Nyáron, óvoda nélkül

Publikálás dátuma
2014.07.23. 07:17
A gondok ilyenkor sem enyhülnek FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Nagy nehézségeket okoz a dolgozó szülőknek a bölcsődék és az óvodák nyári szünete, pedig a törvény szerint csak akkor zárhatnának be, ha az önkormányzat másképpen meg tudja oldani a gyerekek ellátását. Az állami elvonások miatt azonban a helyhatóságok, főleg a kistelepüléseken, nagyon nehezen tudják finanszírozni az intézményeket. Az óvodák különféle "trükkökkel" próbálják csökkenteni a gyerekek létszámát.

Jogszerűtlen az óvodai nyári szünet a köznevelési államtitkárság szerint, ugyanis a jogszabályok alapján az óvodai nevelési év szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig tart. A szaktárca a Magyar Nemzet kérdésére válaszolt, mert a lapnak több szülő arról panaszkodott: az általában júliusban, augusztusban kezdődő, akár 4-5 hetes nyári szünetekkel az óvodák megoldhatatlan feladat elé állítják őket, hiszen a szülők mellett sok esetben a nagyszülők is dolgoznak, így nem tudnak vigyázni a gyerekekre.

Háromezer gyermek az Erzsébet-táborokban

Háromezer, hátrányos helyzetű kistérségben élő gyermek vesz részt az idén a napközis Erzsébet-táborokban - közölte a kormányszóvivő kedden, a tiszacsegei táborban tartott sajtótájékoztatón. Kurucz Éva Magyarország megújulásában jelentős mérföldkőnek nevezte az "igazságos és szolidáris" napközis táborokat, ahol napi négyszeri étkezés mellett egy héten át tartalmas időtöltésre nyílik lehetőségük a rászoruló gyerekeknek. Guller Zoltán, a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta: alapítványuk naponta gyerekenként ötezer forintot biztosít egy héten át az étkezésre és a tábori programokra. (MTI)

Ráadásul a napközis táborok túlnyomó része nem fogad óvodáskorú gyerekeket, más óvodák pedig túlzsúfoltságra hivatkozva nem fogadják őket. Az intézmények általában felújításokra hivatkozva zárnak be, ezeknek viszont a panaszosok többnyire nyomát sem látják.

Valódi renoválások idején egyébként egész nyárra be szoktak zárni az óvodák. A gyerekek azonban ennek ellenére sem maradhatnának ellátás nélkül.

Az államtitkárság szerint az óvodai ellátásnak egész nyáron folyamatosnak kell lennie, csak a fenntartó önkormányzat dönthet arról, hogy a felújítás idejére bezár-e egy intézményt.

Viszont ebben az esetben is gondoskodnia kell a gyermekek nappali ellátásáról másik óvodában vagy épületben. A bölcsődei ellátást azonban nem kötelező fenntartani a nyári szünetben.

Csakhogy a tárca azt nem említette, hogy az óvodák nyári szünete mögött egyszerű szándék van: a spórolás. Az alap-, és középfokú önkormányzati iskolák, illetve az egészségügyi intézmények tavalyi államosításával párhuzamosan ugyanis jelentős bevételi forrásokat vont el az állam a helyhatóságoktól, a közfeladatok ellátásának átvételére hivatkozva.

Így az önkormányzatok elestek korábbi illetékbevételeiktől, a helyben fizetett személyi jövedelemadó 100, valamint a gépjárműadó 60 százalékától. Az óvodák és a bölcsödék fenntartása azonban az önkormányzatok feladata maradt, még a legkisebb, legszegényebb településeken is. Ráadásul a 2011-es köznevelési törvény 3 éves kortól kötelezővé tette az óvodáztatást, így tovább nőtt az intézmények zsúfoltsága, vele együtt pedig az önkormányzat költségei.

Ennek egyik következménye, hogy sok intézményben az óvodai és a bölcsődei dolgozók méltánytalanul alacsony fizetést kapnak - utóbbiak gyakran minimálbért -, valamint a szükséges felújításokra, karbantartásokra sincs elég pénz. Másrészt az intézmények különféle "trükkökkel" próbálnak spórolni, például csökkenteni a gyerekek létszámát.

Tavaly tavasszal az óvodák az előző évekhez viszonyítva tömegesen nyilvánították iskolaéretté a 6. életévüket betöltő gyerekeket, mivel a köznevelési törvény erre lehetőséget adott. Ennek következtében hatalmas káosz és tülekedés alakult ki az általános iskolai beiratkozásoknál, sok szülő nem tudta beíratni gyerekét abba az iskolába, amelybe jogosult lett volna.

