Megújulás előtt a spanyol szocialisták

Új főtitkárt választanak vasárnap az ellenzékben lévő spanyol szocialisták. Három jelölt is harcba száll Alfredo Pérez Rubalcaba megüresedett posztjáért. Meglepetésre a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) több jeles politikusa nem dobta be nevét a kalapba, nem pályázott az egykor Felipe González által betöltött tisztségre.

A PSOE José Luis Rodríguez Zapatero két kormányzati ciklusa után 2011 novemberében veszített a parlamenti választáson. Már nem is a gazdasági megszorító intézkedések miatt megkopott népszerűségű Zapaterót, hanem a párt egyik veteránját, Alfredo Pérez Rubalcabát indították. Az egykori kormányszóvivő, volt miniszter később sem tudta felrázni a tagságot, az idei európai parlamenti választásokon a kormányzó középjobb Néppárt (PP) is visszaesett 26 százalékra, de a PSOE sem tudta kihasználni az esélyt, 23 százalékkal második helyen végzett. A PSOE egykori 11 millió választójából alig 3,6 millió voksolt a szocialistákra. Rubalcaba az EP-voksolás után bejelentette visszavonulását, sokak szerint már korábban kellett volna.

A párt megújítását ígéri mindhárom utódjelölt. A legfiatalabb a bilbaói születésű történészprofesszor, a 38 éves Eduardo Madina 2004 óta képviselő, 2009 óta a szocialisták parlamenti csoportjának főtitkára, második volt a szocialisták EP-listáján, az "apparátus emberének" tekintik. Madina 2002-ben súlyosan megsérült egy terrortámadásban. A davosi Világgazdasági Fórumon 2012-ben a világ legígéretesebb fiatal vezetői közé választották. A legkevésbé ismert, de legjóképűbb jelöltnek a 42 éves madridi közgazdászt, Pedro Sánchezt tartják. Bár már 2008-ban is indult mandátumért, akkor nem jutott be, 2009-ben egy megüresedett helyet foglalhatott el, 2011-ben szintén lemaradt a listáról, de két évvel később ismét előbbre rukkolt. A klímaváltozási parlamenti bizottság szóvivője. Három nyelven beszél, jelentős a nemzetközi tapasztalata, úgy hírlik, a PSOE "bárói" őt szeretnék a párt élén látni, ő szedte össze a legtöbb támogató aláírást. Kettejük között dőlhet el a verseny, a harmadik induló, José Antonio Pérez Tapias, a Granadai Egyetem filozófiaprofesszora a legidősebb, 59 éves. A PSOE-n belüli egyik platform, a Szocialista Baloldal képviseletében indul, de nem pályázna a miniszterelnöki poszra, a két tisztség szétválasztásának híve.

A pályázók egyetlen tévévitájában, hétfőn, mindhárom jelölt a PSOE baloldali jellegének erősítését ígérte. Madina 17 éves párttagságát emelte ki, Sánchez "újoncnak" mondta magát a politikában. Mindhárman fellépnének a korrupció ellen, elkötelezték magukat, hogy novemberben - első alkalommal - nyitott előválasztást tartanak arról, ki legyen a PSOE kormányfőjelöltje a 2015-ben esedékes következő parlamenti választáson. Csak Pérez Tapias vetette fel, hogy népszavazást kéne tartani a monarchia fennmaradásáról. Sánchez ellenezné a katalán referendumot, Madina nem kötelezte el magát a kérdésben. Több mint 190 ezer pártaktivista voksolhat a vasárnapi főtitkárválasztáson, attól tartanak, túl alacsony lehet a részvétel.

