Fidesz;Európai Bizottság;útépítés;aszfaltadó;

2014-07-12 07:28:00

Gigászok ádáz harca

Brüsszel, a multinacionális cégek és a bankszektor után úgy tűnik, saját gazdasági holdudvarával is szabadságharcot folytat Orbán Viktor - legalábbis a kormányváltás óta több jel is erre utal. A kormány összetétele, a reklámadó, és a készülő esetleges útadó mind ebbe az irányba mutat. A kormány elismerte, hogy ha az Európai Bizottság bírságot szab ki az aszfaltkeverő ügy miatt, azt ki fogják fizettetni az útépítő cégekkel.

Az útépítő cégeknek és ezzel együtt saját gazdasági holdudvarának is hadat üzen a kormány a készülő aszfaltadóval. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára az állami rádiónak tegnap elmondta: az Európai Bizottság (EB) döntését követően lehet tehermegosztásról beszélni. Brüsszel szerint versenykorlátozó volt az a magyar szabályozás, amely az útépítéseknél kikötötte, hogy csak bizonyos távolságon belül aszfaltkeverő-üzemmel rendelkező vállalkozások indulhatnak. A kormány vitatkozik, így a kérdés még nem dőlt el, attól függően, hogy hány projekt érintett, 70-150 milliárd forint büntetést fizethetünk. A 444.hu birtokába jutott törvénytervezet szerint ez olyan módon szednék be, hogy az érintett cégekre visszamenőlegesen, az árbevétel 15 százalékának megfelelő különadót vetnének ki.

Az aszfaltadó legnagyobb magyar vesztese a Közgép lenne, amely szinte minden közbeszerzést elnyert az elmúlt négy évben, amelyen elindult. Ez a cég a Fidesz gazdasági holdudvarának kulcsszereplőjeként ismert. Tulajdonosa Orbán Viktor miniszterelnök egyetemi kollégiumi szobatársa, Simicska Lajos. Kiss Ambrus szerint a jelek azt mutatják, hogy gazdasági holdudvar-váltás történik. Egyelőre nem körvonalazható, hogy pontosan mely érdekcsoportok között zajlik a harc, hiszen a gazdasági holdudvar sajátossága, hogy nem látunk a mélyére - teszi hozzá a Policy Agenda vezetője.

Kérdés, hogy mire megy Orbán Viktor saját oligarchái nélkül, de ennél még fontosabb, hogy milyen hatással lesz ez a magyar gazdaságra. Nemrég Ukrajnában hasonló eseményeknek lehettünk tanúi, amikor Janukovics még elnökként visszautasította az EU társulási szerződést. Ezzel ugyanis azt helyezte kilátásba, hogy a mögötte álló oligarchák elesnek az értékes nyugati piacoktól. A hivatalos indoklás az volt, hogy Janukovics erőszakkal válaszolt a tüntetésekre: akkor változott meg ugyanis az oligarchák televízióinak híradása is. Korábban a tüntetőket az állami és kormányközeli TV-k is náci randalírozóknak állították be, hasonlóan az orosz állami médiához. Az EU-társulási szerződés után azonban hirtelen objektívvé váltak az Akhmetov és a Firtash beszámolói - ahogy erre az összefüggésre a német Der Spiegel még akkor felhívta a figyelmet. Janukovics tehát éppúgy a tekintélyes gazdasági szereplők lábára taposott, ahogy Orbán teszi most. Ott ez a lépés Janukovics bukásával járt - jóllehet az ellenzék is szervezettebb volt a mai magyar alternatíváknál.

Hazai kontextusban a televíziós híradó szerkesztési elveinek megváltozásai is ismerősen cseng: elég, ha az elmúlt hetek RTL-es híradásaira tekintünk. Annak oka kifejezetten az RTL-re szabott reklámadó, amely egyébként a Fidesz-közeli médiát is jócskán megsarcolja. Az aszfaltadóval kapcsolatban az ellenzékiséggel aligha vádolható Magyar Nemzet pénteki számában például féloldalas összeállításban foglalkozik az aszfaltadóval, azt vizionálva, hogy ha a kormány valóban bevezeti, megroppanhat az építőipar. A szintén kormánypárti Magyar Hírlapban csütörtökön Kövér László házelnök adott nagyinterjút, melyben kimondta, amit már eddig is sejtettünk, de kormánypárti politikus eddig még nem beszélt róla nyíltan. Nevezetesen, hogy "a Fidesz-KDNP pártszövetség ellenfél nélkül maradt, ismét kétharmados többsége van a parlamentben, így a különböző, egymással rivalizáló gazdasági és egyéb egzisztenciális érdekek a Fideszen keresztül próbálnak meg érvényesülni." Kövér ugyanakkor nem nevezte meg, hogy mely gazdasági szereplőkre gondol, de feltehetően a Simicska-Nyerges-birodalomnak üzent ezzel a kijelentéssel.

