Több tízezer munkahely veszélyben

Publikálás dátuma
2014.07.22. 07:22
Lázár János iránymutatásán többen gondolkodnak FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
A kormány döntött: az uniós területalapú támogatás 1200 hektár fölötti részére járó összeg 100 százalékát elvonják és a vidékfejlesztési forrásokhoz csoportosítja át. Ezzel a Miniszterelnökséget irányító Lázár János újabb tízmilliárdok sorsáról dönthet. Agrárszakemberek szerint a kabinet jó néhány nagy, illetve közepes méretű állattartó vállalkozást hoz lehetetlen helyzetbe, miközben a szólamokkal ellentétben a családi és a kisgazdaságoknak sem segít. Az ígéretekkel szemben nem több, hanem inkább kevesebb munkahely lesz a mezőgazdaságban.

Politikai döntés volt a területalapú támogatási rendszer átalakítása - állította egymástól függetlenül, de egybehangzóan Gőgös Zoltán az MSZP elnökhelyettese, agrárpolitikus, illetve Raskó György agrárközgazdász, maga is mezőgazdasági termelő. Ezt nem cáfolják Lázár János szavai sem, hiszen miközben a miniszterelnökséget vezető minisztert széles szakmai egyeztetésről beszélt tegnapi sajtótájékoztatóján, "elszólta" magát. Az egyeztetésbe bevont szervezetek mindegyike Fidesz közeli gazdaszervezet, nevezetesen a Magosz illetve a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). Mindkét szervezetben jelentős a kormánypárt holdudvarához köthető tisztségviselő. A főleg a közepes és nagy agrárcégeket képviselő Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) Lázár Jánostól hetekkel ezelőtt, a témában személyes találkozót kérő levelére a mai napig nem érkezett válasz.

A talponmaradást is akadályozzák
Raskó György is a magyar tejágazatot tartja a támogatások átcsoportosítása egyik áldozatának. Az agrárközgazdász a Fideszen belüli érdekcsoportok közötti belső leszámolást sem zárta ki. Már egy nem túl nagy, 600 tejelő szarvasmarhát tartó gazdaságnak is 1200 hektárnál nagyobb területre van szüksége ahhoz, hogy az állatokkal feletetett takarmányon kívül, értékesíthető növényi kultúrákat is termeszthessen, több lábon állhasson. Az elvonás éppen a talponmaradáshoz szükséges forrástól fosztja meg a társaságokat. Az pedig kizárt, hogy az így veszteségessé tett cégek a beígért "többlet" támogatásért fejleszteni fognak, a családi- és kisgazdaságok pedig a magas beruházási költségek és kockázatok miatt nem kezdenek majd állattartásba.

Talán a korlátozottra sikeredett szakmai egyeztetésnek is betudható, hogy a kormány kitartott eredeti koncepciójánál, amelyet Lázár korábban, a miniszterjelölti meghallgatásán "megjósolt". Az 1200 hektáros birtokméret felett száz százalékban elvonja a kormány az agrárcégek területalapú támogatásait (SAPS) - közölte Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, a tájékoztató másik részvevője a kormány múlt pénteki határozatára hivatkozva. Brüsszel 2014-2020 közötti Közös Agrár Politikája (KAP) alapján a 150 ezer euró ( több mint 45 millió forint) fölötti rész 5 százalékát kötelező elvonni, de mivel felső határt nem húztak, ezt kihasználva a magyar kormány az efölötti támogatás teljes összegét átcsoportosítja a vidékfejlesztésre. A 150 ezer euró a kormány számításai szerint 1037 hektár után jár, így az e fölött 1200 hektárig járó összeg 5 százalékát is elvonják 2015-től.

Fazekas azt állította, hogy az érintett 525 nagyüzemtől így összességében 20 milliárd forintot vesznek el, és hat év alatt az elvonással, valamint 212 milliárd nemzeti pluszforrással segítik - mérettől függetlenül - az állattartókat, és ez az eddigi állattenyésztési támogatások megkétszerezését jelenti. A hivatalos formula szerint ezzel az állattenyésztés a kormány agrárpolitikájának középpontjába kerül.