                                                 Szoros lesz a verseny
Az El País című lapban közzétett friss Metroscopia-felmérés szerint a szocialista választók 40 százaléka szerint Eduardo Madina jó főtitkár lenne, 37 százalék Pedro Sánchezben látja a jövő emberét, a legkisebb esélyt José Antonio Pérez Tapiasnak adták. Június közepe óta minden felmérés szerint Madina vezetett, a két éllovas között egyre csökkent a különbség. Az El Mundo felmérése Pedro Sánchezt hozta ki fő esélyesnek, 30,8 százalékot jósoltak neki, Madinának 27 százalékot, Pérez Tapias 8,3 százalékot érhetne el. A La Razón 34 százalékkal Madina győzelmét jelezte előre, Sánchez méréseik szerint 21,5, Pérez Tapias 8,3 százalékra számíthat.

Szerző

Napirenden a főváros

Publikálás dátuma
2014.07.12. 07:06
A szavazólapokat a választás után 90 napig meg kell őrizni a helyi választási irodában FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
Tárgyalni kezdi az Alkotmánybíróság (Ab) azt - az eddig példa nélküli - összellenzéki indítványt, amely a Fidesz-KDNP által nemrég elfogadott önkormányzati választási törvénymódosítást érinti. Több ponton is alkotmányellenes lehet ugyanis a fővárosi közgyűlés tagjainak választását teljesen fölforgató jogszabály. Az Ab, ha nem is dönt még nyári ítélkezési szünete előtt, megakadályozhatja, hogy az új rendszerben kelljen választani októberben.

Hétfői teljes ülésén kezdi tárgyalni az ellenzék közös indítványát az Alkotmánybíróság (Ab), melyet az önkormányzati törvény fővárosi választási rendszerre vonatkozó módosítása miatt nyújtottak be. A parlament június 10-én kormánypárti képviselők javaslatára és szavazataival fogadta el azt a törvénymódosítást, amely alapján az önkormányzati választás után átalakul a fővárosi közgyűlés, amelynek ezentúl a főpolgármester mellett a 23 kerületi polgármester és 9 listáról bejutó képviselő lesz a tagja.

Június 24-én szocialista, LMP-s, jobbikos és független országgyűlési képviselők, összesen 57-en fordultak az Ab-hez, kérve a törvénymódosítás megsemmisítését. Az Ab-hez forduláshoz az új alaptörvény, valamint az új alkotmánybírósági törvény szerint a parlamenti képviselők legalább egynegyedére van szükség, ám erre az előző parlamenti ciklusban nem volt példa. A mostani ügy súlyát jelzi a demokratikus ellenzék és a Jobbik összefogása.

Az összellenzéki beadvány emlékeztet: a jogszabály-módosítás négy hónappal az idei önkormányzati választás előtt alapvetően átalakítja a fővárosi közgyűlés és a kerületi polgármesterek választására vonatkozó eljárást, holott egy 2005-ös alkotmánybírósági határozat szerint a választás előtt rövid idővel már nem lehet változtatni a szabályokon. Ráadásul a módosítás teljesen nyilvánvalóan a Fidesznek kedvez, hiszen a kormánypárt polgármester-jelöltjei hagyományosan erősek a fővárosi kerületekben, míg a közgyűlés mindenkori összetételét meghatározó, tisztán listás - s közvetlen - voksolás rendre más eredményeket hoz. Ennek már csak azért is jelentősége van, mert az alaptörvény szerint a budapesti közgyűlés tagjait a város lakói közvetlenül választják, most viszont valójában nem is lesz ilyen voksolás, mert a fővárosi közgyűlés kialakításának alapját a kerületi polgármesterjelöltekre leadott szavazatok képezik majd - hívták fel a figyelmet.

Miután a fővárosi közgyűlés tagjainak választása során az egyes - eltérő lélekszámú - kerületek választópolgárainak szavazata különböző súllyal esik latba, az indítvány kitért arra is, hogy sérül az alaptörvény választójog egyenlőségét rögzítő rendelkezése, illetve a hátrányos megkülönböztetés tilalma. Továbbá az alkotmányos kifogást benyújtók emlékeztettek arra is: a személyes adatok védelméhez való joggal ellentétes az a rendelkezés, amely szerint a választópolgár az ellenőrzött ajánlóíveken szereplő személyes adatairól csak a jelölt, illetve a lista nyilvántartásba vételéről hozott határozat jogerőssé válásáig kérhet tájékoztatást.