Sok óvodában az is bevett gyakorlat, hogy a gyeden, gyesen lévő anyukákat arra kérik, vigyék haza a gyerekeket délben, illetve nyáron egyáltalán ne hordják őket az intézménybe. Lapunk értesülése szerint az is előfordul, hogy az ellátás ingyenessége ellenére különféle jogcímeken - például alapítványi támogatás, költségtérítés - kérnek pénzt a szülőktől, amelynek megtagadása esetén a gyereknek alig van esélye bekerülni a kiválasztott óvodába.

Frissítve: 2014.07.22. 21:49

Mitől tart leginkább a világ?

Munkanélküliség, szegénység, szociális egyenlőtlenség, korrupció - ettől aggódnak leginkább a magyarok, miközben a közepes éves jövedelemmel rendelkezők csaknem negyede úgy véli, nyugdíjas korában szüksége lesz gyermekei anyagi támogatására.

A magyarok 64 százaléka a munkanélküliséget sorolja az ország három legnagyobb problémája közé - az Ipsos egyik legutóbbi felmérése szerint. Ugyancsak sokan, 56 százaléknyian tartják aggasztónak a szegénységet, a szociális egyenlőtlenséget és 46 százalék említette a legjelentősebb gondok sorában a korrupciót.

Ezt követően a bűnözés és az egészségügyi helyzet iránti aggodalmak fogalmazódnak meg a magyar lakosságban, igaz, az előbbieknél alacsonyabb, 30-31 százalékos arányokkal. A kutatásban felsorolt 16 tényező közül legkevésbé a bevándorlók letelepedése, a környezeti fenyegetések és a klímaváltozás okoz problémát a magyaroknak – ezeket csupán 1-2 százalék említette.

Világszerte is a munkanélküliség a leginkább aggasztó jelenség (45 százalék), amit a korrupció és a szegénység követ (34-34 százalék). A bűnözést 31, az egészségügyet 23 százalék nevezte meg a legnagyobb gondok között a 24 országban, 19 ezer ember körében végzett felmérés.

Minden ötödik közepesnek számító éves jövedelemmel rendelkező magyar rendkívül pesszimista azzal kapcsolatban, hogy idős korában lesz-e elég pénze fedezni a felmerülő egészségügyi kiadásait. Az emberek negyede arra számít, hogy nyugdíjas éveiben gyermekei anyagi támogatására lesz szüksége – derült ki az Aegon harmadik nemzetközi nyugdíj-felkészültségi felméréséből.

Még a közepes és magas éves jövedelemkategóriába tartozó magyarok is tartanak a nyugdíjas évektől. A közepes jövedelműek 41 százaléka nagyon, vagy valamelyest pesszimista azzal kapcsolatban, hogy neki és partnerének, illetve házastársának lesz-e elegendő pénze, hogy egészségügyi kiadásait fedezze idős korában.

A magas jövedelmi kategóriába tartozó válaszadók 28 százaléka állította ugyanezt – derül ki a felmérésből. A közepes jövedelműek ötöde, a magas jövedelműeknek pedig tizede kifejezetten pesszimista ebben a kérdésben. Előbbieknek csupán 15 százaléka nagyon optimista, utóbbi kategóriában ugyanez az arány 21 százalék.

A közepes éves jövedelemmel rendelkezők csaknem negyede (24 százalék) úgy véli, nyugdíjas korában szüksége lesz gyermekei anyagi támogatására. A válaszadók 5 százaléka azt mondta, szülei segítségére szorul majd, 6 százalék pedig valamely más családtag – például a partner, házastárs – támogatásával számol. A magas éves jövedelműek 15 százaléka gondolja, hogy gyermekeitől kell majd támogatást kérnie, 6 százalék valamely másik családtagra számít.

Magas a bizonytalankodók aránya: a közepes jövedelműek 41 százaléka nem tudja megmondani, lesz-e szüksége anyagi támogatásra, a magas jövedelműeknek több mint negyede (26 százalék). A közepes jövedelműek alig harmada (31 százalék) állította, hogy biztosan nem lesz szüksége más támogatására idős korában. A magas jövedelműek negyede vélekedett ugyanígy.

A közepes jövedelműek 55 százaléka szerint partnerük, házastársuk anyagi támogatása nagyon vagy rendkívül fontos lesz majd a nyugdíjas évek során. Még a magas jövedelműek több mint fele (53 százaléka) is így vélekedik.

Szerző

Napi négy és fél óra az életünkből

Többet tévézünk, mint egy éve, de a két nagy kereskedelmi tévé kárára - ez látható a közelmúltbeli nézettségi adatokból, amelyek azt is mutatják, hogy valójában nem a velük ellenséges kormánypropaganda szülte átmeneti népszerűségvesztésüket. A kritikus hangú RTL Híradó sem mindig teljesít jól, a foci-vb előtt többször verte meg bulvárra építő konkurense, de az elmúlt hetekben már jobb számokat hozott. Átlagosan napi 4 és fél órát tévézünk, de az 50 év felettiek már 6 óránál is többet a második negyedév mutatói szerint.