Gőgös Zoltán ezzel szemben a Népszavának azt mondta, hogy nem 20, hanem legalább 50-60 milliárd forintot vonnak el a hazai mezőgazdaság több mint negyedét adó társaságoktól. A szakpolitikus arra is figyelmeztetett, hogy amiért a bérköltségeket sem engedi a kormány beszámítani a támogatási összegbe, sok agrárcégnek az elvonás miatt jelentős finanszírozási gondokkal kell majd megküzdenie, eltűnhet a magyar tej és a hazai disznóhús jó része a polcokról.

Türelmet kértem előre a partnerektől, bankoktól, integrátoroktól, hogy ha ez a helyzet mégis előállna, mert közös érdekünk, hogy megmentsük ezeket a cégeket a csődtől - fogalmazott lapunknak Gőgös Zoltán. Fazekas és Lázár kincstári optimizmusát sem osztotta, hogy a támogatások átrendezése 50-70 ezer új munkahelyet teremthet az állattartásban, kertészeti ágazatban, mert ha az állattenyésztés veszteségessé válik az uniós forrás lefölözése miatt, a kényszerhelyzetbe került társaságok bezárják a telepeket. Nem 50-70 ezer új munkahely keletkezik, hanem ennyi szűnhet meg - figyelmeztetett az agrárpolitikus. Az állattartóknak ígért úgynevezett többlettámogatásból pedig eleve le kell vonni a nagyok esetében az elvonást. Ráadásul sok társaság a hiteleit is nehezen fizeti már, könnyen megroggyanhat.

Támogatni kell a foglalkoztatást
Az Együtt-PM azt követeli, hogy az állattartók számára járjon foglalkoztatási kompenzáció. E megoldással akár növelni is lehetne a szektorban foglalkoztatottak számát. A párt a monokulturás növénytermesztés esetében elfogadhatónak tartja a területalapú támogatásoknál valamiféle plafont állapítsanak meg. A kormány javaslat miatt azonban már jövőre 8-10 ezer vidéki munkahely szűnhet meg.

A MOSZ közleménye úgy fogalmaz, katasztrofális következményekkel járhat a kormány döntése, és álságos is. Az állattartóknak beígért 30-35 milliárd forintos többlet forrás nagy része már ma is létezik, a valós többlet még a 10 milliárd forintot sem éri el.
Lázár János azt is közölte, a kormány 15 százalékot csoportosít át az eredetileg 1100 milliárd forintnak megfelelő, hétéves vidékfejlesztési kasszától a területalapú támogatási forráshoz, mert 2015-től 15 százalékkal csökkentek volna a KAP rendelkezései miatt a kifizetések. Egyes szakértői becslések szerint viszont az elvonások miatt a szaldó nagyjából kiegyenlíti egymást, vagyis sok agrárvállalkozás nem fog több támogatást kapni jövőre. A miniszter igazságosabbnak nevezte az új vidékfejlesztési és agrártámogatási rendszert, mert az agráriumból még többen élhetnek majd meg, a vidék népességmegtartó képessége javulhat.

Mindenesetre figyelemre méltó volt az is, hogy míg néhány hete még az Agrárkamara is óvatosan bírálta a teljes elvonás koncepcióját, most Győrffy Balázs, a szervezet elnöke teljes mellszélességgel kiállt a kormány döntése mellett.

Szerző
Frissítve: 2014.07.22. 13:02

Látványkilakoltatás jön?

Fellebbeztek, így egyelőre nem kell költözniük a miskolci romáknak. Korábban arról volt szó, hogy a diósgyőri stadion szomszédságában lakók lelépési pénzt kapnak, ha a szomszédos településen vásárolnak maguknak ingatlant a jelenlegi bérlakások helyett. Ma már erről nem hallani, sok családnak nincs hová mennie. A helyi roma aktivisták látványkilakoltatásoktól félnek.

