Mindjárt megvacsorázom aztán leülök a tévé elé, hogy nézzem a vízilabda Európa Bajnokságot, csak előbb elrámolom, amit a munkából hazajövet vásároltam. Itt van közöttük egy mutatós toalettpapír, lengyel termék, a margarétás rétet eleveníti föl a csomagolópapírján, amiből árad a kamillavirág illata. És rajta a tájékoztató 16 nyelven, nehogy másra használja a vevő, itt van, hogy három rétegű a papír, és a 9 darab tekercs egyenként 16 méter hosszú. És itt van egy hasznos tanács, ugyancsak 16 nyelven, szó szerint idézem. "Figyelem! A fulladás kockázatának elkerülése céljából a gyermektől távol tartani!" Nevetünk egyet, és családilag üdvözöljük a lengyel "fordítót", bár tényleg vannak olyan gyerekek, akik kibontják a tekercset, maguk köré tekerik, s ebből baj lehet... De nem ez a jellemző.
Hol vannak ettől a hírtől a kínai kutatók, "nevetséges, hogy a világ még vécépapírról mesélget". Pedig Kínában kezdték gyártani, már a 2. századtól ismerték a papírt, hamar rájöttek, hogy ez az anyag is alkalmas a higiénikus megoldásokra. Néhány korabeli feljegyzésből arra lehet következtetni, hogy kezdetben egyszerűen a már kiolvasott könyvek lapjait használták, természetesen vallási megszorításokkal. Bizonyos szentnek gondolt, vagy tisztelettel övezett személyek neveit is tartalmazó szövegeket semmiképp sem merték „megalázni”.
A kínaiak máig nem tettek le arról, hogy feltalálják a spanyolviaszt ezen a területen. Miközben Budapesten felszámolták a kínai piacot, a Négy Tigrist, a kerületi polgármester szerint ugyanis ez volt Budapest egyik "bűnügyi gócpontja", odahaza a kínai kutatók "biológiai fegyvereket" találnak föl. Legutóbb például fölfedezték azt a baktériumot, amely emberi ürülékkel táplálkozik, és ennek köszönhetően képes megszüntetni az illemhelyek kellemetlen szagát. Az utcán, a bevásárló központokban, az iskolákban, éttermekben található vécék örök gondjára jelenthet megoldást a forradalmi ötlet és a hozzá már megtalált baktérium - vélik a szakemberek. A lactobacillus baktériumcsalád kiválasztott tagja révén a szagok 75 százaléka megszűnik, a fennmaradót pedig elnyomja a környezet természetes illata - számolt be a kínai tudományos akadémia eredményéről a South China Morning Post című lap.
Mindjárt megvacsorázom, csak ezt még elolvasom az újságban: a kínai kutatók kísérleteinél használt baktérium ugyanahhoz a családhoz tartozik, amelynek több tagját a joghurtok, sajtok, sörök és csokoládék készítéséhez használja az élelmiszeripar. A szóban forgó baktérium tejsavat bocsát ki, amivel megakadályozza a szagokat kibocsátó baktériumok fejlődését. Jan Cse-jing bakteriológus, az akadémia csengtui biológiai intézetének vezető kutatója elmondta, hogy a szecsuani látványosságokat felkereső turisták lesznek az új eljárás első "haszonélvezői", őket éri majd az "üdítő élmény". Meg minket is, hiszen becslések szerint húszezer kínai él Magyarországon, 3000 kis vállalatot működtetnek, valamelyiknek csak eszébe jut, hogy a magyarok is szeretik a jó illatokat, és nálunk sincs mindenhol vízöblitős budi. Sőt, minél keletebbre megyünk - most arra tart a kormányunk - annál inkább nincs. A forradalmi ötletre akkor lehetnek büszkék a kínai kutatók, ha már bevették a Nyugatot is. Addig is megvacsorázom, eszem egy kis sajtot és joghurtot, sört iszom hozzá, naná, vezet a vízilabda csapatunk!
