Több tízezer munkahely veszélyben

Publikálás dátuma
2014.07.22 07:22
Lázár János iránymutatásán többen gondolkodnak FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
A kormány döntött: az uniós területalapú támogatás 1200 hektár fölötti részére járó összeg 100 százalékát elvonják és a vidékfejlesztési forrásokhoz csoportosítja át. Ezzel a Miniszterelnökséget irányító Lázár János újabb tízmilliárdok sorsáról dönthet. Agrárszakemberek szerint a kabinet jó néhány nagy, illetve közepes méretű állattartó vállalkozást hoz lehetetlen helyzetbe, miközben a szólamokkal ellentétben a családi és a kisgazdaságoknak sem segít. Az ígéretekkel szemben nem több, hanem inkább kevesebb munkahely lesz a mezőgazdaságban.

Politikai döntés volt a területalapú támogatási rendszer átalakítása - állította egymástól függetlenül, de egybehangzóan Gőgös Zoltán az MSZP elnökhelyettese, agrárpolitikus, illetve Raskó György agrárközgazdász, maga is mezőgazdasági termelő. Ezt nem cáfolják Lázár János szavai sem, hiszen miközben a miniszterelnökséget vezető minisztert széles szakmai egyeztetésről beszélt tegnapi sajtótájékoztatóján, "elszólta" magát. Az egyeztetésbe bevont szervezetek mindegyike Fidesz közeli gazdaszervezet, nevezetesen a Magosz illetve a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). Mindkét szervezetben jelentős a kormánypárt holdudvarához köthető tisztségviselő. A főleg a közepes és nagy agrárcégeket képviselő Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) Lázár Jánostól hetekkel ezelőtt, a témában személyes találkozót kérő levelére a mai napig nem érkezett válasz.

A talponmaradást is akadályozzák
Raskó György is a magyar tejágazatot tartja a támogatások átcsoportosítása egyik áldozatának. Az agrárközgazdász a Fideszen belüli érdekcsoportok közötti belső leszámolást sem zárta ki. Már egy nem túl nagy, 600 tejelő szarvasmarhát tartó gazdaságnak is 1200 hektárnál nagyobb területre van szüksége ahhoz, hogy az állatokkal feletetett takarmányon kívül, értékesíthető növényi kultúrákat is termeszthessen, több lábon állhasson. Az elvonás éppen a talponmaradáshoz szükséges forrástól fosztja meg a társaságokat. Az pedig kizárt, hogy az így veszteségessé tett cégek a beígért "többlet" támogatásért fejleszteni fognak, a családi- és kisgazdaságok pedig a magas beruházási költségek és kockázatok miatt nem kezdenek majd állattartásba.

Talán a korlátozottra sikeredett szakmai egyeztetésnek is betudható, hogy a kormány kitartott eredeti koncepciójánál, amelyet Lázár korábban, a miniszterjelölti meghallgatásán "megjósolt". Az 1200 hektáros birtokméret felett száz százalékban elvonja a kormány az agrárcégek területalapú támogatásait (SAPS) - közölte Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, a tájékoztató másik részvevője a kormány múlt pénteki határozatára hivatkozva. Brüsszel 2014-2020 közötti Közös Agrár Politikája (KAP) alapján a 150 ezer euró ( több mint 45 millió forint) fölötti rész 5 százalékát kötelező elvonni, de mivel felső határt nem húztak, ezt kihasználva a magyar kormány az efölötti támogatás teljes összegét átcsoportosítja a vidékfejlesztésre. A 150 ezer euró a kormány számításai szerint 1037 hektár után jár, így az e fölött 1200 hektárig járó összeg 5 százalékát is elvonják 2015-től.

Fazekas azt állította, hogy az érintett 525 nagyüzemtől így összességében 20 milliárd forintot vesznek el, és hat év alatt az elvonással, valamint 212 milliárd nemzeti pluszforrással segítik - mérettől függetlenül - az állattartókat, és ez az eddigi állattenyésztési támogatások megkétszerezését jelenti. A hivatalos formula szerint ezzel az állattenyésztés a kormány agrárpolitikájának középpontjába kerül.

