes ítélkezéshez vezethet. Mivel az Ab-döntés visszamenőleges hatályú, azok büntetését felül kell vizsgálni, akiket ilyen halmazati szabály alapján korábban elítéltek. Ügyeiket nem kell újratárgyalni, csak a kiszabott büntetés mértékét kell csökkenteni.
Noha elsőre nagyon hasonló a két jogszabály, az Ab is hangsúlyozta, hogy nem a "három csapásról" döntöttek, amelyben a lényeg, ha valakit már kétszer elítéltek, a harmadik ítéletben már - a bírói mérlegelés lehetőségét kizárva - szigorúbban kell dönteni.
"Annak köszönhetően, hogy a kormány a büntető törvénykönyvben súlyosbította a visszaeső bűnelkövetőkre kiszabható büntetéseket az emberek biztonsága és biztonságérzete jelentősen nőtt" - reagált a Fidesz a döntésére, hozzátéve: tudomásul veszik a megsemmisítést.
Döntött az Ab egy szolgálati bírói döntés alkotmányellenességéről is. Pontosabban Ravasz László, a Csongrád Megyei Bíróság korábbi bírája ügyében döntöttek, aki 2011. áprilisában az egyik kormányközeli lap internetes oldalán több részes cikket közölt, melyben keményen kritizálta a bírákat, az ítélkezési gyakorlatot.
Ravasz többek között azt írta, hogy a bíróságokon hűbéri rendszer alakult ki, és ez torzítja az egész ítélkezést. Ismert, hogy a Szegedi Törvényszék az írásai miatt fegyelmi eljárást indított a bíróval szemben, ami a Fővárosi Ítélőtábla szolgálati bíróságán, valamint a Kúria szolgálati bíróságán folytatódott, majd azzal zárult, hogy az államfő az OBH kezdeményezésére felmentette Ravaszt bírói tisztéből.
A bíró azonban alkotmányjogi panasszal élt, mégpedig azért, mert a szolgálati bíróságok egyrészt a törvényes határidőn túl tárgyalták az ügyét, másrészt a Szegedi Törvényszék saját mérlegelése alapján jelölte ki, hogy ki tárgyalja az ügyet a szolgálati bíróságon. Ezzel sérült a bíró tisztességes eljáráshoz, a jogorvoslathoz való joga. Ezt az Ab megalapozottnak találta, és alaptörvény-ellenesnek minősítette a Kúria és az ítélőtábla ítéleteit.