Rendőr mindig, mindenhol - Országos lesz a közbiztonsági program

A kormány múlt heti ülésén úgy döntött, július 1-jétől az egész országra ki kell terjeszteni az eddig az öt északkeleti megyében már sikerrel működő közbiztonsági mintaprogramot - jelentette be Pintér Sándor belügyminiszter hétfői budapesti sajtótájékoztatóján.

Mint mondta, a mintaprogram kiterjesztése 2 milliárd 287 millió forint többletet igényel, ezt megszavazta a kormány, a rendőrség pedig december 31-éig megkapja a pénzt.

Emlékeztetett: a 24 órás rendőri jelenlétet biztosító mintaprogramot tavaly az ország öt északkeleti megyéjében vezették be, és 2014 első felében is folytatódhatott a program. A rendőrség konferencián értékelte a mintaprogram eredményét, azt jónak ítélte, és az állampolgárok és az önkormányzatok pozitív visszajelzései alapján úgy döntöttek, kiterjesztik azt a többi megyére is.
Pintér Sándor kérdésre válaszolva elmondta: a mintaprogram december 31-én véget ér, de a terv az, hogy "általános rendőri feladatként" tovább folytatódjon, az ehhez szükséges költségvetési forrásokat a költségvetési törvényben kell tervezni.

Papp Károly országos rendőrfőkapitány - aki egy június 25-ei konferencián már beszélt a mintaprogram kiterjesztéséről - a sajtótájékoztatón felhívta a figyelmet arra, a közrend, közbiztonság megítélése szempontjából alapvető jelentőségű, hogy milyen a közterületek rendje. Mint mondta, a programot abban az öt megyében indították el, ahol "a leghangsúlyosabbak" voltak a bűnügy-közbiztonsági problémák. Jelezte: nemcsak az állampolgárok, önkormányzatok vélik úgy, hogy javult a közbiztonság az érintett megyékben, azt a statisztika is alátámasztja.

A program július 1-jével elindult, és Magyarország mind a 3154 települését érinti, a helyi rendőri szervek és a körzeti megbízottak munkáját a területi rendőri szervek közterületi állománya és a Készenléti Rendőrség bevetési állománya segíti, de bevonják a munkába a polgárőröket is. A programokat, ellenőrzési útvonalakat a helyi sajátosságokra figyelemmel alakítják ki és folyamatosan alakítják azokat a változásokhoz.

Szerző

Ősszel látható az új "finom és meglepő" magyar film

Dicsérő szavakkal ír a Variety.com a Karlovy Vary Filmfesztiválon bemutatott Utóélet című filmről. A cikk szerzője "finom és meglepő" alkotásnak nevezte Zombrácz Virág "abszurd felnőtté válás történetét".

A film ősztől télig meséli el az eldugott kis faluban játszódó történetet, amelynek főhőse a huszonéves, az elmegyógyintézetből éppen hazatért, szorongásaival küzdő Mózes, aki megpróbál megfelelni apja elvárásainak. A lelkész apa, aki különböző függőségben szenvedők visszailleszkedését segíti a társadalomba, házassági tanácsadással foglalkozik és az általános iskola karácsonyi ünnepségét is felügyeli, csak a fiára nem figyel, egyre határozottabban kényszeríti rá akaratát. Váratlanul bekövetkező halála után tovább kísérti, s miközben Mózes megpróbál örök nyugalmat találni a szellemének, végre felnőtté válik, és az apja is elfogadja olyannak, amilyen - ismertette Alissa Simon, a filmes lap Karlovy Vary-i tudósítója.

Első nagyjátékfilmjében Zombrácz biztos rendezői stílussal a látványt helyezi a párbeszédek fölé a szépen megkoreografált jelenetekben. Szándékának megfelelően a színészei rezzenéstelen arccal tolmácsolják az abszurd szituációkat. A Variety szerint a bizarr és a szatirikus csípősség kombinációja a műfajon belül a film producerének, Pusztai Ferencnek egy korábbi munkáját, A nyomozót idézi fel. A Variety cikke kiemelve Takács Lilla látványtervező és Pohárnok Gergely operatőr munkáját a film kitűnő technikai színvonalát is dicsérte, amely a szerző szerint a legtöbb magyar produkcióra jellemző. A bírálatokat összegezve azt írta: Zombrácz még tovább mehetett volna a látványvilág stilizálásában és a cselekményszálak összefogásában.

Az Utóélet a Magyar Nemzeti Filmalap támogatásával készült, a magyar mozikban október 30-tól vetítik.

Szerző

Ősszel látható az új "finom és meglepő" magyar film

Dicsérő szavakkal ír a Variety.com a Karlovy Vary Filmfesztiválon bemutatott Utóélet című filmről. A cikk szerzője "finom és meglepő" alkotásnak nevezte Zombrácz Virág "abszurd felnőtté válás történetét".

A film ősztől télig meséli el az eldugott kis faluban játszódó történetet, amelynek főhőse a huszonéves, az elmegyógyintézetből éppen hazatért, szorongásaival küzdő Mózes, aki megpróbál megfelelni apja elvárásainak. A lelkész apa, aki különböző függőségben szenvedők visszailleszkedését segíti a társadalomba, házassági tanácsadással foglalkozik és az általános iskola karácsonyi ünnepségét is felügyeli, csak a fiára nem figyel, egyre határozottabban kényszeríti rá akaratát. Váratlanul bekövetkező halála után tovább kísérti, s miközben Mózes megpróbál örök nyugalmat találni a szellemének, végre felnőtté válik, és az apja is elfogadja olyannak, amilyen - ismertette Alissa Simon, a filmes lap Karlovy Vary-i tudósítója.

Első nagyjátékfilmjében Zombrácz biztos rendezői stílussal a látványt helyezi a párbeszédek fölé a szépen megkoreografált jelenetekben. Szándékának megfelelően a színészei rezzenéstelen arccal tolmácsolják az abszurd szituációkat. A Variety szerint a bizarr és a szatirikus csípősség kombinációja a műfajon belül a film producerének, Pusztai Ferencnek egy korábbi munkáját, A nyomozót idézi fel. A Variety cikke kiemelve Takács Lilla látványtervező és Pohárnok Gergely operatőr munkáját a film kitűnő technikai színvonalát is dicsérte, amely a szerző szerint a legtöbb magyar produkcióra jellemző. A bírálatokat összegezve azt írta: Zombrácz még tovább mehetett volna a látványvilág stilizálásában és a cselekményszálak összefogásában.

Az Utóélet a Magyar Nemzeti Filmalap támogatásával készült, a magyar mozikban október 30-tól vetítik.

Szerző