Ha maradnak, illegális lakáshasználók lesznek, ha költöznek, akkor hajléktalanok. Ebbe a helyzetbe hozta a városvezetés a miskolci, diósgyőri stadion szomszédságában lakó romákat. Egy helyi jogász szerint a családok a hónap elején kaptak felszólító levelet arról, hogy július 15-ei, illetve 30-ai hatállyal hagyják el otthonukat. A bérlakásból valós indok nélkül, "más várospolitikai elképzelések miatt" kell költözniük.

Rágót vakarnak

"Rágógumitlanításra" vezényelték ki a miskolci Széchenyi utcába a közmunkásokat. A három nő ehhez egy-egy kisméretű spaklit kapott, de védőkesztyűt már nem. A Közmunkás Szakszervezet Facebook oldalán írt erről egy felháborodott hozzászóló, aki látta, hogy a közmunkások a térburkolatról vakargatják a rágót. A hozzászóló megjegyezte: a statisztikát tartani kell, hiszen állítólag sosem volt még ennyire magas a foglalkoztatottak száma, mint most. Most már közéjük tartoznak a rágógumi vakarók is.

A diósgyőri városrészben illetve az Avas környékén vannak üresen álló lakások, esetleg ezekbe költözhetnek majd. De nem mindenki, mert csak néhány családnak ajánlott fel cserelakást az önkormányzat, vélhetően azoknak, akiknek határozatlan idejű szerződésük volt.

Korábban még arról volt szó, hogy mindenki, aki Miskolc közigazgatási határán túl vásáról magának ingatlant, úgynevezett lelépési pénzt kaphat. Ám ma egyetlen ilyen támogatásról sem hallani - jegyezte meg a jogász.

Már akkor is sejteni lehetett, hogy a támogatásból nem lesz semmi, hiszen a terv megvalósítására nem volt pénz a város költségvetésében, ráadásul a környező települések is összefogtak, és az érintett polgármesterek jelezték, nem kérnek a szegénység- és nyomorexportból.

Az önkormányzat egyébként egyoldalúan bontotta fel a szerződést a lakókkal, ez is kizárja a cserelakás biztosítását vagy a lelépési pénz kifizetését. A lakástörvény szerint egyébként egy ilyen ingatlanból nem lehet kiköltöztetni a benne lakót, még akkor sem, ha például nem fizeti a lakbért.

Dancs Mihály roma polgárjogi aktivista lapunkat arról tájékoztatta, hogy a kilakoltatásól szóló döntés ellen fellebbeztek, így egyelőre senki nem megy sehová. "Ha ez nem tetszik az önkormányzatnak, akkor forduljon bírósághoz". Megjegyezte ugyanakkor, hogy ez hosszadalmas eljárás, és csak remélni tudja, hogy az önkormányzati kampány finisében nem akarnak majd látványkilakoltatást végezni. Dancs szerint Miskolcon divat lett cigányozni, és azt gondolják a helyi politikusok, hogy ezt kihasználva választást is lehet nyerni.

Mint ahogy lapunk megírta: a miskolci közgyűlés májusban a Fidesz-KDNP-frakció javaslatáról többségi szavazással úgy döntött, hogy "felgyorsítja a miskolci nyomortelepek felszámolását", szándékaik szerint megszüntetnék ezeket a telepeket. A diósgyőri stadion környéki, úgynevezett számozott utcák, Lyukóvölgy, a Tetemvár, a Hideg-sor ingatlanjairól van szó.

Azóta kiderült, a valós indok az, hogy 4,5 milliárdból multifunkcionális stadion épül Diósgyőrben, és ennek a fejlesztésnek állnak az útjában a lakások.  Az ügyben az Európai Roma Jogok Központja (ERRC) az Európai Bizottsághoz fordult.

