Egy felmérésből, amelybe 5.823 10 és 20 év közötti diákot vontak be, kiderült, hogy számukra a konfliktusok uralták a francia történelmet. Az ECP /Education,culture, politique/ laboratórium kutatói azt kérték ezektől a fiataloktól, hogy 45 perc alatt foglalják írásba az ország történetét. - írja a Le Monde.
A közel hatezer dolgozatban nagyon nagy helyet kaptak a haditettek. A háború” szó összesen 8.393-szor fordult elő. Az általános iskolások írásai 40 %-ának, a középiskolások 5 %-ának ez volt a témája. Egyesek nagy szintetizáló képességekről tettek tanúságot:” Röviden;, a francia mindig harcos nép volt, a saját érdekeit szolgálta expanziós és okkupációs időben egyaránt.” - írta az egyik diák. Egy másik szerint az utóbbi 20 évszázadot “ három részre lehet osztani: háború előttire, háború utánira és háborúra.
A dolgozatok összességéből az derül ki,hogy Franciaország történelmét négy nagy esemény uralta:a két világháború,/ a diákok 37%-a idézte fel /Alesia ostroma Kr.e 52-ben / 6,6 % / és a százéves háború / 4 %/. A többi konfliktus kevesebb, mint 3%-nál szerepelt.
A diákok a történelemből csaknem teljesen kihagyták a nőket. Kivétel volt Jeanne d,Arc, akit 207-szer említettek, Marie-Antoinette, akit 122-szer.Marie Curie-t csupán l4-szer. Volt, aki az ország szimbólumát, Marianne-t viszont történelmi személyiségként említette.
A férfiak panteonja 120 személyiséggel már zsúfoltabb volt. Első helyet kapott XIV. Lajos, majd I. Napóleon, Nagy Károly, XVI. Lajos és az első frank király, Chlodvig következett.
Elkülönítve a 6. osztály 1.973 diákját, módosul a kép: Nicolas Sárközy náluk a hetedik helyre került, 490-szer merült fel. Így került a volt elnök Adolf Hitler és Julius Caesar közé.
Az eredmények értékelésekor figyelembe vették azt is, hogy csak 45 perc állt a diákok rendelkezésére, kevés volt a gondolkodási idő. A történelmi eseményeket egyesek nem rendszerezték.
A felmérés célja, egyébként, nem az ismeretek ellenőrzése volt, hanem annak megállapítása, hogy a diákoknak van-e közös víziójuk a francia történelemről, vannak-e közös támpontjaik. Ezzel együtt, az oktatási minisztérium adatai szerint 2006 és 2012 között a történelemből és földrajzból „gyenge” középiskolások aránya 15 %-ról 21 %-ra emelkedett, míg a “ jóké’ 10 %-ról 6 %-ra esett vissza.
