Nyáron, óvoda nélkül

Nagy nehézségeket okoz a dolgozó szülőknek a bölcsődék és az óvodák nyári szünete, pedig a törvény szerint csak akkor zárhatnának be, ha az önkormányzat másképpen meg tudja oldani a gyerekek ellátását. Az állami elvonások miatt azonban a helyhatóságok, főleg a kistelepüléseken, nagyon nehezen tudják finanszírozni az intézményeket. Az óvodák különféle "trükkökkel" próbálják csökkenteni a gyerekek létszámát.

Jogszerűtlen az óvodai nyári szünet a köznevelési államtitkárság szerint, ugyanis a jogszabályok alapján az óvodai nevelési év szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig tart. A szaktárca a Magyar Nemzet kérdésére válaszolt, mert a lapnak több szülő arról panaszkodott: az általában júliusban, augusztusban kezdődő, akár 4-5 hetes nyári szünetekkel az óvodák megoldhatatlan feladat elé állítják őket, hiszen a szülők mellett sok esetben a nagyszülők is dolgoznak, így nem tudnak vigyázni a gyerekekre.

Háromezer gyermek az Erzsébet-táborokban

Háromezer, hátrányos helyzetű kistérségben élő gyermek vesz részt az idén a napközis Erzsébet-táborokban - közölte a kormányszóvivő kedden, a tiszacsegei táborban tartott sajtótájékoztatón. Kurucz Éva Magyarország megújulásában jelentős mérföldkőnek nevezte az "igazságos és szolidáris" napközis táborokat, ahol napi négyszeri étkezés mellett egy héten át tartalmas időtöltésre nyílik lehetőségük a rászoruló gyerekeknek. Guller Zoltán, a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta: alapítványuk naponta gyerekenként ötezer forintot biztosít egy héten át az étkezésre és a tábori programokra. (MTI)

Ráadásul a napközis táborok túlnyomó része nem fogad óvodáskorú gyerekeket, más óvodák pedig túlzsúfoltságra hivatkozva nem fogadják őket. Az intézmények általában felújításokra hivatkozva zárnak be, ezeknek viszont a panaszosok többnyire nyomát sem látják.

Valódi renoválások idején egyébként egész nyárra be szoktak zárni az óvodák. A gyerekek azonban ennek ellenére sem maradhatnának ellátás nélkül.

Az államtitkárság szerint az óvodai ellátásnak egész nyáron folyamatosnak kell lennie, csak a fenntartó önkormányzat dönthet arról, hogy a felújítás idejére bezár-e egy intézményt.

Viszont ebben az esetben is gondoskodnia kell a gyermekek nappali ellátásáról másik óvodában vagy épületben. A bölcsődei ellátást azonban nem kötelező fenntartani a nyári szünetben.

Csakhogy a tárca azt nem említette, hogy az óvodák nyári szünete mögött egyszerű szándék van: a spórolás. Az alap-, és középfokú önkormányzati iskolák, illetve az egészségügyi intézmények tavalyi államosításával párhuzamosan ugyanis jelentős bevételi forrásokat vont el az állam a helyhatóságoktól, a közfeladatok ellátásának átvételére hivatkozva.

Így az önkormányzatok elestek korábbi illetékbevételeiktől, a helyben fizetett személyi jövedelemadó 100, valamint a gépjárműadó 60 százalékától. Az óvodák és a bölcsödék fenntartása azonban az önkormányzatok feladata maradt, még a legkisebb, legszegényebb településeken is. Ráadásul a 2011-es köznevelési törvény 3 éves kortól kötelezővé tette az óvodáztatást, így tovább nőtt az intézmények zsúfoltsága, vele együtt pedig az önkormányzat költségei.

Ennek egyik következménye, hogy sok intézményben az óvodai és a bölcsődei dolgozók méltánytalanul alacsony fizetést kapnak - utóbbiak gyakran minimálbért -, valamint a szükséges felújításokra, karbantartásokra sincs elég pénz. Másrészt az intézmények különféle "trükkökkel" próbálnak spórolni, például csökkenteni a gyerekek létszámát.

Tavaly tavasszal az óvodák az előző évekhez viszonyítva tömegesen nyilvánították iskolaéretté a 6. életévüket betöltő gyerekeket, mivel a köznevelési törvény erre lehetőséget adott. Ennek következtében hatalmas káosz és tülekedés alakult ki az általános iskolai beiratkozásoknál, sok szülő nem tudta beíratni gyerekét abba az iskolába, amelybe jogosult lett volna.

Sok óvodában az is bevett gyakorlat, hogy a gyeden, gyesen lévő anyukákat arra kérik, vigyék haza a gyerekeket délben, illetve nyáron egyáltalán ne hordják őket az intézménybe. Lapunk értesülése szerint az is előfordul, hogy az ellátás ingyenessége ellenére különféle jogcímeken - például alapítványi támogatás, költségtérítés - kérnek pénzt a szülőktől, amelynek megtagadása esetén a gyereknek alig van esélye bekerülni a kiválasztott óvodába.