Szerző
Frissítve: 2014.07.21. 22:36

Túl tiszta a Balaton vize a halaknak

Publikálás dátuma
2014.07.22. 07:16
Balatoni hal ide ritkán érkezik FOTÓ: NÉPSZAVA
A halak nem inni és fürdeni járnak a Balatonba, hanem ott élnek, s táplálkoznak. Ha van mit. A kiváló minőségű víz azonban számukra kevesebb táplálékot nyújt, ezért kisebb a tó haleltartó képessége. Igaz, másfél éve amúgyis tilos a halászat, csak a horgászok próbálhatnak szerencsét, ők viszont legálisan nem értékesíthetik a zsákmányt a vendéglősöknek. A balatoni éttermekből, halsütőkből "kipusztult" a balatoni hal.

Kérek egy balatoni hekket! Ilyen elképesztő rendelésnek lehettem tanúja az egyik tómenti halsütő pultjánál. A tulaj persze nem világosította föl a vendéget, hogy a hekk valahonnan a dél-amerikai partoktól, elsősorban Argentínából hajózott mélyhűtve a magyar tengerig. Igaz, ha hazai halat kért volna, az sem a Balatonban ikráskodott, majd cseperedett növendékhallá, s lett belőle süllő-fogas, csuka, ponty, keszeg.

Furcsa halhelyzet alakult ki legnagyobb élő állóvizünk partjain. Egymást érik a főszezonban a fesztiválok, vásárok a tó parti településeken, ahol a híres borvidék nedűit és a magyar tenger gyümölcseit kínálják. Azaz ez utóbbiakat csak kínálnák. Jelenleg a Fertő-tóból, állítólag még a Tiszából is, és a közelebbi, távolabbi halastavakból érkeznek a vendéglőkbe, halsütőkhöz a halak, hiszen a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. már nem halászhat.

A Népszava információi szerint még Ukrajnából és a romániai Duna-deltából is szállítanak fogast balatoni vendéglőkbe, hiszen kilónként 1500 forintért kínálják, szemben a balatoni fogassal, amelynek 2500 forintra is rúghat a kilónkénti ára. Ezért tavaly még azt a kevés fogast sem tudta maradéktalanul értékesíteni a halgazdaság. Miközben a cég 500-600 kiló fogast adott el az üzleteknek, csak a szigligeti halfesztiválon 1,5-2 tonna nemes halat fogyasszt el a közönség.

Összességében a Balaton-parti vendéglátóhelyeken pedig évente 40-60 tonna fogast szolgálnak fel az éttermekben, halsütőknél. Eddig lefedhették a néhány kilós balatoni fogassal az ukrán, romániai halat, idén már nem írhatja ki, hogy "balatoni süllő, fogas". Fazekas Sándor régi-új agrárminiszter még tavaly év végén betiltotta a halászatot a Balatonon.

A szakemberek szerint ez nem volt teljesen átgondolt lépés, de annyit elismernek, hogy az évi átlagosan 700 millió forintos haltelepítés költségeiből 480-520 millió forint mégis csak a 60-70 ezer pecás befizetéseiből jön össze, tehát az ő érdekeiket is figyelembe kell venni.

A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. az utóbbi tíz évben már inkább csak ökológiai halászatot folytatott, ami főleg a kiirthatatlan busa ritkítását jelentette. A zrt. valamivel kevesebb pontyot telepít a tóba, viszont növelte a fő vonzerőt jelentő süllőtelepítést, de a szűkülő életterű compó utánpótlásról is gondoskodik. Némi sügér és balin is gazdagítja a horgászati választékot.

Az '50-es években még évi 1700 tonna halat is kifogtak a halászok a tóból. Zömmel, 1500 tonna keszeg, garda ficánkolt a hálókban. Tavaly a horgászok 650 tonna kifogott halat regisztráltak. Az orvhorgászat "eredményei" ebben nincsenek benne.
Azért persze ehet a vendég balatoni halat. A zrt. helyett a rabsicok, vagy orvhorgászok, de akár az engedéllyel horgászók is szállítják az ilyen árura vevő vendéglősöknek.