Gőgös Zoltán ezzel szemben a Népszavának azt mondta, hogy nem 20, hanem legalább 50-60 milliárd forintot vonnak el a hazai mezőgazdaság több mint negyedét adó társaságoktól. A szakpolitikus arra is figyelmeztetett, hogy amiért a bérköltségeket sem engedi a kormány beszámítani a támogatási összegbe, sok agrárcégnek az elvonás miatt jelentős finanszírozási gondokkal kell majd megküzdenie, eltűnhet a magyar tej és a hazai disznóhús jó része a polcokról.

Türelmet kértem előre a partnerektől, bankoktól, integrátoroktól, hogy ha ez a helyzet mégis előállna, mert közös érdekünk, hogy megmentsük ezeket a cégeket a csődtől - fogalmazott lapunknak Gőgös Zoltán. Fazekas és Lázár kincstári optimizmusát sem osztotta, hogy a támogatások átrendezése 50-70 ezer új munkahelyet teremthet az állattartásban, kertészeti ágazatban, mert ha az állattenyésztés veszteségessé válik az uniós forrás lefölözése miatt, a kényszerhelyzetbe került társaságok bezárják a telepeket. Nem 50-70 ezer új munkahely keletkezik, hanem ennyi szűnhet meg - figyelmeztetett az agrárpolitikus. Az állattartóknak ígért úgynevezett többlettámogatásból pedig eleve le kell vonni a nagyok esetében az elvonást. Ráadásul sok társaság a hiteleit is nehezen fizeti már, könnyen megroggyanhat.

Támogatni kell a foglalkoztatást
Az Együtt-PM azt követeli, hogy az állattartók számára járjon foglalkoztatási kompenzáció. E megoldással akár növelni is lehetne a szektorban foglalkoztatottak számát. A párt a monokulturás növénytermesztés esetében elfogadhatónak tartja a területalapú támogatásoknál valamiféle plafont állapítsanak meg. A kormány javaslat miatt azonban már jövőre 8-10 ezer vidéki munkahely szűnhet meg.

A MOSZ közleménye úgy fogalmaz, katasztrofális következményekkel járhat a kormány döntése, és álságos is. Az állattartóknak beígért 30-35 milliárd forintos többlet forrás nagy része már ma is létezik, a valós többlet még a 10 milliárd forintot sem éri el.
Lázár János azt is közölte, a kormány 15 százalékot csoportosít át az eredetileg 1100 milliárd forintnak megfelelő, hétéves vidékfejlesztési kasszától a területalapú támogatási forráshoz, mert 2015-től 15 százalékkal csökkentek volna a KAP rendelkezései miatt a kifizetések. Egyes szakértői becslések szerint viszont az elvonások miatt a szaldó nagyjából kiegyenlíti egymást, vagyis sok agrárvállalkozás nem fog több támogatást kapni jövőre. A miniszter igazságosabbnak nevezte az új vidékfejlesztési és agrártámogatási rendszert, mert az agráriumból még többen élhetnek majd meg, a vidék népességmegtartó képessége javulhat.

Mindenesetre figyelemre méltó volt az is, hogy míg néhány hete még az Agrárkamara is óvatosan bírálta a teljes elvonás koncepcióját, most Győrffy Balázs, a szervezet elnöke teljes mellszélességgel kiállt a kormány döntése mellett.

