Röpködnek a milliárdok

Tőkepótlásra szorulhatnak a nagybankok, azt azonban egyelőre nem tudni, hogy mekkora kárt okoz nekik a kormány devizahiteles mentőcsomagja. Eddig négy nagybank adott ki profitfigyelmeztetést, összesen 360 milliárd forint veszteségről. A kormányközeli kutatóintézet szerint a számla végösszege akár 1500 milliárd forint is lehet.

Egyelőre ismeretlen a számla végösszege: a bankok sorra adják ki a profit-figyelmeztetéseiket a devizahiteles mentőcsomag miatt, azt azonban egyelőre nem lehet tudni, mennyibe fog kerülni a teljes intézkedés-sorozat a bankoknak. A kormányközeliként számon tartott Századvég Gazdaságkutató vezetője, Heim Péter, az Inforádiónak elmondta: a forintosítással együtt összesen akár 1500 milliárd forint veszteséget is okozhatnak a devizahitelekkel kapcsolatos intézkedések a bankszektornak. Heim Péter azt is jelezte: a bankok profittermelő képessége is felére csökkenhet.

Bejelentkeztek a hitelminősítők is: a Fitch után tegnap a Moody's is közölte, árgus szemekkel figyeli, hogy a kormány devizahiteles mentőcsomagja milyen hatással van a bankokra. A veszteségek miatt ugyanis némelyik pénzintézetnek elképzelhető, hogy leminősítéssel kell szembenéznie. A Moody's tegnap kiadott elemzésében Heim Péternél kisebb, mintegy 800 milliárd forintos banki veszteséggel kalkulál. A tetemes különbség oka feltehetően az, hogy a hitelminősítő egyelőre nem számol a devizahitelek forintosításával - hiszen erről egyelőre nem döntött a kormány. Heim becslése arra utal, hogy ő azzal számol, hogy a bankoknak nagyságrendileg az árfolyamváltozásból eredő terhek felét kellene lenyelniük. Egy ekkora veszteség vélhetően jelentős hatással lenne a bankrendszer stabilitására: már a Moody's által kalkulált 800 milliárd forintos veszteség is 17,4 százalékról 12,5 százalékra csökkenti a bankszektor tőkemegfelelési mutatóját. Feltehetőleg ennek veszélyességét már a kormány és a pénzügyi felügyelet szerepét ellátó jegybank is érzi. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is korábban utalt arra, hogy a veszteségek egy részét a bankok esetleg leírhatnák a bankadóból, vagyis valamilyen formában szerepet vállalna a költségvetés is. Tegnap pedig a Portfólió.hu-nak adott interjújában jelezte Gerhardt Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke: néhány milliárd forinttal a jegybank devizatartalékából is beszállnának a költségekbe.

Jogilag ugyanakkor még nem tiszta a forintosítás: egyrészt a kormány még nem döntött róla, tehát egyelőre csak nyilatkozatokból tudunk a tervről. Másrészt a Kúria azt mondta ki, hogy az árfolyamrés tisztességtelensége nem vizsgálható.
A bankok sem számolnak egyelőre a kedvezményes forintosítás által okozott esetleges károkkal. Sőt, az OTP az egyoldalú szerződésmódosítás visszafizetése miatti veszteséggel sem kalkulál. A pénzintézet csak azt jelentette be, hogy a vártnál többe, 27 milliárd forintba fog kerülni számára, hogy a kormány minden devizahitelre érvényessé tette a Kúria ítéletét. Eszerint a vételi és eladási árfolyam helyett a jegybanki középárfolyammal kell átszámolni a hitel folyósítását és a törlesztéseket. Az OTP ugyanis vitatja, hogy az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő általános szerződési feltétele tisztességtelen lenne, ezért pert indít az állam ellen. Ennek ősszel lehet eredménye.

A legnagyobb veszteséget az osztrák Erste Bank viselheti: a pénzintézet tegnapi közlése szerint mintegy 93 milliárd forintot. A másik, jelentős devizahiteles portfólióval rendelkező osztrák bank, a Raiffeisen is tegnap közölte, számításai alapján 37-50 milliárd forintot fizethet vissza az adósoknak. Néhány napja a K&H is közölte: 50,2 milliárd forintos céltartalékot különít el a mentőcsomagra.