Az alaptörvény szerint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását októberben kell megtartani. A választási eljárásról szóló törvény szerint a választást úgy kell kitűzni, hogy a szavazás napja a kitűzés napját követő 80. és 100. nap közé essen. Ha például a köztársasági elnök úgy dönt, hogy október utolsó vasárnapján lesz a voksolás, akkor legkésőbb augusztus 8-ig kell kitűznie, ám ha előbb lesz, akkor akár már a következő napokban is dönthet a dátumról Áder János. Mindennek azért van jelentősége, mert a Fidesz, azon belül is Kósa Lajos a Figyelőnek adott interjúban azt állította, hogy miután az államfő kitűzi az időpontot, "már nem lehet módosítani a rendszeren, akármit mond az Alkotmánybíróság. Nem tartom valószínűnek, hogy július 20-ig ebben döntés születik." Csakhogy - mint a vs.hu erre felhívta a figyelmet - az Ab-t nem köti, hogy a köztársasági elnök kiírta-e már a választás időpontját, vagy sem. Kétségtelenül érdekes helyzetet okozna, ha a testület megsemmisítené a támadott passzusokat, viszont ha így tesz, annak alapján nem lehet választást tartani - írták.

Ráadásul - tesszük hozzá - az Ab fel is függesztheti egy jogszabály hatályba lépést, illetve végrehajtását, amennyiben az azzal szemben támasztott alkotmányossági aggályokat megalapozottnak tartja, ám döntést még nem hozott. S noha az Ab már csak két hétig ülésezik nyári szünete előtt (utóbbi augusztus 29-ig tart - a szerk.), egy ilyen felfüggesztő határozatot akár hétfőn is hozhat. Mindez persze - főként a testület személyi összetétele miatt - kevéssé valószínű, az viszont már egyértelműen kiderült Kósa nyilatkozatából, hogy a Fidesz ismét előre ismeri a voksolás időpontját, pontosabban azt, mikor és meddig dönt Áder a választás kitűzéséről.

                                            Kétes szavazólapdarálás?
Lefotózta a hvg.hu egyik munkatársa, ahogyan a fővárosban, a VIII. kerületi Vajdahunyad utcában, az önkormányzat irodája közelében választási szavazólapokat semmisítenek meg - egy teherautó platóján, az utcán. Az egyik dolgozó megerősítette a helyszínen, hogy szavazólapokat semmisítenek meg, de további kérdésekre nem válaszolt, így egyelőre nem tudni, a parlamenti vagy az EP-választásokról származnak-e. Az sem egyértelmű, ki végezte a teherautós megsemmisítést, és az sem, miért nem az önkormányzat épületében történt mindez. A portál megkereste az ügyben a VIII. kerületi önkormányzatot, de senkit sem értek el. Az új választási eljárásról szóló törvény előírja, hogy a szavazás után a szavazólapokat a helyi választási irodában kell elhelyezni, és 90 napig meg kell őrizni úgy, hogy azok illetéktelen személyek számára ne legyenek hozzáférhetőek. A szavazást követő 90. nap utáni munkanapon a választási iratokat - a jegyzőkönyvek kivételével - meg kell semmisíteni. Ugyanez szerepel az idei parlamenti választásokkal kapcsolatos, januári KIM-rendeletben is, vagyis a szavazólapokat hétfőn, július 7-én kellett megsemmisíteni a helyi választási irodákban, ahogyan az ajánlóíveket, a kinyomtatott szavazóköri névjegyzéket, a mozgóurnát igénylő választópolgárok kinyomtatott jegyzékét is. Ha azonban a választás eredményével összefüggő büntetőeljárás van folyamatban, akkor az érintett iratokat az ügy jogerős lezárásáig kell megőrizni. A szabályok értelmében a május 25-én lezajlott EP-választás szavazólapjaira is a 90 napos megőrzési határidő vonatkozik, tehát elvileg ezeket augusztus végéig nem szabad megsemmisíteni.

