Játszik a kormány a közmunkásokkal!

A Központi Statisztikai Hivatal gyorsjelentéséből kitűnik, hogy több mint 100 ezer fős létszámleépítést hajtott végre a kormány a választások után. Mindezt úgy, hogy komolyabb társadalmi és politikai visszhangja sem volt. A Policy Agenda bemutatja, hogy kiket is érintett ez a nagymértékű leépítés, és milyen hatásai várhatóak.

A KSH által kiadott gyorsjelentés szerint áprilisról májusra 113 ezer fővel csökkent az alkalmazásban állók létszáma, amelynek lényegében egyetlen oka, hogy míg 2014. áprilisában 212 ezer ember dolgozhatott közmunkában, ez a szám májusra 99 ezerre csökkent. Azaz 113 ezer ember elveszítette munkáját. Ennek a létszámnak – a munkaügyi kirendeltségeken regisztrált munkanélküli statisztika alapján – 60%-a álláskeresési támogatást, vagy szociális ellátást sem kapott az államtól azután, hogy elveszítette közmunkáját. Azaz mintegy 65-70 ezren ténylegesen segítség nélkül maradtak.

Nyilvánvalóan a kormány is érzékelte, hogy ez tarthatatlan, és a választások után is kellene valamiféle segítség a társadalom lecsúszott rétegei számára is. Más oldalról pedig a politikai naptárra nézve, éppen az önkormányzati választások előtt tarthatatlannak látszik, hogy ekkora tömeg mindenfajta állami gondoskodás nélkül legyen.

A kormány múlt heti döntése alapján 43 milliárd forinttal növelik a közfoglalkoztatásra fordítható pénzek nagyságát. Ezzel párhuzamosan júniusban már nyilvánvalóan elkezdték újraindítani a közfoglalkoztatási programokat, legalábbis erről árulkodik, hogy a májusi csúcs után júniusban már mérséklődött a nyilvántartott álláskeresők száma.

A kormány ígéretei szerint 2014-ben átlagosan havonta 200 ezer fő fog közmunkában dolgozni. A múlt héten meghirdetett tervek szerint augusztustól decemberig átlagosan 193 ezer fő kaphat közmunkát, amelynek csúcsidőszaka az önkormányzati választások előtt lesz (augusztus-szeptemberben átlagosan 230 ezer fő). A meglévő tényadatok és a kormányzati tervek alapján akkor valósulhatna meg a 200 ezer fős létszám-foglalkoztatás, ha júniusban és júliusban havi átlagban 250 ezer fő dolgozhatna közmunkásként. Ez azonban nyilvánvalóan lehetetlen, ekkora létszám júniusban a munkanélküli regisztráció adatai alapján biztosan nem került át a közfoglalkoztatási rendszerbe.

A másik oka annak, hogy nem lesz 200 ezer fő havi átlagos létszám egyszerűen az, hogy ennek nincsen meg a fedezete. A KSH legfrissebb adatai alapján az látszik, hogy egy 8 órás közmunkás bérköltsége 99 ezer forintjába került az államnak egy hónapban. Ehhez hozzáadódik a rendszer működtetési költsége, amely korábbi adatok alapján a költségek további 15%-át teheti ki. Amennyiben a kormány tartani szeretné ígéretét - azaz, hogy havi átlagban 200 ezer ember dolgozhat közmunkásként - akkor ez éves szinten 270 milliárd forintba kerülne. Erre pedig nem jelent fedezetet a múlt heti átcsoportosítás után rendelkezésre álló 231 milliárd forintos keret. Számításaink szerint reálisabb, hogy inkább havi átlagban 170 ezer főt dolgoztatnak közmunkában 2014-ben, amely jelentős különbség a kormányzati ígéretekhez képest.

Az adatok azt mutatják, hogy a kormány csak és kizárólag politikai naptára alapján mozgatja a közmunkásokat. Ebből adódhat, hogy története legnagyobb létszámleépítését hajtotta végre egyik hónapról a másikra a kabinet, amely tovább feszíti a társadalmi problémákat a nincstelenségben, vagy annak határán élők között.

A közmunkarendszer miatt a kormány ugyanakkor egy ígéretspirálba is került, aminek a folyamatos költségvetési források emelése, ezzel párhuzamosan más területeken megszorítások elrendelése áll. A teljes foglalkoztatás illúziója mögött csak a tovább feszített közmunka áll, ahogy a kormány ezt elismerte. Ugyanakkor ez egyre több pénzt igényel az adófizetőktől, amely növeli a társadalom azon tagjainak ellenszenvét, akik (még) nem kerültek a közmunkaprogramokba - írja a Policy Agenda.