Ezek a "halárusok" persze nem adnak nyugtát, de nem is kell ilyesmivel fáradniuk. Nem túl bonyolult lepapírozni. Elegendő néhány legális tétel valamelyik halgazdaságtól, halászati vállalkozástól, s azután csak arra kell ügyelni, hogy a mélyhűtőben ne legyen több hal a dokumentumban szereplő mennyiségnél.

Nagyon nehéz megállapítani, hogy az a jéggé fagyott pikkelyes, mikor érkezett és hanyadik szállítmány ugyanarra a számlára. A vendéglős is jól jár, ha kilónként ezer forintért kapja a süllő-fogast, 400-500 forintért a pontyot.

Az új halászati törvény most némileg elriasztotta a gyakran halradarral is dolgozó rabsicokat. Januárban egy rabsic 110 kiló fogassal bukott le. Míg korábban pénzbírsággal, illetve a halászfelszerelése elkobzásával megúszhatta volna, most négy évre felfüggesztett két éves börtönbűntetésre ítélte a bíróság, elkobozták a halakat szállító járművét, 400 ezer forintos halvédelmi bírságot és 250 ezer forint perköltséget is kifizettettek vele. Ennek azért már van visszatartó ereje.

A Balaton kiváló minőségű vize sem csak áldás. A majd 90 éves Balatoni Limnológiai Kutatóintézet korábbi vizsgálatai megállapították, megfogyatkozott a lebegő szerves és szervetlen tápanyag a tóban, s ezzel csökkent haleltartó képessége.Ráadásul az évtizedekkel ezelőtt megvalósított rémálom, a magyar tenger körbebetonozása, az illegális partfeltöltések rengeteg ívóhelyet semmisítették meg.

Egy 1942-es felmérés még 50 őshonos balatoni halfajt talált a tóban, mára ez a felére csökkent. Jöttek újak, de nem mindegyikben volt köszönet. Az algaevésre betelepített busák inkább az őshonos kis rákocskákkal laktak jó, Ez az ázsiai eredetű hal képtelen a Balatonban szaporodni, 30-40 kilós busa aggastyánok szelik a habokat. Vannak fiatalok is, de az új nemzedék vélhetően a környező halastavakból, a Zalán, illetve más, kisebb vízfolyásokon érkezik a tóba.

A nyurgapontyok helyét is átveszik a pikkelymentes betelepített tükörpotykák. A hínárevésre szintén a távol-keletről behozott amúrok inkább a zsenge nádhajtásokból csemegéztek, ez az élőhely is pusztult, pusztul. A folyami géb viszont spontán betelepülő, a '70-es években érkezett.

A kutatók nem biztosak benne, de nem is zárják ki, hogy a balatoni őshonos kecskerák eltűnéséért, vagy legalábbis megritkulásáért a betelepített és mindent felfaló angolnák a felelősek. A '80-as évek közepén ráadásul egy bakteriális járvány miatt angolna tetemek és haldokló "kígyóhalak' lepték el tó felszínét, elriasztva a turistákat. A haleledelek sem úszták meg.

Az őshonos planktonikus tüskás péharákokat kiszorították az '50-es években betelepített tegzes, vagy kékpúpos bolharákok, valamint a másik apróság, a ponthuszi tanúrák. A tanúrák süllő ivadék táp is veszélybe került a hínárosok visszaszorulásával. Eltűnőben a szintén őshonos tavi kagyló, s terjed a '30.as években uszályokon behurcolt vándorkagyló. Ez utóbbiak kiváló ponty és nagyobb testű keszeg takarmánynak bizonyultak.

A jelenleg legnagyobb hazánkban élő kagyló, az amúri, 2006-ban jelent meg a Balatonban, s a Keszthelyi-öböl állományának már a felét ez a faj teszi ki. Érkezett egy ehető ázsiai kagylófaj is, de nem ajánlatos sem főzve, sem grillezve falatozni belőle, mert szervezetében felhalmozza a vízben található, az emberi egészségre esetleg káros anyagokat is.  Előbb utóbb talán ezekből is őshonos magyar fajták lesznek. Akkor már jöhet a balatoni hekk is.

Szerző
Frissítve: 2014.07.21. 22:01