Szerző

Napirenden a főváros

Publikálás dátuma
2014.07.12. 07:06
A szavazólapokat a választás után 90 napig meg kell őrizni a helyi választási irodában FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
Tárgyalni kezdi az Alkotmánybíróság (Ab) azt - az eddig példa nélküli - összellenzéki indítványt, amely a Fidesz-KDNP által nemrég elfogadott önkormányzati választási törvénymódosítást érinti. Több ponton is alkotmányellenes lehet ugyanis a fővárosi közgyűlés tagjainak választását teljesen fölforgató jogszabály. Az Ab, ha nem is dönt még nyári ítélkezési szünete előtt, megakadályozhatja, hogy az új rendszerben kelljen választani októberben.

Hétfői teljes ülésén kezdi tárgyalni az ellenzék közös indítványát az Alkotmánybíróság (Ab), melyet az önkormányzati törvény fővárosi választási rendszerre vonatkozó módosítása miatt nyújtottak be. A parlament június 10-én kormánypárti képviselők javaslatára és szavazataival fogadta el azt a törvénymódosítást, amely alapján az önkormányzati választás után átalakul a fővárosi közgyűlés, amelynek ezentúl a főpolgármester mellett a 23 kerületi polgármester és 9 listáról bejutó képviselő lesz a tagja.

Június 24-én szocialista, LMP-s, jobbikos és független országgyűlési képviselők, összesen 57-en fordultak az Ab-hez, kérve a törvénymódosítás megsemmisítését. Az Ab-hez forduláshoz az új alaptörvény, valamint az új alkotmánybírósági törvény szerint a parlamenti képviselők legalább egynegyedére van szükség, ám erre az előző parlamenti ciklusban nem volt példa. A mostani ügy súlyát jelzi a demokratikus ellenzék és a Jobbik összefogása.

Az összellenzéki beadvány emlékeztet: a jogszabály-módosítás négy hónappal az idei önkormányzati választás előtt alapvetően átalakítja a fővárosi közgyűlés és a kerületi polgármesterek választására vonatkozó eljárást, holott egy 2005-ös alkotmánybírósági határozat szerint a választás előtt rövid idővel már nem lehet változtatni a szabályokon. Ráadásul a módosítás teljesen nyilvánvalóan a Fidesznek kedvez, hiszen a kormánypárt polgármester-jelöltjei hagyományosan erősek a fővárosi kerületekben, míg a közgyűlés mindenkori összetételét meghatározó, tisztán listás - s közvetlen - voksolás rendre más eredményeket hoz. Ennek már csak azért is jelentősége van, mert az alaptörvény szerint a budapesti közgyűlés tagjait a város lakói közvetlenül választják, most viszont valójában nem is lesz ilyen voksolás, mert a fővárosi közgyűlés kialakításának alapját a kerületi polgármesterjelöltekre leadott szavazatok képezik majd - hívták fel a figyelmet.

Miután a fővárosi közgyűlés tagjainak választása során az egyes - eltérő lélekszámú - kerületek választópolgárainak szavazata különböző súllyal esik latba, az indítvány kitért arra is, hogy sérül az alaptörvény választójog egyenlőségét rögzítő rendelkezése, illetve a hátrányos megkülönböztetés tilalma. Továbbá az alkotmányos kifogást benyújtók emlékeztettek arra is: a személyes adatok védelméhez való joggal ellentétes az a rendelkezés, amely szerint a választópolgár az ellenőrzött ajánlóíveken szereplő személyes adatairól csak a jelölt, illetve a lista nyilvántartásba vételéről hozott határozat jogerőssé válásáig kérhet tájékoztatást.

