felsőoktatás;Alkotmánybíróság;végzettség;munkavállalás;röghözkötés;hallgatói szerződés;kancellárok;

2014-07-17 07:10:00

Röghöz kötött valóság

Az Alkotmánybíróság döntése után már biztosan fennmarad a "nyilatkozattá" átkeresztelt hallgatói szerződés intézménye, amely az állami ösztöndíjas diplomásokat magyarországi munkavállalásra kötelezi, a végzettségnek megfelelő munkalehetőség biztosítása nélkül. Bár sérti a szabad munkavállalás uniós alapelvét, Brüsszel mégsem indított a röghöz kötés miatt kötelezettségszegési eljárást.

Megszüntette a felsőoktatási törvény hallgatói szerződésre vonatkozó részének vizsgálatát az Alkotmánybíróság (Ab), vagyis a testület szerint nincs alkotmányos akadálya a diplomások röghöz kötésének. Az időközben "hallgatói nyilatkozattá" átkeresztelt dokumentumot az összes államilag finanszírozott képzésre felvételt nyert hallgatónak alá kell írnia. Ebben vállalja: végzettsége megszerzése után a képzési idejének megfelelő ideig Magyarországon vállal munkát vagy folytat vállalkozást. Ennek elmulasztása esetén a képzés teljes díját vissza kell fizetniük az államnak. Arra azonban nem tér ki a jogszabály, hogyan lehet behajtani egy tartósan külföldön dolgozó, tartózkodó - esetleg a külföldi ország állampolgárságát felvevő - személytől a képzési díjat. Ráadásul a törvény azt sem írja elő, hogy a diplomásnak a végzettségének megfelelő munkát kellene biztosítani és a magyar államot sem kötelezi ennek elősegítésére, például a munkáltatónak nyújtandó kedvezményekkel. Vagyis a "visszautasíthatatlan ajánlat" nem igazán csábító például egy végzett orvos vagy mérnök számára, aki az itthoni bér sokszorosát kereshet meg külföldön ugyanazzal a munkával.

Az életszerűtlen szabályozást először a 2011-ben elfogadott felsőoktatási törvényben rögzítették a kormánypártok. A kormányrendeletbe foglalt akkori változat még a képzési idő kétszeresének megfelelő munkavállalási kötelezettséget írt elő, a végzést követő húsz éven belül. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) 2012 februárjában fordult az alapvető jogok akkori országgyűlési biztosához, Szabó Mátéhoz, hogy az ombudsman kérjen utólagos normakontrollt az Ab-től. Ezt a biztos márciusban meg is tette, indoklása szerint a hallgatói szerződés megkötésekor az állam és a hallgató nincs azonos helyzetben, így a szerződés nem lehet önkéntes a hallgató részéről. A diplomásnak ugyanis kötelező itthon munkát vállalnia, ha nincs olyan anyagi helyzetben, hogy kifizesse képzése költségeit, az államnak viszont csak "törekednie" kell arra, hogy a diplomásnak munkát biztosítson. Ezen kívül Szabó Máté úgy érvelt: a szerződés sérti a foglalkozás szabad megválasztásának alapjogát, valamint a munkaerő szabad áramlásának európai uniós alapelvét is. Utóbbi miatt azonban az Európai Bizottság nem indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen, mert a testület álláspontja szerint "arányosan, megfelelő indokok mellett korlátozhatók az alapelvek".

