Kirekesztett takarékok

Publikálás dátuma
2014.07.11 07:29
Az integrációs szervezet a számára kedvező alkotmánybírósági döntések után gyorsítani akar FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Fotó: /
Az orgoványi takarék esetével legitimálná a kormány a takarékszövetkezetek integrációját: holott annak ügyét már évek óta vizsgálta a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete. Az Alkotmánybíróság ugyan rábólintott az állami beavatkozásra, még két bírósági per lezárásra vár. Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) korábbi nyilatkozata szerint kész a nemzetközi bíróságokig is elmenni az üggyel.

Nem igaz a kormány állítása, miszerint a takarékszövetkezetek államosítása kellett ahhoz, hogy felszínre kerüljenek az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezettel kapcsolatos komoly hiányosságok. Ezt hozta fel ugyanis érvként az integráció mellett Németh Lászlóné, korábbi fejlesztési miniszter, aki ma már a Miniszterelnökség államtitkáraként foglalkozik többek között a takarékok ügyével. Az államtitkár azt állította, hogy az integráció nélkül nem derült volna fény a bajba jutott takarékszövetkezet helyzetére. Szerinte nem kell több ilyen esetre számítani, már csak 4-5 takarék átvilágítása van hátra, és a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ) eddig jól vizsgázott. Németh Lászlóné azzal érvelt, hogy az előző három takarék (a gönci Jógazda, Soltvadkert és Vidéke, valamint a Körmend és Vidéke) csődje váratlanul következett be, úgy, hogy nem volt arra esély, hogy a felszámolók a kasszában akár két forintot is találtak volna. A kormány már a Körmend és Vidékének csődjekor is arról beszélt, hogy épp az ilyen hiányosságok miatt van szükség az állami beavatkozásra.
Jelenleg a takarékok átvilágítása folyik, nemzetközi auditor cégek bevonásával: és ez alapján döntenek majd, hogy mely takarékok érdemesek az integrációba. Orgovány volt az első, amelyről az SZHISZ úgy döntött, hogy nem alkalmas, hogy a tagok közé fogadják. Az orgoványi takarékszövetkezetről azt állapították meg, hogy a számviteli fegyelem gyenge volt és - az előírásokra fittyet hányva -, nem minősítették negyedévente a hitelállományt.

A súlyos visszásságokat azonban korántsem az SZHISZ szűrte ki, az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet működését már három esztendeje folyamatosan vizsgálta az egykori Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF). Az azonban tény, hogy a Privát Kopó bűnügyi portál érdeklődésére 2012-ben a felügyelet azt közölte, hogy „a szabálytalanságok nem olyan mértékűek, hogy azok kiküszöbölése a PSZÁF beavatkozását igényelné”. Azóta azonban nagyot fordult a világ. Az SZHISZ közölte: „A világ egyik vezető könyvvizsgáló és adótanácsadó társasága által koordinált független szakértői vizsgálat megállapította, hogy az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet válsághelyzetben van: saját tőkéje az általa 2013. december 31-én kimutatott plusz 6 milliárd forint helyett több mint 3,5 milliárd forint negatívumot mutat. A társaság hitelezési mutatója rossz, ráadásul folyamatosan romlik: a 90 napon túli késedelmes hitelek aránya március végére 28,8 százalékra, azaz a törvényben meghatározott plafon közel háromszorosára nőtt." Az SZHISZ igazgatósága 2014. július 4-én azonnali hatállyal kizárta az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezetet az integrációs szervezetből és tájékoztatta a Magyar Nemzeti Bankot, amely visszavonta a pénzintézet működési engedélyét.

Szakértők kíváncsiak lennének egy másik könyvvizsgáló és adótanácsadó társaság véleményére, ez azonban nem lehetséges. Tudni vélik, hogy az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezetet csődjét most arra használják fel, hogy az SZHISZ létét és a takarékszövetkezeti integráció szükségességét igazolják. Mivel az Ab döntéseinek értelmében az erről szóló törvény nem alaptörvényellenes, így a történtek ellen felszólalni nem lehet.

Arculcsapásként élte meg az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ), hogy az Alkotmánybíróság (Ab) - több végzésében - nemigen talált kivetnivalót az államilag levezényelt takarékszövetkezeti integrációban. Információnk szerint az OTSZ, amely nagyon bízott abban, hogy a taláros testület alaptörvény-ellenesnek találja a szövetkezeti integrációs törvényt, 8-10 nap múlva alakítja ki álláspontját az Ab végzései nyomán előállott helyzetről. Az SZHISZ azt ígéri, minden eddiginél biztonságosabb lesz a takarékok működése az új integrációval. Természetesen üdvözölték az Alkotmánybíróság legfrissebb döntéseit is, mert úgymond "szabad utat engedett a takarékszövetkezeti integráció megújításának." Fellélegeztek, és biztosak benne, hogy lezárulhatnak az integrációs törvénnyel kapcsolatos jogviták. Abban reménykednek, hogy a nyári ítélkezési szünet előtt megszűnhet mind a Veszprémi Törvényszék előtt a Kinizsi Bank Zrt. alapszabályával kapcsolatos, mind pedig a Fővárosi Törvényszék előtt az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség által a Magyar Állam ellen indított, jelenleg még folyamatban lévő jogi eljárás is.

A jogviták hazai lezárása azonban korántsem biztos, hogy nyugalmat hoz a takarékszövetkezetek életében. Korábban az OTSZ úgy foglalt állást, hogy ha a hazai fórumok által nyújtott lehetőségek bezárulnak, akkor a nemzetközi jogorvoslathoz folyamodnak.

