Kirekesztett takarékok

Publikálás dátuma
2014.07.11. 07:29
Az integrációs szervezet a számára kedvező alkotmánybírósági döntések után gyorsítani akar FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Az orgoványi takarék esetével legitimálná a kormány a takarékszövetkezetek integrációját: holott annak ügyét már évek óta vizsgálta a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete. Az Alkotmánybíróság ugyan rábólintott az állami beavatkozásra, még két bírósági per lezárásra vár. Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) korábbi nyilatkozata szerint kész a nemzetközi bíróságokig is elmenni az üggyel.

Nem igaz a kormány állítása, miszerint a takarékszövetkezetek államosítása kellett ahhoz, hogy felszínre kerüljenek az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezettel kapcsolatos komoly hiányosságok. Ezt hozta fel ugyanis érvként az integráció mellett Németh Lászlóné, korábbi fejlesztési miniszter, aki ma már a Miniszterelnökség államtitkáraként foglalkozik többek között a takarékok ügyével. Az államtitkár azt állította, hogy az integráció nélkül nem derült volna fény a bajba jutott takarékszövetkezet helyzetére. Szerinte nem kell több ilyen esetre számítani, már csak 4-5 takarék átvilágítása van hátra, és a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ) eddig jól vizsgázott. Németh Lászlóné azzal érvelt, hogy az előző három takarék (a gönci Jógazda, Soltvadkert és Vidéke, valamint a Körmend és Vidéke) csődje váratlanul következett be, úgy, hogy nem volt arra esély, hogy a felszámolók a kasszában akár két forintot is találtak volna. A kormány már a Körmend és Vidékének csődjekor is arról beszélt, hogy épp az ilyen hiányosságok miatt van szükség az állami beavatkozásra.
Jelenleg a takarékok átvilágítása folyik, nemzetközi auditor cégek bevonásával: és ez alapján döntenek majd, hogy mely takarékok érdemesek az integrációba. Orgovány volt az első, amelyről az SZHISZ úgy döntött, hogy nem alkalmas, hogy a tagok közé fogadják. Az orgoványi takarékszövetkezetről azt állapították meg, hogy a számviteli fegyelem gyenge volt és - az előírásokra fittyet hányva -, nem minősítették negyedévente a hitelállományt.

A súlyos visszásságokat azonban korántsem az SZHISZ szűrte ki, az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet működését már három esztendeje folyamatosan vizsgálta az egykori Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF). Az azonban tény, hogy a Privát Kopó bűnügyi portál érdeklődésére 2012-ben a felügyelet azt közölte, hogy „a szabálytalanságok nem olyan mértékűek, hogy azok kiküszöbölése a PSZÁF beavatkozását igényelné”. Azóta azonban nagyot fordult a világ. Az SZHISZ közölte: „A világ egyik vezető könyvvizsgáló és adótanácsadó társasága által koordinált független szakértői vizsgálat megállapította, hogy az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet válsághelyzetben van: saját tőkéje az általa 2013. december 31-én kimutatott plusz 6 milliárd forint helyett több mint 3,5 milliárd forint negatívumot mutat. A társaság hitelezési mutatója rossz, ráadásul folyamatosan romlik: a 90 napon túli késedelmes hitelek aránya március végére 28,8 százalékra, azaz a törvényben meghatározott plafon közel háromszorosára nőtt." Az SZHISZ igazgatósága 2014. július 4-én azonnali hatállyal kizárta az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezetet az integrációs szervezetből és tájékoztatta a Magyar Nemzeti Bankot, amely visszavonta a pénzintézet működési engedélyét.

Szakértők kíváncsiak lennének egy másik könyvvizsgáló és adótanácsadó társaság véleményére, ez azonban nem lehetséges. Tudni vélik, hogy az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezetet csődjét most arra használják fel, hogy az SZHISZ létét és a takarékszövetkezeti integráció szükségességét igazolják. Mivel az Ab döntéseinek értelmében az erről szóló törvény nem alaptörvényellenes, így a történtek ellen felszólalni nem lehet.