Az alaptörvény szerint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását októberben kell megtartani. A választási eljárásról szóló törvény szerint a választást úgy kell kitűzni, hogy a szavazás napja a kitűzés napját követő 80. és 100. nap közé essen. Ha például a köztársasági elnök úgy dönt, hogy október utolsó vasárnapján lesz a voksolás, akkor legkésőbb augusztus 8-ig kell kitűznie, ám ha előbb lesz, akkor akár már a következő napokban is dönthet a dátumról Áder János. Mindennek azért van jelentősége, mert a Fidesz, azon belül is Kósa Lajos a Figyelőnek adott interjúban azt állította, hogy miután az államfő kitűzi az időpontot, "már nem lehet módosítani a rendszeren, akármit mond az Alkotmánybíróság. Nem tartom valószínűnek, hogy július 20-ig ebben döntés születik." Csakhogy - mint a vs.hu erre felhívta a figyelmet - az Ab-t nem köti, hogy a köztársasági elnök kiírta-e már a választás időpontját, vagy sem. Kétségtelenül érdekes helyzetet okozna, ha a testület megsemmisítené a támadott passzusokat, viszont ha így tesz, annak alapján nem lehet választást tartani - írták.

Ráadásul - tesszük hozzá - az Ab fel is függesztheti egy jogszabály hatályba lépést, illetve végrehajtását, amennyiben az azzal szemben támasztott alkotmányossági aggályokat megalapozottnak tartja, ám döntést még nem hozott. S noha az Ab már csak két hétig ülésezik nyári szünete előtt (utóbbi augusztus 29-ig tart - a szerk.), egy ilyen felfüggesztő határozatot akár hétfőn is hozhat. Mindez persze - főként a testület személyi összetétele miatt - kevéssé valószínű, az viszont már egyértelműen kiderült Kósa nyilatkozatából, hogy a Fidesz ismét előre ismeri a voksolás időpontját, pontosabban azt, mikor és meddig dönt Áder a választás kitűzéséről.

                                            Kétes szavazólapdarálás?
Lefotózta a hvg.hu egyik munkatársa, ahogyan a fővárosban, a VIII. kerületi Vajdahunyad utcában, az önkormányzat irodája közelében választási szavazólapokat semmisítenek meg - egy teherautó platóján, az utcán. Az egyik dolgozó megerősítette a helyszínen, hogy szavazólapokat semmisítenek meg, de további kérdésekre nem válaszolt, így egyelőre nem tudni, a parlamenti vagy az EP-választásokról származnak-e. Az sem egyértelmű, ki végezte a teherautós megsemmisítést, és az sem, miért nem az önkormányzat épületében történt mindez. A portál megkereste az ügyben a VIII. kerületi önkormányzatot, de senkit sem értek el. Az új választási eljárásról szóló törvény előírja, hogy a szavazás után a szavazólapokat a helyi választási irodában kell elhelyezni, és 90 napig meg kell őrizni úgy, hogy azok illetéktelen személyek számára ne legyenek hozzáférhetőek. A szavazást követő 90. nap utáni munkanapon a választási iratokat - a jegyzőkönyvek kivételével - meg kell semmisíteni. Ugyanez szerepel az idei parlamenti választásokkal kapcsolatos, januári KIM-rendeletben is, vagyis a szavazólapokat hétfőn, július 7-én kellett megsemmisíteni a helyi választási irodákban, ahogyan az ajánlóíveket, a kinyomtatott szavazóköri névjegyzéket, a mozgóurnát igénylő választópolgárok kinyomtatott jegyzékét is. Ha azonban a választás eredményével összefüggő büntetőeljárás van folyamatban, akkor az érintett iratokat az ügy jogerős lezárásáig kell megőrizni. A szabályok értelmében a május 25-én lezajlott EP-választás szavazólapjaira is a 90 napos megőrzési határidő vonatkozik, tehát elvileg ezeket augusztus végéig nem szabad megsemmisíteni.

Szerző