Az ombudsman érvelése ellenére az Ab nem tartalmi, hanem formai indoklással semmisítette meg 2012 nyarán a röghöz kötés részletszabályait tartalmazó kormányrendeletet, vagyis magát a törvényt érintetlenül hagyta. Az Ab megállapította, hogy a hallgatói szerződés részletszabályait rendelet helyett törvényben kell rögzíteni. Ezt még 2012 szeptemberében meg is tette az Országgyűlés kormánypárti többsége, ami miatt Szabó Máté ismét az Ab-hoz fordult. Csakhogy 2013 márciusában a röghöz kötés lehetősége - épp az alkotmánybírósági beadványokat kivédendő - az alaptörvény újabb módosításába is bekerült. Eszerint a felsőoktatási tanulmányok állami finanszírozásának törvényi feltétele lehet a későbbi magyarországi munkavállalás. Ezért utasíthatta el most az alaptörvényre hivatkozva az Ab az ombudsman indítványát. Indoklásuk szerint "az alaptörvény, majd pedig a felsőoktatási törvény módosítása egyrészt rendezte, másrészt teljes mértékben átalakította az indítványban kifogásolt kérdések alkotmányjogi megítélését".

Az Ab-döntéstől függetlenül lesz okuk az ünneplésre azoknak, akik az akár félévente több százezer forintba kerülő önköltséges képzés helyett elérik a kiválasztott állami ösztöndíjas képzések felvételi ponthatárait. Ezeket július 24-én, jövő csütörtökön hozzák majd nyilvánosságra. A legnépszerűbb 16 szak - például jogász, közgazdász, kommunikáció - ponthatárait azonban az előző évhez hasonlóan már előre meghatározta a kormány. Tavaly azonban egyes szakokon utólag lejjebb kellett vinni a ponthatárokat, mert túl kevés hallgatót vettek fel az adott szakokra. Az eduline.hu kérdésére viszont a felsőoktatási államtitkárság cáfolta, hogy idén is lenne ilyen lehetőség.

Jövőre és azután tovább nőnek a minimális felvételi ponthatárok. Az alap- és osztatlan szakokon jelenleg 260 az alsó limit, a felsőoktatási szakképzéseken 220. Ez 2015-ben 280-ra és 240-re, 2016-ban pedig 300-ra, és 260-ra emelkedik. Azt viszont egyelőre nem tudni, hogy mennyire szűkül a képzési kínálat, azaz a felsőoktatás költségvetési támogatásától függően hány egyetem és főiskola szűnik meg, olvad össze vagy indít kevesebb szakot.

                                                 Menthetik a diplomákat
Megnyílt a "Diplomamentő program" regisztrációs felülete az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. honlapján. A program keretében azoknak van lehetőségük államilag támogatott - vagyis ingyenes - nyelvtanfolyamokra jelentkezni, akik az államvizsgát már letették, nincs hallgatói jogviszonyuk, de a diplomájukat nyelvvizsga hiányában még nem vehették át, és legalább alapfokú (B1-es szintű) tudásuk van a kiválasztott idegen nyelvből, amelyet szintfelmérővel kell bizonyítani. Angol, német és francia nyelvtanfolyamokra lehet jelentkezni, amelyek 120, 180 vagy 240 órásak lehetnek és a szervezésre korábban pályázott nyelviskolák indíthatják őket. A mintegy 3 milliárd forintba kerülő program egyébként több hónapja csúszik.
                                   Az ÁSZ sepreget a kancellárok előtt
Folytatja az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az állami és egyházi fenntartású felsőoktatási intézmények ellenőrzését, amelynek keretében - ahogyan eddig még sosem - az összes egyetemet és főiskolát ellenőrzik, "lehetőséget teremtve az átfogó ágazati értékelésre". Bár az ÁSZ nem közölte, de a rendkívüli eljárás mögött az állhat, hogy a felsőoktatási törvény közelmúltban történt módosítása értelmében Orbán Viktor miniszterelnök hamarosan elkezdheti kinevezi a kancellárokat az állami fenntartású intézmények élére. A kancellárok feladata az egyetemek és főiskolák gazdálkodásának, működtetésének irányítása lesz, az intézmény által választott rektorok lényegében semmit sem tehetnek majd beleegyezésük nélkül. Ennek ellenére a jogszabály nem támaszt "túlzott" szakmai elvárásokat feléjük.