B.N.;

Orbán-kormány;építőipar;közbeszerzés;aszfaltadó;

2014-07-09 20:30:00

Jöhet az aszfaltadó

Az állam hibázott, de a cégeket bünteti: hét évre visszamenőleg, az árbevétel 15 százalékát kellene kifizetniük a 100 millió forint feletti útépítési tendert elnyert cégeknek. Az előterjesztésről sajtóinformációk szerint jövő héten tárgyalhat a kormány. A kiszivárogtatás éppen akkor történt amikor Orbán Viktor miniszterelnök a futball világbajnokságon van. A tervezett jogszabály több hazai és uniós normát is sérthet.

Politikai ámokfutás - így kommentálta lapunknak az egyik érintett cég vezetője a sajtóban megjelent tervezetet, amely szerint visszamenőleges hatállyal, 15 százalékos különadót vetnének ki az útépítő cégekre. szerdán a 444.hu számolt be a birtokába került tervezetről, amely alapján 15 százalékos különadót vetne ki a kormány az összes cégre, amely 2007 óta közbeszerzést nyert.

A portál információi szerint a kormány ebből finanszírozná a legújabb uniós büntetést, melyet Brüsszel az úgynevezett aszfaltkeverő ügy miatt szab majd ki. A diszkriminatív szabályozás 2007 óta működik: a kormány ezért a kiszivárgott tervek szerint 2007-ig visszamenőleg minden elnyert, 100 millió forint feletti útépítési közbeszerzést megadóztatna. A Kormányzati Információs Központ úgy tájékoztatta a Klubrádiót, hogy a kormány nem tervez különadót kivetni az érintett cégekre.

Hozzátették ugyanakkor, hogy az Európai Bizottság döntésétől függ, hogy az érintett cégekre milyen hatással lesz a jelenleg is zajló uniós vizsgálat. Vagyis egyelőre nem tárgyal a kormány a különadóról - de ha büntetést kapnak Brüsszelből, akkor sor kerülhet rá. 

Brüsszel még tavaly decemberben tájékoztatta a kormányt, hogy hét regionális és a közlekedési operatív program esetében merült fel a gyanú, hogy diszkriminatív kitételt alkalmaztak a pályáztatás során. Eszerint csak olyan cégek vehettek részt a pályázatokon, amelyek aszfaltelőállító teleppel rendelkeztek a projekt helyszínének közelében. Szakértők ebben az ügyben régóta arra számítanak, hogy hazánknak korrekciót kell fizetnie, ez legfeljebb az érintett szerződések támogatási összegének 25 százaléka lehet, egyes becslések szerint elérheti a 170 milliárd forintot is. Mintegy 70 útépítési projekt akadt fenn az Európai Unió kontrollján, pontosan ugyanakkor egyik fél sem hozta nyilvánosságra, mely projektek érintettek.

Információink szerint az aszfaltadót a Lázár János által vezetett Miniszterelnökség készítette elő. Úgy tudjuk, készült belőle egy "keményebb változat" is, melyet egyelőre titokban tart Lázár hivatala. Lázár már márciusban, egy fórumon kifejtette, hogy át fogja alakítani a kormány az építőipart: hogy a helyi vállalkozások előnyben részesüljenek a nem helyi, esetleg külföldi vállalkozókkal szemben.

Egy lapunknak névtelenül nyilatkozó másik építőipari nagyvállalat vezetője emlékeztetett: folyamatosan csökkennek az építőiparban az árak, hiszen mély gödörben van az iparág. Ilyen gazdasági környezetben kitermelhetetlen egy 15 százalékos különadó. Iparági szinten átlagban 3-5 százalékos nyereség érhető el. A vállalkozó szerint az lehet a kormány célja, hogy növelje az állami szerepvállalást az építőiparban. A lapunknak nyilatkozó, egyik érintett cég vezetője megerősítette, ami a kormány eljárásait ismerve sejthető: az érintettekkel semmiféle egyeztetés nem történt.

A 444.hu-hoz eljutott törvényjavaslat indoklása úgy fogalmaz: "a közutak, köztük különösen az autópályák, autóutak - költségvetési és uniós forrásból finanszírozott - építésére vonatkozó közbeszerzési pályázatokat immáron évek óta néhány, jelentős piaci és tőke erővel rendelkező társaság nyerte el. Helyzetüknél fogva az útépítések részpiacán komoly előnyben vannak, a piac oligopol jellege miatt az optimális és tisztességes nyereséghez képest extraprofitra tesznek szert." Nem csak az indoklás, de az adó alapjának megállapítása is a reklámadóra emlékeztet. Ez is torzító jellegű adó azáltal, hogy nem a nyereségre, hanem az árbevételre vetik ki.