Arculcsapásként élte meg az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ), hogy az Alkotmánybíróság (Ab) - több végzésében - nemigen talált kivetnivalót az államilag levezényelt takarékszövetkezeti integrációban. Információnk szerint az OTSZ, amely nagyon bízott abban, hogy a taláros testület alaptörvény-ellenesnek találja a szövetkezeti integrációs törvényt, 8-10 nap múlva alakítja ki álláspontját az Ab végzései nyomán előállott helyzetről. Az SZHISZ azt ígéri, minden eddiginél biztonságosabb lesz a takarékok működése az új integrációval. Természetesen üdvözölték az Alkotmánybíróság legfrissebb döntéseit is, mert úgymond "szabad utat engedett a takarékszövetkezeti integráció megújításának." Fellélegeztek, és biztosak benne, hogy lezárulhatnak az integrációs törvénnyel kapcsolatos jogviták. Abban reménykednek, hogy a nyári ítélkezési szünet előtt megszűnhet mind a Veszprémi Törvényszék előtt a Kinizsi Bank Zrt. alapszabályával kapcsolatos, mind pedig a Fővárosi Törvényszék előtt az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség által a Magyar Állam ellen indított, jelenleg még folyamatban lévő jogi eljárás is.

A jogviták hazai lezárása azonban korántsem biztos, hogy nyugalmat hoz a takarékszövetkezetek életében. Korábban az OTSZ úgy foglalt állást, hogy ha a hazai fórumok által nyújtott lehetőségek bezárulnak, akkor a nemzetközi jogorvoslathoz folyamodnak.

Szerző

Kevesebb vendég, több bevétel

Májusban is növekedett a vendégéjszakák száma és a szállásdíj-bevétel a kereskedelmi szálláshelyeken. A bővülés zászlóshajója ezúttal is a belföldi forgalom volt, amely az utóbbi időszakban tapasztalt 10-20 százalékos markáns növekedési tendenciát tartotta - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap közzétett adataiból.

A KSH gyorstájékoztatója szerint májusban 884 ezer vendég 2,1 millió éjszakát töltött el a kereskedelmi szálláshelyeinken. Előbbi 4,4 százalékos, utóbbi 2,9 százalékos növekedést jelent 2013 májusához képest. A kereskedelmi szálláshelyek bruttó szállásdíj-bevétele 10,6 százalékkal pontosan 18,1 milliárd forintra nőtt.

Májusban 438 ezer belföldi vendég 1,57 millió éjszakát töltött el a kereskedelmi szálláshelyeken, ezért összesen 5,4 milliárd forint szállásdíjat fizettek. A magyarok körében májusban a Balaton volt a legnépszerűbb utazási célpont, a 189 ezer ott töltött vendégéjszaka 13 százalékos növekedést mutat tavalyhoz képest.

A belföldi turizmus növekedése mögött továbbra is felfedezhető, hogy egyre többen használják a SZÉP Kártyát: idén január és május között a kereskedelmi szálláshelyek 5,24 milliárd forint értékben fogadtak el pihenőkártyát, ami 35 százalékos növekedés az előző évhez képest, ezen belül májusban a felhasználás növekedése közel 60 százalékos volt. Ezzel együtt továbbra is igaz, hogy idén a belföldi turizmusból származó bevételek növekedését nem pusztán a SZÉP Kártya költés emelkedése adja, a magyar vendégek a fizetésükből is többet költenek hazai utazásra, mint tavaly.

A külföldi vendégek és az általuk eltöltött vendégéjszakák száma ugyan néhány százalékkal csökkent tavalyhoz képest, de a tőlük származó bevétel 6,9 százalékkal nőtt. A beutazás enyhe csökkenése mögött két tényező állhat: egyrészt a pünkösdi hosszú hétvége tavaly májusra esett, míg idén június elején volt, másrészt a tavalyi bázis nagyon magas, 2013 májusában a külföldi vendégéjszakák száma 16,4 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest.

