Nem igaz a kormány állítása, miszerint a takarékszövetkezetek államosítása kellett ahhoz, hogy felszínre kerüljenek az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezettel kapcsolatos komoly hiányosságok. Ezt hozta fel ugyanis érvként az integráció mellett Németh Lászlóné, korábbi fejlesztési miniszter, aki ma már a Miniszterelnökség államtitkáraként foglalkozik többek között a takarékok ügyével. Az államtitkár azt állította, hogy az integráció nélkül nem derült volna fény a bajba jutott takarékszövetkezet helyzetére. Szerinte nem kell több ilyen esetre számítani, már csak 4-5 takarék átvilágítása van hátra, és a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ) eddig jól vizsgázott. Németh Lászlóné azzal érvelt, hogy az előző három takarék (a gönci Jógazda, Soltvadkert és Vidéke, valamint a Körmend és Vidéke) csődje váratlanul következett be, úgy, hogy nem volt arra esély, hogy a felszámolók a kasszában akár két forintot is találtak volna. A kormány már a Körmend és Vidékének csődjekor is arról beszélt, hogy épp az ilyen hiányosságok miatt van szükség az állami beavatkozásra.
Jelenleg a takarékok átvilágítása folyik, nemzetközi auditor cégek bevonásával: és ez alapján döntenek majd, hogy mely takarékok érdemesek az integrációba. Orgovány volt az első, amelyről az SZHISZ úgy döntött, hogy nem alkalmas, hogy a tagok közé fogadják. Az orgoványi takarékszövetkezetről azt állapították meg, hogy a számviteli fegyelem gyenge volt és - az előírásokra fittyet hányva -, nem minősítették negyedévente a hitelállományt.
A súlyos visszásságokat azonban korántsem az SZHISZ szűrte ki, az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet működését már három esztendeje folyamatosan vizsgálta az egykori Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF). Az azonban tény, hogy a Privát Kopó bűnügyi portál érdeklődésére 2012-ben a felügyelet azt közölte, hogy „a szabálytalanságok nem olyan mértékűek, hogy azok kiküszöbölése a PSZÁF beavatkozását igényelné”. Azóta azonban nagyot fordult a világ. Az SZHISZ közölte: „A világ egyik vezető könyvvizsgáló és adótanácsadó társasága által koordinált független szakértői vizsgálat megállapította, hogy az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet válsághelyzetben van: saját tőkéje az általa 2013. december 31-én kimutatott plusz 6 milliárd forint helyett több mint 3,5 milliárd forint negatívumot mutat. A társaság hitelezési mutatója rossz, ráadásul folyamatosan romlik: a 90 napon túli késedelmes hitelek aránya március végére 28,8 százalékra, azaz a törvényben meghatározott plafon közel háromszorosára nőtt." Az SZHISZ igazgatósága 2014. július 4-én azonnali hatállyal kizárta az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezetet az integrációs szervezetből és tájékoztatta a Magyar Nemzeti Bankot, amely visszavonta a pénzintézet működési engedélyét.
Szakértők kíváncsiak lennének egy másik könyvvizsgáló és adótanácsadó társaság véleményére, ez azonban nem lehetséges. Tudni vélik, hogy az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezetet csődjét most arra használják fel, hogy az SZHISZ létét és a takarékszövetkezeti integráció szükségességét igazolják. Mivel az Ab döntéseinek értelmében az erről szóló törvény nem alaptörvényellenes, így a történtek ellen felszólalni nem lehet.
Arculcsapásként élte meg az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ), hogy az Alkotmánybíróság (Ab) - több végzésében - nemigen talált kivetnivalót az államilag levezényelt takarékszövetkezeti integrációban. Információnk szerint az OTSZ, amely nagyon bízott abban, hogy a taláros testület alaptörvény-ellenesnek találja a szövetkezeti integrációs törvényt, 8-10 nap múlva alakítja ki álláspontját az Ab végzései nyomán előállott helyzetről. Az SZHISZ azt ígéri, minden eddiginél biztonságosabb lesz a takarékok működése az új integrációval. Természetesen üdvözölték az Alkotmánybíróság legfrissebb döntéseit is, mert úgymond "szabad utat engedett a takarékszövetkezeti integráció megújításának." Fellélegeztek, és biztosak benne, hogy lezárulhatnak az integrációs törvénnyel kapcsolatos jogviták. Abban reménykednek, hogy a nyári ítélkezési szünet előtt megszűnhet mind a Veszprémi Törvényszék előtt a Kinizsi Bank Zrt. alapszabályával kapcsolatos, mind pedig a Fővárosi Törvényszék előtt az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség által a Magyar Állam ellen indított, jelenleg még folyamatban lévő jogi eljárás is.
A jogviták hazai lezárása azonban korántsem biztos, hogy nyugalmat hoz a takarékszövetkezetek életében. Korábban az OTSZ úgy foglalt állást, hogy ha a hazai fórumok által nyújtott lehetőségek bezárulnak, akkor a nemzetközi jogorvoslathoz folyamodnak.