Szijjártó Péter lehetetlen küldetése

Publikálás dátuma
2014.07.10. 07:34
Jelentős átalakításokat terveznek a Külügyminisztériumban FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Szakértők elképzelhetetlennek tartják, hogy egy ország külképviselete fontos nemzetközi szervezetek feladatkörét is ellássa, amint arra Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár egy a napokban megjelent interjújában utalt. Arról ugyanakkor megoszlik a véleményük, ésszerű lenne-e egységesíteni a nagykövetségeken zajló munkát.

Szijjártó Péter az említett interjúban azt is közölte, sokkal hatékonyabb lesz az új, nagyköveteket érintő rendszer, mert a külgazdasági szakdiplomácia és a nemzetközi magyar kulturális intézményrendszer is a külügyminisztériumhoz tartozik. "Eddig a rendszer széttagolt volt, ebből fakadóan nem volt teljesen hatékony. Mindeddig az egy nagykövetségen dolgozó diplomatákat három, olykor négy minisztériumból is instruálták.

A nagykövet megkapta az utasítás a külügyből, a külgazdasági szakdiplomata a nemzetgazdasági tárcától, a kultúrattasé az EMMI-ből, a mezőgazdasági attasé pedig az agrárminisztériumból. A nagykövetségek tehát nem tudták teljesen egységes irányítási rendben és egységes szemléletben végezni a munkájukat" - fejtette ki.

Nem ért egyet Szijjártó Péterrel Ara-Kovács Attila. Mint mondta, az eddigi rendszerrel semmi gond sem merült fel, teljességgel működőképes volt. Legalábbis egy olyan államban, amely nem a diktatúrákat idézi, ott ez teljesen magától értetődő - fűzte hozzá. Ugyanakkor emlékeztetett arra, a külföldre akkreditált magyar nagyköveteknek egészen más a feladatuk.

Magyarázniuk kell a budapesti kormány bizonyítványát, reagálniuk kell a Magyarországról megjelent újságcikkekre. Mint mondta, ilyenre korábban nem volt példa. A volt diplomata mindemellett kifejtette, a működésben azért sem lehetett fennakadás, mert az egyes témaköröknek megvan a saját felelőse egy külképviseleten belül.

A mezőgazdasági kérdésekkel az agrárattesé, a katonai témákkal a honvédelmi attasé foglalkozik, s természetesen külön szakember intézi a gazdasággal kapcsolatos témákat. A szakértők munkája jól össze volt hangolva, ezért is értelmetlen Szijjártó felvetése. Nem teljesen látja így Balázs Péter.

A volt külügyi tárcavezető ugyanis lát igazságot abban, hogy a nagyköveti rendszer túlságosan is széttagolt, szerteágazó. Ezzel kapcsolatban szintén megemlítette, hogy különválasztották egymástól a külpolitikai, a külgazdasági kérdéseket, s külön szakmai vezetése van a kulturális és agrárügyeknek.

Úgy vélte, az ésszerűsítés indokolt lehet egészen addig, amíg ez az adott külképviseleteken nem vezet torzuláshoz. Hozzátette, a szakmai kapcsolatot meg kell tartani az anyaintézményekkel. Példaként említette a Balassi Intézetet, amely a magyar művelődés nemzetközi kapcsolatrendszerének nemzeti intézménye.

Szerző

Nemcsak pénzkérdés

Publikálás dátuma
2014.07.10. 07:02
Egy felmérés szerint a tanárok többsége nem a fizetés miatt érzi magát rosszul. Fotó: K2 Press/Népszava
Megakadályozhatja vagy mérsékelheti a szeptemberre ígért pedagógusbér-emelést a súlyos államháztartási hiány. Tavaly ugyanis épp a költségvetési hiány mérséklése érdekében, a köznevelési törvény villámgyors átírásával tolták el öt évvel az életpályamodellhez kötött, teljes bérrendezés bevezetését. Egy felmérés viszont azt bizonyítja, hogy a tanárok többsége nem a fizetés miatt érzi magát rosszul.

Bár a köznevelési törvény "garantálja", hogy idén szeptemberben újra emelkedik a pedagógusok bére - majd ezt követően 2017 szeptemberéig minden évben -, a korábbi tapasztalatok szerint valójában ingatag lábakon áll a további bérrendezés, illetve annak beígért, jogszabályban rögzített mértéke. A magyar államháztartás hiánya a héten ugyanis elérte az éves előirányzat 82,6 százalékát. Vagyis több, mint valószínű, hogy ősszel - az októberi önkormányzati választások után - újabb költségvetési megszorításokra kényszerül a kormány.

Mint ismert, 2012-ben került nyilvánosságra a Matolcsy György akkori nemzetgazdasági miniszter által jegyzett Széll Kálmán Terv 2.0, amely a Magyarország elleni uniós túlzottdeficit-eljárás megszüntetése érdekében javasolt intézkedéseket taglalta. A dokumentum a pedagógus életpályamodellhez kötött, 2013 szeptemberére időzített béremelés 2014-ra való halasztását indítványozta.

Ugyanitt arra is javaslatot tett Matolcsy, hogy minden tanár legyen egy állami pedagóguskar tagja (ez megvalósult 2013-ban), pedig a lépés önmagában nem járt költségvetési vonzattal. Végül mégsem ez a forgatókönyv valósult meg, nyilván a közelgő parlamenti választás miatt: a köznevelési törvény tavalyi átírásával az egyszeriből öt évig tartó, fokozatos béremelés lett. Idén szeptembertől a főiskolai végzettségű pedagógusok 5-10 ezer, az egyetemi diplomával rendelkezők 7-12 ezer forintos bruttó fizetésemelést kaphatnak szolgálati éveiktől és "fizetési" kategóriájuktól függően.

