Az ukrán kormány és az oroszbarát szeparatisták között megállapodás született arról, hogy elszállítják a helyszínről az áldozatokat. Az EBESZ szóvivője, Michael Bociurkiw arról számolt be, hogy bár múlt péntekhez képest hétvégén már szabadabban mozoghattak azon a területen, ahol szétszóródtak a gép roncsai, így is minden lépésüket fegyveresek figyelték.
Elmondta, az jelenti a legnagyobb gondot számukra, hogy nem kerítették el ezt a részt, így fontos bizonyítékokat vihetnek el a helyszínről. A normális munkához nyugalomra lenne szükség, ezt azonban nem biztosítják számukra a szeparatisták. Ráadásul a nem is olyan távolból fegyverropogás zaja hallatszik.
Súlyos gondot jelent az is, hogy a szeparatistáknak nincs igazi vezetője. Ez a gép fekete dobozának keresését is megnehezíti. Mint mondta, egyelőre sejtelmük sincs arról, hol található a szerkezet. A lázadók azt állítják, megtalálták azt, de rengeteg egymásnak ellentmondó információ jelent meg ezzel kapcsolatban az elmúlt napokban.
A szeparatisták közötti "kommunikációs zavart" igazolja, hogy míg délután vezetőjük, Alekszander Borodai cáfolta Kijevnek azt az állítását, mely szerint több mint harminc holttestet szállítottak el a helyszínről, később egy másik tagjuk elismerte ezt azt közölvén, egészségügyi okokból döntöttek így, s a holttesteket nemzetközi szakértőknek adták át. Beszámolók szerint sok holttestet vasúti hűtőkocsikban tárolnak.
Tegnap az ukrán fővárosba érkezett egy 132 tagú malajziai szakértői csoport is. Hollandia pedig 15 személyt küldött az áldozatok azonosítására. A gépen utazók közül 193-an voltak hollandok, eggyel többen a pénteki közlésnél. Angela Merkel kancellár, Francois Hollande francia elnök és David Cameron brit kormányfő tegnap közös nyilatkozatban fenyegették meg a szankciók szigorításával a Kremlt.
A dokumentum szerint ha Moszkva nem tesz semmit, annak már az EU külügyminiszteri tanácsának keddi ülésén is következményei lesznek. Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter a Die Weltnek adott interjújában kifejtette, nem lehet tovább közömbösen szemlélni a kelet-ukrajnai eseményeket.
David Cameron brit kormányfő pedig a Sunday Timesban bírálta az európai államok visszafogottságát. "Időnként úgy viselkedünk, mintha Oroszországra nagyobb szükségünk lenne, mint Moszkvának ránk" - hangoztatta.
Mark Rutte holland miniszterelnök felszólította Vlagyimir Putyin orosz elnököt, tevékenyen segítse a repülőgép tragédiájának feltárását. "Utolsó esélyt ez arra, hogy bizonyítsa, valóban segíteni akar" - fejtette ki. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter azt közölte, ki kell vizsgálni, hogy orosz erők közvetlenül is érintettek voltak-e a gép lelövésében.
Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitungban annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a gépet Oroszország területéről lőhették le, mert "részeg gorillák" erre nem lennének képesek. John Kerry amerikai külügyminiszter szerint Oroszország telepítette Kelet-Ukrajnába azt a rakétarendszert, amellyel lelőtték a maláj MH17-est. Kerry az NBC-ben azt állította, képeik vannak a rakétakilövésről, s a rakéta útját is ismerik.
Több holland pénzintézet óvintézkedéseket vezetett be bankkártyacsalás miatt. Több olyan jelentés látott napvilágot, amely szerint ellopták az áldozatok bankkártyáit.