A kormányváltás óta több jel is utalt arra, hogy harcok vannak a Fidesz és a gazdasági holdudvara között, és ami harcnak tűnik, az feltehetően az is - véli Kiss Ambrus. A Policy Agenda vezetője lapunknak felidézte: már a reklámadó bevezetésekor úgy vélték, hogy az RTL Klub megsarcolása csak melléktermék, és sokkal inkább a gazdasági holdudvaron belüli érdekharcról van szó. A kormánypárti lapok már akkor nyíltan szembementek a kormány tervezetével, az ellenzéki lapokkal együtt egy-egy üres oldallal jelentek meg. Emellett Kiss Ambrus szerint erre utal az állami vállalatok "lefejezése" is.

Emlékezetes: Seszták Miklós újonnan kinevezett fejlesztési miniszter körlevélben értesítette az állami vállalatokat, hogy állítsanak le minden szerződéskötést, melyről a Cink.hu számolt be. Majd a tárcavezető a Napi gazdaságnak adott interjújában azt mondta: leválthatják azoknak az állami cégeknek a vezetőit, amelyek nem működnek hatékonyan. Már Seszták kinevezésekor felmerült, hogy a gazdasági holdudvaron belüli konfliktus elkezdődött: ő ugyanis a Simicska-Nyerges-birodalom köreiből "delegált" Németh Lászlónét váltotta a tárca élén. A Népszabadság korábban egyenesen úgy értesült, hogy Seszták Miklósnak az a dolga, hogy a nagy állami cégeket megtisztítsa Simicska és Nyerges bizalmasaitól.

A fent példaként hozott Ukrajna esetében a gazdaság keservesen megsínylette a belpolitikai csatározásokat. Magyarországnak és a gazdaságnak nem jó, ha a kormány a saját gazdasági holdudvarával harcol - de a korábbi állapot sem volt jó - véli Kiss Ambrus. A Policiy Agenda elemzője elmondta: akár egy, akár több gazdasági holdudvar uralkodik a piacon, az a versenyre egyértelműen káros. Az ugyanis, hogy gazdasági szereplők érdekei mentén zajlik a törvényalkotás - gondoljunk csak az egyik dohánygyár prominensének gépén készült trafiktörvényre - senkinek sem jó. Ez a rendszer ugyanis azt jelenti, hogy például egy közbeszerzésen nem az nyer, aki jobb minőségben vagy olcsóbban tudja elkészíteni az adott terméket, hanem az, aki jó kapcsolatot ápol a döntéshozókkal.

                                 Biztosítás nem várt intézkedések ellen
A Financial Times a napokban közölt egy írást arról, hogy a világ egyik legnagyobb biztosítási brókere, a Willis arra készül, hogy a hasonló "nem várt" kormányzati intézkedések ellen védettséget, biztosítást nyújtson - idézi a Portfolio.hu. A társaság képviselője úgy nyilatkozott, hogy az Európán végigseprő szabályozási hullám hatására számos projektfinanszírozó, illetve zöldenergia-cég fordult hozzájuk azzal az igénnyel, hogy szolgáltassanak valamilyen biztosítást a visszamenőleges kormányzati intézkedésekkel szemben. A termék kifejlesztésébe bevont biztosítók között említik a Lloyd's of London-t is. A cikk emlékeztet rá, hogy az elmúlt időszakban Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Görögországban és Csehországban is történtek visszavágások vagy éppen "kaotikus szabályozási változások". A Wilis egyik vezetője hozzátette, hogy az ilyen típusú (szabályozási) kockázatok eddig elkerülték az európai piacot, de most szorosan együtt dolgoznak a biztosítókkal, hogy valamilyen fedezetet tudjanak nyújtani rájuk.