Minden állami fenntartású intézményben dolgozó tanár a "Gyakornok" vagy a "Pedagógus I." kategóriába került, az idei minősítési eljárások után jövő januártól várhatóan 22 ezer tanárból "Pedagógus II." lehet. E fölött már csak a "Mesterpedagógus" és a "Kutatótanár" kategória van.

Ám a fizetésemelés nem javítottak sokat a pedagógusok hangulatán. A hvg.hu nem reprezentatív közvélemény-kutatása szerint a legtöbb tanár, a megkérdezettek 30 százaléka nem érzi jól magát a bőrében, 10 százalékuk "nagyon rosszul" érzi magát, 26 százalékuk pedig "boldogul".

Csak a tanárok 34 százaléka mondta azt, hogy a fizetések és juttatások növelésétől jobban érezné magát. A válaszadók 88 százaléka szerint 2010 előtt jobb volt a pedagógusok helyzete, mint 2014-ben. A többség a szellemi szabadságot, a használhatóbb, korszerűbb tanterveket hiányolta, de kevesebb adminisztrációt és kisebb óraszámot is szeretnének.

2013-ban az OECD 34 országban mérte fel, hogy a pedagógusok mennyire elégedettek a helyzetükkel, a magyar kormány azonban nem akart részt venni a vizsgálatban. A vs.hu-nak a szaktárca ezt azzal magyarázta, hogy nem volt ésszerű résztvenni egy több millió forintba kerülő programban, amely a 2013 óta tartó oktatáspolitikai átalakítások hatásait még nem lett volna képes mérni.

Nemcsak pénzkérdés

Publikálás dátuma
2014.07.10. 07:02
Egy felmérés szerint a tanárok többsége nem a fizetés miatt érzi magát rosszul. Fotó: K2 Press/Népszava
Megakadályozhatja vagy mérsékelheti a szeptemberre ígért pedagógusbér-emelést a súlyos államháztartási hiány. Tavaly ugyanis épp a költségvetési hiány mérséklése érdekében, a köznevelési törvény villámgyors átírásával tolták el öt évvel az életpályamodellhez kötött, teljes bérrendezés bevezetését. Egy felmérés viszont azt bizonyítja, hogy a tanárok többsége nem a fizetés miatt érzi magát rosszul.

Bár a köznevelési törvény "garantálja", hogy idén szeptemberben újra emelkedik a pedagógusok bére - majd ezt követően 2017 szeptemberéig minden évben -, a korábbi tapasztalatok szerint valójában ingatag lábakon áll a további bérrendezés, illetve annak beígért, jogszabályban rögzített mértéke. A magyar államháztartás hiánya a héten ugyanis elérte az éves előirányzat 82,6 százalékát. Vagyis több, mint valószínű, hogy ősszel - az októberi önkormányzati választások után - újabb költségvetési megszorításokra kényszerül a kormány.

Mint ismert, 2012-ben került nyilvánosságra a Matolcsy György akkori nemzetgazdasági miniszter által jegyzett Széll Kálmán Terv 2.0, amely a Magyarország elleni uniós túlzottdeficit-eljárás megszüntetése érdekében javasolt intézkedéseket taglalta. A dokumentum a pedagógus életpályamodellhez kötött, 2013 szeptemberére időzített béremelés 2014-ra való halasztását indítványozta.

Ugyanitt arra is javaslatot tett Matolcsy, hogy minden tanár legyen egy állami pedagóguskar tagja (ez megvalósult 2013-ban), pedig a lépés önmagában nem járt költségvetési vonzattal. Végül mégsem ez a forgatókönyv valósult meg, nyilván a közelgő parlamenti választás miatt: a köznevelési törvény tavalyi átírásával az egyszeriből öt évig tartó, fokozatos béremelés lett. Idén szeptembertől a főiskolai végzettségű pedagógusok 5-10 ezer, az egyetemi diplomával rendelkezők 7-12 ezer forintos bruttó fizetésemelést kaphatnak szolgálati éveiktől és "fizetési" kategóriájuktól függően.

Minden állami fenntartású intézményben dolgozó tanár a "Gyakornok" vagy a "Pedagógus I." kategóriába került, az idei minősítési eljárások után jövő januártól várhatóan 22 ezer tanárból "Pedagógus II." lehet. E fölött már csak a "Mesterpedagógus" és a "Kutatótanár" kategória van.

Ám a fizetésemelés nem javítottak sokat a pedagógusok hangulatán. A hvg.hu nem reprezentatív közvélemény-kutatása szerint a legtöbb tanár, a megkérdezettek 30 százaléka nem érzi jól magát a bőrében, 10 százalékuk "nagyon rosszul" érzi magát, 26 százalékuk pedig "boldogul".

Csak a tanárok 34 százaléka mondta azt, hogy a fizetések és juttatások növelésétől jobban érezné magát. A válaszadók 88 százaléka szerint 2010 előtt jobb volt a pedagógusok helyzete, mint 2014-ben. A többség a szellemi szabadságot, a használhatóbb, korszerűbb tanterveket hiányolta, de kevesebb adminisztrációt és kisebb óraszámot is szeretnének.

2013-ban az OECD 34 országban mérte fel, hogy a pedagógusok mennyire elégedettek a helyzetükkel, a magyar kormány azonban nem akart részt venni a vizsgálatban. A vs.hu-nak a szaktárca ezt azzal magyarázta, hogy nem volt ésszerű résztvenni egy több millió forintba kerülő programban, amely a 2013 óta tartó oktatáspolitikai átalakítások hatásait még nem lett volna képes mérni.