Politikai döntés volt a területalapú támogatási rendszer átalakítása - állította egymástól függetlenül, de egybehangzóan Gőgös Zoltán az MSZP elnökhelyettese, agrárpolitikus, illetve Raskó György agrárközgazdász, maga is mezőgazdasági termelő. Ezt nem cáfolják Lázár János szavai sem, hiszen miközben a miniszterelnökséget vezető minisztert széles szakmai egyeztetésről beszélt tegnapi sajtótájékoztatóján, "elszólta" magát. Az egyeztetésbe bevont szervezetek mindegyike Fidesz közeli gazdaszervezet, nevezetesen a Magosz illetve a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). Mindkét szervezetben jelentős a kormánypárt holdudvarához köthető tisztségviselő. A főleg a közepes és nagy agrárcégeket képviselő Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) Lázár Jánostól hetekkel ezelőtt, a témában személyes találkozót kérő levelére a mai napig nem érkezett válasz.
Talán a korlátozottra sikeredett szakmai egyeztetésnek is betudható, hogy a kormány kitartott eredeti koncepciójánál, amelyet Lázár korábban, a miniszterjelölti meghallgatásán "megjósolt". Az 1200 hektáros birtokméret felett száz százalékban elvonja a kormány az agrárcégek területalapú támogatásait (SAPS) - közölte Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, a tájékoztató másik részvevője a kormány múlt pénteki határozatára hivatkozva. Brüsszel 2014-2020 közötti Közös Agrár Politikája (KAP) alapján a 150 ezer euró ( több mint 45 millió forint) fölötti rész 5 százalékát kötelező elvonni, de mivel felső határt nem húztak, ezt kihasználva a magyar kormány az efölötti támogatás teljes összegét átcsoportosítja a vidékfejlesztésre. A 150 ezer euró a kormány számításai szerint 1037 hektár után jár, így az e fölött 1200 hektárig járó összeg 5 százalékát is elvonják 2015-től.
Fazekas azt állította, hogy az érintett 525 nagyüzemtől így összességében 20 milliárd forintot vesznek el, és hat év alatt az elvonással, valamint 212 milliárd nemzeti pluszforrással segítik - mérettől függetlenül - az állattartókat, és ez az eddigi állattenyésztési támogatások megkétszerezését jelenti. A hivatalos formula szerint ezzel az állattenyésztés a kormány agrárpolitikájának középpontjába kerül.
Gőgös Zoltán ezzel szemben a Népszavának azt mondta, hogy nem 20, hanem legalább 50-60 milliárd forintot vonnak el a hazai mezőgazdaság több mint negyedét adó társaságoktól. A szakpolitikus arra is figyelmeztetett, hogy amiért a bérköltségeket sem engedi a kormány beszámítani a támogatási összegbe, sok agrárcégnek az elvonás miatt jelentős finanszírozási gondokkal kell majd megküzdenie, eltűnhet a magyar tej és a hazai disznóhús jó része a polcokról.
Türelmet kértem előre a partnerektől, bankoktól, integrátoroktól, hogy ha ez a helyzet mégis előállna, mert közös érdekünk, hogy megmentsük ezeket a cégeket a csődtől - fogalmazott lapunknak Gőgös Zoltán. Fazekas és Lázár kincstári optimizmusát sem osztotta, hogy a támogatások átrendezése 50-70 ezer új munkahelyet teremthet az állattartásban, kertészeti ágazatban, mert ha az állattenyésztés veszteségessé válik az uniós forrás lefölözése miatt, a kényszerhelyzetbe került társaságok bezárják a telepeket. Nem 50-70 ezer új munkahely keletkezik, hanem ennyi szűnhet meg - figyelmeztetett az agrárpolitikus. Az állattartóknak ígért úgynevezett többlettámogatásból pedig eleve le kell vonni a nagyok esetében az elvonást. Ráadásul sok társaság a hiteleit is nehezen fizeti már, könnyen megroggyanhat.
A MOSZ közleménye úgy fogalmaz, katasztrofális következményekkel járhat a kormány döntése, és álságos is. Az állattartóknak beígért 30-35 milliárd forintos többlet forrás nagy része már ma is létezik, a valós többlet még a 10 milliárd forintot sem éri el.
Lázár János azt is közölte, a kormány 15 százalékot csoportosít át az eredetileg 1100 milliárd forintnak megfelelő, hétéves vidékfejlesztési kasszától a területalapú támogatási forráshoz, mert 2015-től 15 százalékkal csökkentek volna a KAP rendelkezései miatt a kifizetések. Egyes szakértői becslések szerint viszont az elvonások miatt a szaldó nagyjából kiegyenlíti egymást, vagyis sok agrárvállalkozás nem fog több támogatást kapni jövőre. A miniszter igazságosabbnak nevezte az új vidékfejlesztési és agrártámogatási rendszert, mert az agráriumból még többen élhetnek majd meg, a vidék népességmegtartó képessége javulhat.
Mindenesetre figyelemre méltó volt az is, hogy míg néhány hete még az Agrárkamara is óvatosan bírálta a teljes elvonás koncepcióját, most Győrffy Balázs, a szervezet elnöke teljes mellszélességgel kiállt a kormány döntése mellett.
