Különös módon épp a labdarúgó világbajnokság mutatta meg, mennyire nehezen halad, s szinte reménytelennek tűnik a második- sőt, harmadik generációs muzulmán bevándorlók nyugati társadalomba való integrációja. Franciaországban politikai következményei lettek annak, hogy Algéria bejutott a legjobb 16 közé a brazíliai labdarúgó világbajnokságon.
Az algériai gyökerekkel rendelkező muzulmán bevándorlók, akik mellesleg már francia területen születtek, és sokan közülük egyetlen percet sem töltöttek el szüleik országában, nem a franciákért, hanem annak az Algériának a sikeréért szorítottak. Persze erre lehet mondani azt, amint néhány éve Jean-Marie Le Pen, a jobboldali radikális Nemzeti Front (FN) elnöke meg is tette, hogy a francia válogatott is csak bevándorlókból áll, s a játékosok "nem tudnak küzdeni a hazáért", a helyzet így is sajátos.
Miután Algéria meglepetésre továbbjutott csoportjából, Franciaország-szerte ünnepeltek az algériai származású bevándorlók. Összecsapásokra is sor került, sok magáról megfeledkezett "szurkoló" tört-zúzott, az akkori zavargások során 74 személyt tartóztattak le. Marine Le Pen, a Nemzeti Front jelenlegi elnöke azt közölte, az arab szurkolók heves ünneplése, majd a rendfenntartókkal való összecsapásaik azt mutatják, nem lehetett integrálni a bevándorlókat a társadalomba.
Szerinte ezért meg kell szüntetni a kettős állampolgárság intézményét. "Amit láthattunk, az a bevándorlási politika telje csődje. Néhány bevándorló azt igazolta, nem hajlandóak beilleszkedni a társadalomba" - fogalmazott. Marine le Pen az ITélének elmondta, választaniuk kell a francia és az algériai állampolgárság között. Az ünneplés nagyrészt békében zajlott, de néhány városban súlyos incidensek voltak.
Bár Marine Le Pen hajlamos összemosni a bevándorlókat a huligánokkal, sokan osztják véleményét. A dél-franciaországi Nice polgármestere például drasztikus döntést hozott. Sokat elárul arról, kikre irányult a döntés, hogy nem sokkal az Algéria-Németország meccs előtt jelentették be. A rendelkezés a labdarúgó világbajnokság végéig maradt életben.
Franciaországban 4,7 millió muzulmán él, ami a lakosság hét százalékának felel meg. Közülük 1,7 millió algériai, vagy algériai gyökerekkel rendelkező állampolgár. Belgiumban 6, Hollandiában 5,5, Svédországban 4,9, az Egyesült Királyságban 4,6, Ausztriában 4,2, Dániában 4,1, Németországban 3,7 százalékos ez az arány. A muzulmánok csak egy része radikalizálódik, de akár egyetlen dzsihadista is képes véres, több tucatnyi ember életét kioltó terrorakció végrehajtására.
Bár a terrorveszély csökkent Európában, a 2005 júliusi londoni terrorakciót, amelyben 52 polgári személy vesztette életét, szerencsére nem tudták megismételni, s a 2004-es spanyolországi vonat elleni merényleg, amelyben 191-en haltak meg, szintén a múlté, kisebb franciaországi és belgiumi terrorakciók mutatják, hogy még nem lehet száz százalékos biztonságról beszélni.
Az EU-ban egyre nagyobb az aggodalom amiatt, hogy a Közel-Keleten harcoló, vagy kiképzésen részt vevő dzsihadisták hazatérésük után merényleteket akarnak végrehajtani objektumok, személyek ellen. Ez különösen Franciaország, Belgium, illetve azon államok számára jelent nagyobb problémát, amelyekben jelentősebb muzulmán kisebbség él. Május végén a brüsszeli zsidómúzeumnál gyilkolt meg egy férfi, Mehdi Nemmouche négy embert.