Négy óra 38 perc - naponta átlagosan ennyit töltünk a tévé előtt, és ez 10 perccel több, mint egy évvel korábban. Ugyanez az átlag, a teljes népességé csaknem húsz éve, 1995-ben még 3 óra 30 perc volt, 2005-ben pedig 4 óra 24 perc, és a tendencia vélhetően jövőre sem fordul meg.

Egyre többet tévézünk, ennek ellenére egyre kevésbé választjuk az országos kereskedelmi tévék műsorait; legalábbis a nézettségkutató Nielsen április-júniust vizsgáló, második negyedéves mérései szerint: a két népszerű csatorna (hogy egyértelmű legyen, az RTL klub és a TV2) a teljes népességben együttesen 27,1 százalékos közönségarányt ért el, ami 3,9 százalékponttal rosszabb, mint egy éve - a nézők pedig főként a közszolgálati csatornákhoz terelődtek: átlagosan a tévézők 17,6 százalékát tudta elérni az M1-M2-Duna Tv és a Duna World, ami 3 százalékponttal több, mint 2013-ban ilyenkor volt. (A retróadásokat sugárzó M3 annak ellenére nem közszolgálati, hogy a Közszolgálati Archívumban lévő felvételekből él - a szerk.) Kár volna tagadni, hogy a június 30-ig végzett Nilesen-mérések alakulásába alaposan beleszólt a június 12-én startolt labdarugó-világbajnokság közvetítése, hiszen a meccsekkel egyedül az M1-en lehetett találkozni, a közszolgálat javulása így csak átmenetinek tekinthető.

A mérésből ugyancsak kiderül, hogy nem a gyermekek töltik a legtöbb időt a tévé előtt: összesen 3 óra 8 percet három hónap alatt, ami mindössze 4 perccel hosszabb, mint egy éve, a kereskedelmileg legfontosabb korosztály, a 18-49 éves csoport már jóval többet tölt a készülékkel: napi 3 óra 53 percet, ami 7 perccel több az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest.

Jellemzően az 50 év felettiek választják a szórakoztatás eme otthoni formáját, és egyre inkább ezt találják a kulturálódás alternatívájának: átlagosan 6 óra 2 percet néztek tévét, 16 perccel többet, mint egy évvel korábban. Érdemes az egyes csatornatípusok számait is megnézni, hiszen azok gyakorlatilag semmit nem változtak: a gyerekcsatornák részesedése 4,7 százalék, a hírcsatornáké 3,9, az ismeretterjesztő csatornáké 4,9, a sportcsatornáké és a zenecsatornáké egyaránt 2,6 százalék, az életmódcsatornáké pedig 2,1 százalék volt április és június között. Közben a műsorfogyasztás 14,8 százalékát mozifilmek tették ki.

A nagyobb csatornák eredményeit mindenesetre némileg árnyalja az egy éve lezajlott digitális átállás, hiszen 2013 második negyedéve volt az utolsó teljes negyedév, mielőtt lekapcsolták az analóg földi sugárzást. Az átállás az országos kereskedelmi adók kárára változtatott a számokon, tavaly együtt átlagban a teljes közönség 29 százalékát tudta lekötni az RTL és a TV2 - a mostani második negyedéves adatok ezt ugye nem érik el -, ám mindkét adó kisebb fiókcsatornákkal próbálja az anyaadóktól lemorzsolódó nézőket visszaszerezni. Ez az RTL-csoportnak (a főcsatorna mellett az RTL II, RTL 3, a Film+, a Film+ 2, a Cool, a Reflektor, a Sorozat+, a Muzsika TV) és a TV2-csoportnak (a főcsatorna mellett a SuperTV2, a Fem 3 és a Pro4) is sikerült tavaly, együtt gyakran a nézők több mint 40 százalékát tudták magukhoz csábítani.

Több évre visszamenőleg azonban mégis láthatók veszteségek, mindkét csatornánál. Az RTL Híradójának nézettsége 2012. novemberében érte el csúcsát - adásonként olykor 35 százalékkal is -, a TV2 Tények viszont még 2011 nyarán, 40 százalékot is hozott. És bár az RTL Híradójának közönségaránya csökkenőben van az elmúlt években, mégis az egyetlen közéleti-politikai műsor volt tavaly, amely a 10 legnézettebb adás közé be tudott kerülni (lásd keretes írásunkat). Még annak ellenére is, hogy a bulváros témákkal, balesetekkel, bűnügyi anyagokkal erősítő Tényeket tavaly nyáron addig példátlan módon 18 órás kezdésre tette - ekkor az RTL Híradójától kezdtek elpártolni a nézők, ám amikor ugyanezt idén májusban meglépte az RTL Klub (azóta szintén 18 órától, lényegében egy órás Híradót közvetít), amúgy minden korcsoportot érintő közönségvesztése megállt. Főként a Tények miatt a TV2-től a 40 év alattiak pártoltak el, igaz, az 50 év felettieknél nyerőnek bizonyult a politikát teljesen mellőző hírösszeállítás. Nagyon fontos a mérésekben a lakóhely szerinti megoszlás is, hiszen vidéki városokban inkább a Tények vezet, Budapesten pedig már az RTL. Ugyancsak érdekes különbségeket mutat az iskolázottság, az alap- és a középfokú végzettségűek inkább választják a TV2 adását, míg az RTL műsorait szívesebben nézik azok, akik jobban képzettek.