Egy harmadik közös vonása is van a reklámadónak és az aszfaltadónak: Simicska Lajos, a Fidesz holdudvarának tekinthető vállalkozó cégeinek komoly fejtörést okoz mindkettő. Fideszhez közeli forrásunk szerint ugyanakkor az sem véletlen, hogy épp Orbán Viktor távollétében szivárogtatták ki a tervezetet - a kormányfő ugyanis szerda reggel elutazott a futball világbajnokságra. Vagyis amellett, hogy az építőiparban próbál a kormány átalakulásokat "elősegíteni", elképzelhető ennek egy politikai vonulata is. Az adó természetesen nem kímélné a többi útépítő-céget sem, ők is jelentős veszteségek elé néznének. Az előző ciklusban ugyanakkor a kormány gondosan ügyelt a különadókról szóló törvények megfogalmazásakor, hogy a baráti cégek ne sérüljenek. Ezúttal azonban ez eddig nem történt meg - jóllehet, még csak egy tervezet szivárgott ki, és még a parlament előtt is sok ponton módosulhat a törvény.

Számokban kifejezve - a törvény jelenlegi formájában - az aszfaltügyben azt jelenti, hogy a Simicska Lajoshoz köthető Közgép Zrt. árbevétele 2010-ben 48 milliárd forint volt, míg 2011-ben 56,6 milliárd forint, 2012-ben 61 milliárd forint, tavaly szintén 60 milliárd körül alakult. Az MSZP-kormányok idején sem ment rosszul a Közgépnek: 2009-2010-ben 39 és 44 milliárd forintos árbevétellel gazdálkodhattak, míg az azt megelőző két évben - mely szintén az aszfaltadó hatálya alá tartozna, 21 és 11 milliárd forint volt a cég árbevétele. Ha feltételezzük, hogy ennek a fele keletkezett (ez természetesen csak becslés, a cég ugyanis nem csak - de főleg - útépítéssel foglalkozik) 100 millió forint feletti állami vagy uniós forrásból finanszírozott közbeszerzésből, akkor is 25 milliárd forintot kellene fizetnie a Közgépnek.

Alkotmányt és nemzetközi jogokat is sértene

Ismét bebizonyosodott, hogy az Orbán-kormány előre gondolkodik, amikor aktuálpolitikai érdekei mentén alakítgatja a jogszabályokat, köztük az alaptörvényt. A most tervezett adó kivetésének legfontosabb indoklása ugyanis - a 444.hu szerint - az, hogy Magyarország 60-90 milliárd forint közötti büntetésre számíthat az Európai Bíróságtól azért, mert az autópálya-építésre felhasználható uniós fejlesztési forrásokat nem megfelelően pályáztatta.

Márpedig a kabinet már évekkel ezelőtt, elsőként az alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló jogszabályban, majd miután ez elbukott az Alkotmánybíróság (Ab) szűrőjén, magában az alaptörvényben - a negyedik alkotmánymódosítással - igyekezett rögzíteni, hogy ha az államnak váratlan fizetési kötelezettsége támad bírósági - például európai bírósági - döntés miatt, adót vethet ki ennek finanszírozására. Ez később egyike lett annak a három pontnak, amelyekben kötelezettségszegési eljárással sújthatta volna hazánkat az Európai Bizottság, így az ötödik alaptörvény-módosítás tavaly szeptemberi elfogadásával a kabinet kivette az alkotmányból ezt a lehetőséget. Ám a passzus, ha lehet, még durvább formában átkerült a gazdasági stabilizációról szóló törvénybe, amit azóta sem vizsgált az Ab, ám ha most több tucatnyi vállalat válik sértetté egy, egyébként az állam hibája miatt kirótt nemzetközi büntetés nyomán kivetett különadó miatt, a jogszabály könnyen az Ab elé kerülhet.

Ráadásul saját törvényeit és a nemzetközi jogot is megszegi a Fidesz-KDNP azzal is, ha valóban hét évre visszamenőleg szedné be a különadót. Noha a második Orbán-kormány regnálása alatt nem példa nélküli az ilyen próbálkozás, a végkielégítéseket terhelő 98 százalékos büntetőadó esetében például épp a visszamenőlegesség miatt bizonyult többször is alkotmányellenesnek, sőt, nemzetközi jogokat sértőnek a jogszabály. Korábban a visszamenőleges hatályú törvényalkotást tiltotta a 2012 előtt hatályban lévő alkotmány, az új alaptörvényben ez a tiltás már nem szerepel. E tilalom azonban szerepel az új, épp a Fidesz-KDNP által elfogadott jogalkotási törvényben, s ha ez nem volna elég, az Európai Unió jogának egyik alapelve a jogbiztonság garantálásának követelménye, amelynek egyik eleme a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalma. => B.I.M.