Az illető előzőleg Szíriában tartózkodott, a dzsihadisták képezték ki. A brüsszeli merénylőhöz hasonló életpályát járt be a 23 éves Mohammed Merah, aki 2012 márciusában Dél-Franciaországban lőtt le hét személyt. Az algériai gyökerekkel rendelkező antiszemita fiatalember egy zsidó iskolát is megtámadott, s három fiatal gyermeket ölt meg. A francia börtönben vált iszlám szélsőségessé, s később Afganisztánban, illetve Pakisztánban vett részt kiképzésen. Később a rendőrség lakásában végzett a férfivel.
Becslések szerint a szíriai polgárháború 2011-es kitörése óta csak Franciaországból 780-an mentek a közel-keleti országba, hogy az iszlamisták mellett harcoljanak Bassár el-Aszad elnök rezsimjével szemben. Átlagosan naponta két-három fiatal hagyja el az országot, hogy a szélsőségeseket segítsék. Belgiumból kétszáz dzsihadista érkezhetett Szíriába. Brit közlések szerint mintegy 500 iszlamista utazott el Nagy-Britanniából, hogy fanatikus muzulmán milíciákban harcoljanak.
Nagy feltűnést keltettek olyan videoüzenetek, amelyekben brit útlevéllel rendelkező iszlamisták fenyegették meg terrortámadással Londont. Német közlések szerint körülbelül 300-ra tehető a Szíriában harcoló német állampolgárok száma.Az unió több tagországa ezért múlt héten akciótervet fogadott el arra, miként védekezhetnek a dzsihadisták ellen. Gilles de Kerchove, az EU terrorellenes megbízottja azt közölte, fokozottan ellenőrzik ezeket a személyeket a schengeni határnál.
A német, francia, belga, brit, olasz, svéd, spanyol, dán és holland belügyminiszter által elfogadott terv szerint az új programmal jobban sikerül kiszúrni a dzsihadistákat, akik saját hazájukra is veszélyt jelenthetnek. Thomas de Maiziere német belügyminiszter emlékeztetett arra, hogy a rendelkezés miatt törvénymódosításra lesz szükség. Elengedhetetlen továbbá egyes országokkal, így például a Szíriával határos Törökországgal a hatékonyabb információcsere.
Több ország már átfogó intézkedéseket hozott, vagy tervez a jövőben a külföldön harcoló dzsihadistákkal szemben. A brit bíróságok már több dzsihadistát helyeztek vád alá, akik terrortámadásra készültek Nagy-Britanniában. London kilátásba helyezte, hogy bevonja az iszlám szélsőségesek útlevelét. Hollandia már be is vonta tíz személy okmányait, akikről azt feltételezték, Szíriába akarnak utazni. Hírek szerint egyébként múlt szerdán két holland milicistát öltek meg Szíriában.
A francia kormány is átfogó intézkedéseket hoz. Hat hónapos utazási tilalommal sújthatják a hatóságok azokat a személyeket, akik veszélyes területekre akarnak utazni. A tilalmat annak lejártakor újabb fél évvel meghosszabbíthatják. Ugyanakkor nem biztos, hogy az utazási tilalommal sikerül megakadályozni Szíriába utazásukat. A schengeni határon belül ugyanis szabadon mozoghatnak, s akár át is csempészhetik őket Törökországba, onnan pedig Szíriába.
Ezenfelül más tervek is vannak a dzsihadisták kiszűrésére, ám ezek egyelőre titkosak. A további intézkedésekről októberben tárgyalnak majd a belügyminiszterek. Mennyire kell tartani a hazatérő dzsihadistáktól? Bár sokan úgy vélik, a veszély nem lebecsülendő, a MI6 titkosszolgálat volt vezetője, Richard Dearlove nem tartja annyira fenyegetőnek a dzsihadisták visszatérését.
Úgy vélte, bár fontosak a terrorellenes intézkedések, de nem határozhatják meg az ország biztonságának tervezését. A Royal Unites Services Institute intézet konferenciáján elmondta, komoly problémáról van szó, amellyel "megtanultunk együtt élni". Emlékeztetett arra, hogy a szíriai és iraki konfliktusban "muzulmánok harcolnak muzulmánokkal", Nagy-Britannia szerepe e tekintetben csak másodlagos.
