Az útépítő cégeknek és ezzel együtt saját gazdasági holdudvarának is hadat üzen a kormány a készülő aszfaltadóval. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára az állami rádiónak tegnap elmondta: az Európai Bizottság (EB) döntését követően lehet tehermegosztásról beszélni. Brüsszel szerint versenykorlátozó volt az a magyar szabályozás, amely az útépítéseknél kikötötte, hogy csak bizonyos távolságon belül aszfaltkeverő-üzemmel rendelkező vállalkozások indulhatnak. A kormány vitatkozik, így a kérdés még nem dőlt el, attól függően, hogy hány projekt érintett, 70-150 milliárd forint büntetést fizethetünk. A 444.hu birtokába jutott törvénytervezet szerint ez olyan módon szednék be, hogy az érintett cégekre visszamenőlegesen, az árbevétel 15 százalékának megfelelő különadót vetnének ki.
Az aszfaltadó legnagyobb magyar vesztese a Közgép lenne, amely szinte minden közbeszerzést elnyert az elmúlt négy évben, amelyen elindult. Ez a cég a Fidesz gazdasági holdudvarának kulcsszereplőjeként ismert. Tulajdonosa Orbán Viktor miniszterelnök egyetemi kollégiumi szobatársa, Simicska Lajos. Kiss Ambrus szerint a jelek azt mutatják, hogy gazdasági holdudvar-váltás történik. Egyelőre nem körvonalazható, hogy pontosan mely érdekcsoportok között zajlik a harc, hiszen a gazdasági holdudvar sajátossága, hogy nem látunk a mélyére - teszi hozzá a Policy Agenda vezetője.
Kérdés, hogy mire megy Orbán Viktor saját oligarchái nélkül, de ennél még fontosabb, hogy milyen hatással lesz ez a magyar gazdaságra. Nemrég Ukrajnában hasonló eseményeknek lehettünk tanúi, amikor Janukovics még elnökként visszautasította az EU társulási szerződést. Ezzel ugyanis azt helyezte kilátásba, hogy a mögötte álló oligarchák elesnek az értékes nyugati piacoktól. A hivatalos indoklás az volt, hogy Janukovics erőszakkal válaszolt a tüntetésekre: akkor változott meg ugyanis az oligarchák televízióinak híradása is. Korábban a tüntetőket az állami és kormányközeli TV-k is náci randalírozóknak állították be, hasonlóan az orosz állami médiához. Az EU-társulási szerződés után azonban hirtelen objektívvé váltak az Akhmetov és a Firtash beszámolói - ahogy erre az összefüggésre a német Der Spiegel még akkor felhívta a figyelmet. Janukovics tehát éppúgy a tekintélyes gazdasági szereplők lábára taposott, ahogy Orbán teszi most. Ott ez a lépés Janukovics bukásával járt - jóllehet az ellenzék is szervezettebb volt a mai magyar alternatíváknál.
Hazai kontextusban a televíziós híradó szerkesztési elveinek megváltozásai is ismerősen cseng: elég, ha az elmúlt hetek RTL-es híradásaira tekintünk. Annak oka kifejezetten az RTL-re szabott reklámadó, amely egyébként a Fidesz-közeli médiát is jócskán megsarcolja. Az aszfaltadóval kapcsolatban az ellenzékiséggel aligha vádolható Magyar Nemzet pénteki számában például féloldalas összeállításban foglalkozik az aszfaltadóval, azt vizionálva, hogy ha a kormány valóban bevezeti, megroppanhat az építőipar. A szintén kormánypárti Magyar Hírlapban csütörtökön Kövér László házelnök adott nagyinterjút, melyben kimondta, amit már eddig is sejtettünk, de kormánypárti politikus eddig még nem beszélt róla nyíltan. Nevezetesen, hogy "a Fidesz-KDNP pártszövetség ellenfél nélkül maradt, ismét kétharmados többsége van a parlamentben, így a különböző, egymással rivalizáló gazdasági és egyéb egzisztenciális érdekek a Fideszen keresztül próbálnak meg érvényesülni." Kövér ugyanakkor nem nevezte meg, hogy mely gazdasági szereplőkre gondol, de feltehetően a Simicska-Nyerges-birodalomnak üzent ezzel a kijelentéssel.
A kormányváltás óta több jel is utalt arra, hogy harcok vannak a Fidesz és a gazdasági holdudvara között, és ami harcnak tűnik, az feltehetően az is - véli Kiss Ambrus. A Policy Agenda vezetője lapunknak felidézte: már a reklámadó bevezetésekor úgy vélték, hogy az RTL Klub megsarcolása csak melléktermék, és sokkal inkább a gazdasági holdudvaron belüli érdekharcról van szó. A kormánypárti lapok már akkor nyíltan szembementek a kormány tervezetével, az ellenzéki lapokkal együtt egy-egy üres oldallal jelentek meg. Emellett Kiss Ambrus szerint erre utal az állami vállalatok "lefejezése" is.
Emlékezetes: Seszták Miklós újonnan kinevezett fejlesztési miniszter körlevélben értesítette az állami vállalatokat, hogy állítsanak le minden szerződéskötést, melyről a Cink.hu számolt be. Majd a tárcavezető a Napi gazdaságnak adott interjújában azt mondta: leválthatják azoknak az állami cégeknek a vezetőit, amelyek nem működnek hatékonyan. Már Seszták kinevezésekor felmerült, hogy a gazdasági holdudvaron belüli konfliktus elkezdődött: ő ugyanis a Simicska-Nyerges-birodalom köreiből "delegált" Németh Lászlónét váltotta a tárca élén. A Népszabadság korábban egyenesen úgy értesült, hogy Seszták Miklósnak az a dolga, hogy a nagy állami cégeket megtisztítsa Simicska és Nyerges bizalmasaitól.
A fent példaként hozott Ukrajna esetében a gazdaság keservesen megsínylette a belpolitikai csatározásokat. Magyarországnak és a gazdaságnak nem jó, ha a kormány a saját gazdasági holdudvarával harcol - de a korábbi állapot sem volt jó - véli Kiss Ambrus. A Policiy Agenda elemzője elmondta: akár egy, akár több gazdasági holdudvar uralkodik a piacon, az a versenyre egyértelműen káros. Az ugyanis, hogy gazdasági szereplők érdekei mentén zajlik a törvényalkotás - gondoljunk csak az egyik dohánygyár prominensének gépén készült trafiktörvényre - senkinek sem jó. Ez a rendszer ugyanis azt jelenti, hogy például egy közbeszerzésen nem az nyer, aki jobb minőségben vagy olcsóbban tudja elkészíteni az adott terméket, hanem az, aki jó kapcsolatot ápol a döntéshozókkal.