Kirekesztett takarékok

Publikálás dátuma
2014.07.11 07:29
Az integrációs szervezet a számára kedvező alkotmánybírósági döntések után gyorsítani akar FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Az orgoványi takarék esetével legitimálná a kormány a takarékszövetkezetek integrációját: holott annak ügyét már évek óta vizsgálta a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete. Az Alkotmánybíróság ugyan rábólintott az állami beavatkozásra, még két bírósági per lezárásra vár. Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) korábbi nyilatkozata szerint kész a nemzetközi bíróságokig is elmenni az üggyel.

Nem igaz a kormány állítása, miszerint a takarékszövetkezetek államosítása kellett ahhoz, hogy felszínre kerüljenek az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezettel kapcsolatos komoly hiányosságok. Ezt hozta fel ugyanis érvként az integráció mellett Németh Lászlóné, korábbi fejlesztési miniszter, aki ma már a Miniszterelnökség államtitkáraként foglalkozik többek között a takarékok ügyével. Az államtitkár azt állította, hogy az integráció nélkül nem derült volna fény a bajba jutott takarékszövetkezet helyzetére. Szerinte nem kell több ilyen esetre számítani, már csak 4-5 takarék átvilágítása van hátra, és a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ) eddig jól vizsgázott. Németh Lászlóné azzal érvelt, hogy az előző három takarék (a gönci Jógazda, Soltvadkert és Vidéke, valamint a Körmend és Vidéke) csődje váratlanul következett be, úgy, hogy nem volt arra esély, hogy a felszámolók a kasszában akár két forintot is találtak volna. A kormány már a Körmend és Vidékének csődjekor is arról beszélt, hogy épp az ilyen hiányosságok miatt van szükség az állami beavatkozásra.
Jelenleg a takarékok átvilágítása folyik, nemzetközi auditor cégek bevonásával: és ez alapján döntenek majd, hogy mely takarékok érdemesek az integrációba. Orgovány volt az első, amelyről az SZHISZ úgy döntött, hogy nem alkalmas, hogy a tagok közé fogadják. Az orgoványi takarékszövetkezetről azt állapították meg, hogy a számviteli fegyelem gyenge volt és - az előírásokra fittyet hányva -, nem minősítették negyedévente a hitelállományt.

A súlyos visszásságokat azonban korántsem az SZHISZ szűrte ki, az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet működését már három esztendeje folyamatosan vizsgálta az egykori Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF). Az azonban tény, hogy a Privát Kopó bűnügyi portál érdeklődésére 2012-ben a felügyelet azt közölte, hogy „a szabálytalanságok nem olyan mértékűek, hogy azok kiküszöbölése a PSZÁF beavatkozását igényelné”. Azóta azonban nagyot fordult a világ. Az SZHISZ közölte: „A világ egyik vezető könyvvizsgáló és adótanácsadó társasága által koordinált független szakértői vizsgálat megállapította, hogy az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet válsághelyzetben van: saját tőkéje az általa 2013. december 31-én kimutatott plusz 6 milliárd forint helyett több mint 3,5 milliárd forint negatívumot mutat. A társaság hitelezési mutatója rossz, ráadásul folyamatosan romlik: a 90 napon túli késedelmes hitelek aránya március végére 28,8 százalékra, azaz a törvényben meghatározott plafon közel háromszorosára nőtt." Az SZHISZ igazgatósága 2014. július 4-én azonnali hatállyal kizárta az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezetet az integrációs szervezetből és tájékoztatta a Magyar Nemzeti Bankot, amely visszavonta a pénzintézet működési engedélyét.

Szakértők kíváncsiak lennének egy másik könyvvizsgáló és adótanácsadó társaság véleményére, ez azonban nem lehetséges. Tudni vélik, hogy az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezetet csődjét most arra használják fel, hogy az SZHISZ létét és a takarékszövetkezeti integráció szükségességét igazolják. Mivel az Ab döntéseinek értelmében az erről szóló törvény nem alaptörvényellenes, így a történtek ellen felszólalni nem lehet.

Arculcsapásként élte meg az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ), hogy az Alkotmánybíróság (Ab) - több végzésében - nemigen talált kivetnivalót az államilag levezényelt takarékszövetkezeti integrációban. Információnk szerint az OTSZ, amely nagyon bízott abban, hogy a taláros testület alaptörvény-ellenesnek találja a szövetkezeti integrációs törvényt, 8-10 nap múlva alakítja ki álláspontját az Ab végzései nyomán előállott helyzetről. Az SZHISZ azt ígéri, minden eddiginél biztonságosabb lesz a takarékok működése az új integrációval. Természetesen üdvözölték az Alkotmánybíróság legfrissebb döntéseit is, mert úgymond "szabad utat engedett a takarékszövetkezeti integráció megújításának." Fellélegeztek, és biztosak benne, hogy lezárulhatnak az integrációs törvénnyel kapcsolatos jogviták. Abban reménykednek, hogy a nyári ítélkezési szünet előtt megszűnhet mind a Veszprémi Törvényszék előtt a Kinizsi Bank Zrt. alapszabályával kapcsolatos, mind pedig a Fővárosi Törvényszék előtt az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség által a Magyar Állam ellen indított, jelenleg még folyamatban lévő jogi eljárás is.