Frissítve: 2014.07.22 13:02

Két hétre bezárják a Keleti pályaudvart májusban

Publikálás dátuma
2019.04.18 18:26
Fotó: Vajda József
Karbantartás miatt, május 13-tól 26-ig.
A lezárás idején a vonatok nem érintik a Keletit, minden járat induló- és végállomása más pályaudvarokra és állomásokra kerül át. A MÁV jelezte: a Nyugati és a Déli pályaudvar, valamint a peremkerületi állomások maximális kapacitását felhasználva a vonatok érkezésére és indítására a vasúttársaság olyan menetrendet alkotott, amit összehangolt a Kelenföld-Pusztaszabolcs és a Rákos-Hatvan vasútvonal felújításának idejére bevezetett közlekedési renddel. A lezárás érinti a többi közt a Budapest-Győr-Hegyeshalom, a Budapest-Pusztaszabolcs-Pécs, a Budapest-Hatvan-Miskolc-Sátoraljaújhely, a Budapest-Újszász-Szolnok-Békéscsaba-Lőkösháza, valamint a Budapest-Szolnok-Debrecen-Nyíregyháza-Záhony vonalat. Felhívták a figyelmet: a lezárással kapcsolatos információk elérhetők a mav.hu/keleti oldalon. A Keleti pályaudvar teljes lezárásakor olyan előre tervezett karbantartási munkákat végeznek a vágányokon, a váltókon, a forgalmat irányító biztosítóberendezésen, a felsővezeték-hálózaton és a peronokon, amelyeket csak akkor lehet kivitelezni, ha szünetel a vonatforgalom - olvasható a közleményben. Azt írták: több mint százan dolgoznak majd a szerelési munkákon, amelyekhez több munkagépet, vasútüzemi és közúti járművet is igénybe vesznek. A munkák eredményeként a Keleti pályaudvaron "javul a különböző berendezések működése, jelentősen csökken a meghibásodások száma". Úgy folytatták: a vasúti pályán végzett munkáknak köszönhetően megelőzhető lesz a sebességkorlátozások bevezetése, javul a menetrend, csökken a műszaki üzemzavarok száma. Részletezték: a két hét alatt javítják a vasúti pályát a pályaudvar teljes hálózatán, és a csarnok egész területén újraaszfaltozzák az utasperonokat. Karbantartják a teljes állomás felsővezeték-hálózatát, a biztosítóberendezést, az energiaellátási hálózatot és a térvilágítást. Új utastájékoztató LED-kijelzőfalat telepítenek a csarnokba, lebontják a használaton kívüli, egykori büféket, pavilonokat, kicserélik a padokat, a szemeteseket és az utastájékoztató piktogramokat. Helyreállítják a károsodott falakat a csarnokban és az utasforgalmi területeken. Virágosítják és rendezik a főbejárat, valamint az oldalsó kapuk közelében lévő zöldterületeket.
Szerző

Az utcákról eltüntetett címlappal tiltakoztak a HVG-sek a cenzúra ellen

Publikálás dátuma
2019.04.18 18:17

Fotó: HVG/ Reviczky Zsolt
Ők maguk mutatták meg azt, amit plakátként, hirdetésként már nem fogunk látni.
A Széll Kálmán téren mutatták meg azt, amit plakáton már fogunk látni.
"A sajtószabadság kicsi szigetekbe vonult, szorult vissza, a hirdetési piacot teljes mértékben eltérítették a lakájmédia irányába, és most ezt a csatornát is el akarják zárni.”
Hozzátette, politikai megrendelésre bontották fel velük a szerződést, más érdemi magyarázata, oka nincs annak, hogy a HVG címlapjait nem tűrték el többé a kormányközeli kézbe került plakátcégnél. A Mahir amúgy azzal indokolta a szerződésbontást, hogy a cég nem képes garantálni a teljes darabszám megjelenítését, ezért a szerződés értelmében nem lesz jogosult hirdetési díjra, ez pedig az érdekeivel ellentétes.  Éppen ma jött ki egyébként a Riporterek Határok Nélkül friss sajtószabadság-rangsora, amelyen Magyarország tavalyhoz képest 14 helyet zuhanva már csak a 87. pozíciót foglalja el a 180 ország között.
Témák
HVG
Frissítve: 2019.04.18 18:18