Lankadatlanul
Az RTL Klub Híradója immár több mint egy hónapja küzd lankadatlanul minden este a kormánnyal: a reklámadó bejelentése, majd a kifejezetten a TV2 riválisára szabott törvény benyújtása egyre kritikusabb hangvételű híreket csempészett az adásba.
Szokásosan a 18 órától 18 óra 30-ig tartó bulvárblokk után, legalább negyed órán át naponta lehet hallani a fideszes botrányokról: Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester, vagy Rogán Antal vagyonáról és ingatlanügyeiről, a saját maga által benyújtott törvény szövegét nem ismerő L. Simon Lászlóról, vagy Orbán Viktor lánya esküvője kapcsán a milliókat felemésztő nyomozásról, valamint a botrányos Szabadság téri emlékműről is.
Mindez a foci-vb előtt nem hozott azonban kiemelkedő számokat, automatikus népszerűséget az adónak: átlagosan 15 százalék választotta az adást, és sokszor épp a kormánykritikus blokkban kapcsoltak át a TV2-re. Június 8-án azonban egyértelműen legyűrte konkurenciáját az RTL, amikor a különadó elleni példátlan média-összefogásról számoltak be, és Andy Vajna "nyereményéről", ami arról szólt, hogy 11 kaszinóból ötöt ő vihetett.
Az Index közelebbről is megnézett azonban egy olyan estét, amikor a futball-világbajnokság éppen szünnapot tartott: július 6-án már az RTL Klub Híradója sikeresen leverte a Tényeket - igaz, nem a műsor egészét tekintve, hanem éppen abban a sávban, amiben az RTL a kormánnyal foglalkozott.Mindez azt is mutatja, hogy a fideszes politikusok által előszeretettel vegzált csatornától nem fordulnak el könnyen az amúgy is inkább megszokás alapján csatornát választó nézők.

Tavaly nem kellettek a kormánypártiak

Sem a HírTV, sem az Echo TV nem volt tavaly a legnézettebb tévécsatornák között - ez derült ki abból a nézettségi listából, amely azt rangsorolta, hogy a 2013. január 1. és december 31. közötti időszakban a 18 év felettiek az este 6 és 10 óra közötti főműsoridőben milyen csatornákat néztek.

A meglepő adatokat a Comment:com blog publikálta: eszerint az első három helyen a három országos csatorna szerepelt, a legfontosabb nézettségi sávban 21,44 százalékos közönségaránnyal az RTL győzött, jócskán lemaradva mögötte a TV2 végzett 15,94 százalékkal. A harmadik ugyan az M1 lett, ám csak feleannyian nézték, mint a TV2-t: összesen 7,65 százakos arányt szerzett. Az ország negyedik legnézettebb csatornája viszont az ATV lett, 4,64 százalékos közönségaránnyal, amellyel viszont a Coolt, a Film+-ot, valamint a Viasat 3-at is megelőzte.

Külön említést érdemelnek a kormánypárti adók, a HírTV és az Echo TV is, hiszen a lista alapján nem voltak túl népszerűek a 18 év felettiek körében: igaz ugyan, hogy egyik adó sem méreti meg magát a nézettségkutató AGB Nielsennel főműsoridőre, csak egész napos nézettségre, de az eredmények így is beszédesek. A Hír TV-nél az utolsó ismert adat tavaly szeptemberi volt, amikor a teljes népesség 1,3 százaléka, a 18-49-es korosztályon belül 0,8 százalék volt rájuk kíváncsi, míg az Echo TV a listán 38. lett 0,31 százalékos közönségaránnyal, amelynél viszont még a Muzsika TV is jobb számokat hozott: 0,71 százalékot ért el.

A legnézettebb műsorokat nézve egyéb meglepetés is akad: tavaly az RTL Klub Híradóját leszámítva ugyanis egyetlen közéleti-politikai műsor sem került be a 10 legnézettebb adás közé, volt adása, amelyik 1,6 millió nézőt vonzott. A kibővített 30-as listába fértek csak el a TV2 műsorai, a Tények és a Napló.