A beutazó forgalom szerkezete nem változott, az első három helyen Németország, Oroszország és Ausztria áll. Májusban mindhárom vezető piac esetében csökkent a vendégéjszaka-szám, Németországból 10,3 százalékkal, Oroszországból 13,2 százalékkal, Ausztriából pedig 5,8 százalékkal. Az adatok értékelésekor figyelembe kell venni, hogy tavaly ilyenkor mindegyik országból növekedett a beutazás, Oroszországból például 61,3 százalékkal.

Szerző

Gőgös: átgondolatlan az agrárpénzek elvétele

A jövő héten dönt várhatóan a kormány arról, milyen engedményekkel fölözi le a földalapú agrártámogatásokat. Legutóbb a múlt hétvégi Magosz-gyűlésen Orbán Viktor kormányfő jelentette be, hogy a most induló hét éves uniós költségvetési időszakban a 150 ezer eurónál (45-50 millió forint) nagyobb földalapú támogatási részeket a mezőgazdasági vállalkozásoktól elvonják. 

A kormányzat tönkreteszi a vidéki kis-, és közepes vállalkozásokat, ugyanis a döntően szövetkezeti jellegű, jobbára rosszabb minőségű földeken termelő társaságok a kompenzáció nélkül életképtelenné válnak - nyilatkozta lapunknak Gőgős Zoltán. Emitt az MSZP agrárpolitikusa nyílt levélben fordult tegnap Orbán Viktor miniszterelnökhöz. A szakpolitikus szerint a 60-70 milliárd forintot kitevő elvonás országszerte hozzávetőleg 500 vállalkozást sodorna a csőd szélére. Ezt az összeget a kabinet eddig pontosan meg nem határozott vidékfejlesztési célokra csoportosítaná át, arra hivatkozva, hogy támogatást folyósító Európai Unió (EU) erre lehetőséget biztosít. A kormánynak augusztus 1-ig kell elkészítenie a következő hét év támogatáspolitikáját, de várhatóan a jövő héten pénteken már döntést hoz a kabinet a kérdésben.

A szakember szerint a kialakulóban lévő támogatás-hiányos helyzetre az lenne a megoldás, ha a vállalkozásoktól elvonni tervezett összeget csökkenthetnék a cégek a bérköltségükkel. Ez segítené a vidéki munkahelyek megőrzését, a vállalkozások talpon maradását.

Az agrárpolitikus a nyílt levélben felhívta a figyelmet arra, hogy a támogatás-megvonásra ítélt társaságok néhány kivétellel falusi kisvállalkozások, amelyek sok tízezer embernek adnak hivatalos jövedelmet, átlagosan 29 hektáronként tartanak el egy munkavállalót. Ezek a cégek tartják a magyar állatállomány döntő többségét. Az elmúlt években komoly terheket vállalva rengeteget beruháztak. Nem akarnak mást, mint dolgozni és hozzájárulni a magyar vidék gazdasági fejlődéséhez - fogalmazott a szakértő.

Gőgös Zoltán felügyelőbizottsági tagként meghívta kormányfőt nagyalásonyi Táncsics MG Zrt. telephelyére. A céget bemutatva Gőgös arról számolt be, hogy a szövetkezet 1949-ben alakult. Jelenleg részvénytársasági formában 3500 hektár gyenge, átlagosan 17 aranykoronájú földet használ. 200 tulajdonosa és 189 hivatalosan bejelentett munkavállalója van. Hat településnek fizet adót, ezekben a falvakban ők az egyetlen munkáltatók. A portfólió része egy 1000 állatot tartó tehenészeti telep, és egy 10 ezer hízót kibocsátó sertéstelep. Napi 23 ezer liter folyamatosan extra minőségű tejet állítanak elő. A sertéseket és a hízómarhákat a cég Devecserben lévő húsüzeme az utolsó darabig feldolgozza. Itt megvalósul az, amit mindenki óhajt, a szántóföldtől az asztalig tart a minőségi felügyelet, és a termékek a megyén belül vevőre is találnak - tette hozzá az agrárpolitikus.

Szerző