Szerző
2014.07.11 07:29

A korcsolya központ miatt bezár a Récsei Center, petíciót indítottak a környékbeliek

Publikálás dátuma
2019.01.18 13:01

Fotó: Google Street View/
Az üzletek tulajdonosait már értesítették arról, hogy májustól menniük kell.
Hamarosan korcsolyapálya épül Zuglóban, a Thököly és a Dózsa György út kereszteződésétől nem messze található a Récsei Center nevű bevásárlóközpont helyén – írja a 444.hu, a döntésről pár hete Orbán Viktor miniszterelnök rendelkezett a Magyar Közlönyben. A portál szerint a környéken élők már petíciót is indítottak a bevásárlóközpont megtartásáért. Nem túl jók az esélyeik: a plázát már eladták az államnak, és az ott működő üzletek tulajdonosait is értesítették, hogy májustól menniük kell. A tervek szerint a Nemzeti Korcsolyázó Központ 2022-re készülhet el, lesz benne 40 ezer négyzetméteres korcsolyacsarnok, parkoló, hotel és üzletsor.
2019.01.18 13:01

Minden dolgozó sztrájkba lépett az Audinál

Publikálás dátuma
2019.01.18 12:18

Fotó: Facebook/ Audi Hungária Független Szakszervezet
Két órás figyelmeztető sztrájkot tartott délelőtt az Audi győri gyárában a helyi szakszervezet. A dolgozók 100 százaléka beállt a kezdeményezés mögé.
Rendkívül sikeresnek értékelte az Audi győri gyárában péntek délelőtt tartott két órás figyelmeztető sztrájkot lapunknak nyilatkozva Németh Sándor, az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) elnöke. A visszajelzések alapján a dolgozók 100 százaléka részt vett a munkabeszüntetésben: vagyis azok is, akik nem tagjai a szakszervezetnek. Ez a délelőtti műszakos kollégákat jelenti, ugyanis csak az tud sztrájkolni, aki éppen be van osztva munkára, márpedig az autóiparban több műszakban dolgoznak a munkavállalók – magyarázta. (Az Audi győri gyárában mintegy 13 ezren dolgoznak, az AHFSZ-nek 8700 tagja van). A vállalatnál hónapok óta tartanak a bértárgyalások, de eddig nem vezettek eredményre. A szakszervezet azt szeretné elérni, hogy az idén 18 százalékkal, de minimum 75 ezer forinttal emeljék meg minden dolgozó alapbérét. Azt is követelik, hogy az alkalmazottak bruttó 620 ezres cafeteria keretét növeljék 787 ezer forintra, ez ellensúlyozná ugyanis a cafeteria januártól megemelt adóterhei miatti jövedelemkiesést. További céljuk a dolgozókat motiváló jubileumi bónusz bevezetése, a mozgóbér 4 százalékának alapbérbe történő beépítése. Ezen felül azt is szeretnék elérni, hogy a dolgozók kapjanak havonta legalább egy teljes szabad hétvégét, és maguk dönthessék el, mikor veszik ki az életkor, illetve a gyermekek után járó pótszabadságokat (ezekről a Munka törvénykönyve alapján most a munkáltató dönthet). Az Audi részéről túlzónak tartják ezeket a követeléseket – a munkáltató eredetileg két évre szóló, 10+10 százalékos béremelést javasolt, és ezen a tárgyalások során lényegileg nem is változtatott -, ezért nem jött még létre megállapodás. A hétfőn az AHFSZ így elutasította a cég legutolsó béremelési ajánlatát, és megalakította a sztrájkbizottságot. Szerdán újabb ajánlat érkezett a munkáltatótól, de ezt a szakszervezet még visszalépésként is értékelte, és szintén elutasította. Németh Sándor a további lépéseket firtató kérdésünkre azt mondta: nem zárkóznak el a tárgyalások elől. Vasárnap ismét tárgyalóasztalhoz ülnek a munkáltatóval, és hétfőre is van már egyeztetési időpontjuk. Kedden reggel viszont lejár az egyeztetési kötelezettség 7 napos határideje, így ha addig sem születik megállapodás, a sztrájkbizottság dönt majd a további lépésekről. A figyelmeztető sztrájk sikeressége alapján a szakszervezeti vezető azt reméli: a munkáltató bérajánlata pozitív irányba mozdul majd el. Az AHFSZ szerint egyébként teljes mértékben megalapozott és szakmailag alátámasztott a bérkövetelésük. Honlapjukon arról írnak: a Volkswagen csoport - amelyhez az Audi Hungaria Zrt., az Audi AG győri székhelyű leányvállalata is tartozik - legfontosabb nyugat-és kelet-európai egységeinél a 2017-ben regisztrált üzleti és bérekkel kapcsolatos mutatók alapján a magyar dolgozók jelentős bérhátrányban vannak. A szlovákiai gyáregységben dolgozók 28, a csehországiak 25, a lengyelországiak 39 százalékkal keresnek többet, mint az Audi Hungaria Zrt. munkavállalói. A belga Audinál fizetett átlagbér pedig 3,6-szorosa a győrinek. Mindeközben az Audi Hungaria Zrt. bérhatékonysági mutatója (az egységnyi bérköltségre jutó hozzáadott érték) kimagasló a többiekhez képest. Ha az Audi Hungaria Zrt. adatait vesszük 100 százaléknak, akkor ehhez képest a cseh 64, a szlovák 40, a lengyel 35, a belga mindössze 21 százalékos. Az Audi csoport átlaga pedig 53 százalék - írják. A szakszervezet azt is jelezte: felmérésük szerint a dolgozók a jelenlegi nettó jövedelmük 40 százalékos növekedésével éreznék megbecsülve magukat. Nem a németországi fizetések „egy az egyben eléréséért” harcolnak tehát (a különbség a német dolgozók javára 4-5-szörös), hanem a jelentős lemaradás csökkentéséért.  
2019.01.18 12:18