A jogviták hazai lezárása azonban korántsem biztos, hogy nyugalmat hoz a takarékszövetkezetek életében. Korábban az OTSZ úgy foglalt állást, hogy ha a hazai fórumok által nyújtott lehetőségek bezárulnak, akkor a nemzetközi jogorvoslathoz folyamodnak.

Szerző

A családok harmadánál vészhelyzetet okozna egy váratlan kiadás

Publikálás dátuma
2019.03.23 11:40

Fotó: Shutterstock
És ha sikerül is áthidalni a pénzhiányt, akkor is adósságcsapdába ragadhatnak a famíliák.
Bármikor előfordulhat, hogy elromlik a mosógép vagy tönkremegy a tévé, netán egy betegség miatt kell újratervezni a mindennapokat – sokat elmond a valós jövedelmi helyzetről, hogy képesek-e fedezni a magyar családok az ezekhez hasonló, nagyobb összegű váratlan kiadásokat, írja a 24.hu Közel egy évvel ezelőtt arra jutottak a kutatók, hogy a háztartások szintjén a váratlan kiadások fedezetére nagyságrendileg átlagosan 300 ezer forintra lenne szükség, azaz ekkora összegnek kellene rendelkezésre állnia ahhoz, hogy ne rendítse meg egy ilyen eset a családi költségvetést. És bár a famíliák kétharmada takarékosnak vallja magát - erre jutott a Pulzus - a családok 33 százaléka az említett 300 ezer forintos összegnek egyetlen forintját sem tudná megtakarításaiból fedezni.  (És 30 százalék csak részben tudná ezt a summát előteremteni.) Ráadásul a Pulzus  kérdései nem tekinthetőek teoretikusnak, ugyanis a válaszadók egyharmada szembesült az utóbbi évben 300 ezer forint körüli váratlan kiadással. És emiatt a válaszadók 26 százaléka verte magát tartozásba - meglehetősen nagy összegűbe. Hetven százalékuk jelenleg is 100 ezer forintnál súlyosabb összeggel tartozik egy korábbi váratlan kiadása miatt, 30 százalékuk 300 ezer forintnál is nagyobb adósságba keveredett.

Kedden kitör tejháború - tüntetnek a Penny Market akciója miatt

Publikálás dátuma
2019.03.23 09:47

Fotó: Shutterstock
Szlovákiában drágább az a tej, mint amennyiért itt árusítja a Penny.
Kedden a Penny Market alsónémedi központja előtt tüntetnek a tejtermelők az áruházban árult, szlovákiai olcsó tej miatt, írja a hvg.hu. (Emlékeztetőül: csütörtökön hirdette meg a Penny Market az akciós tejet, egy hétig a 149 forint helyett 135 forintért kapható a másfél százalékos UHT tej.) „Miért nem a magyar tejjel akciózik?” – magyarázta a felindulás okait a László Róbert, a tejtermelők demonstrációs bizottságának az elnöke, aki egyébként egy makói tejtermelő gazdaság vezetője. A terméktanács demostrációs bizottságának elnöke szerint van bőven magyar tej a piacon.  (A Penniy Market közleményében az állt, hogy nem volt itthon elegendő tej.) "Egyelőre az időpontot tűztük ki a demonstrációra, az engedélyeket megkértük a rendőrségtől, hétfőn döntenek majd, hogy tüntethetünk-e." - mondta László Róbert, a Tej Terméktanács demonstrációs bizottságának elnöke. "Azt szeretnénk elérni, hogy a Penny fújja le az akciót".   Az üzletlánc ráadásul tagja a Tej Terméktanácsnak, hetekig egyeztettek a terméktanács termelői, feldolgozói, és a kereskedők a közös stratégiáról, most úgy tűnik, hogy a Penny kifarolt a megállapodásból. Mindezt úgy, hogy László szerint ezzel az akciót nulla haszonkulccsal bonyolíthatja le a kereskedő, hiszen Szlovákiában a nyerstej ára magasabb, mint itthon. Másfelől a tejtermelők képviselője megnézte a szolvák üzletekben árult, hasonló másfél százalékos UHT tej árát, kiderült, hogy ott drágább, mint a most akciós áron, magyar polcokra tett tej.