Eljött a ponthatárhúzás, álmok törnek és teljesülnek

Sokak álma teljesül és törik össze párhuzamosan a ma esti felsőoktatási ponthatárhúzás után. A tizenhat legnépszerűbb - az Orbán-kormány által mégis legkevésbé "kedvelt" - szakon már előre, központilag eldőltek a ponthatárok. Aki nem éri el ezeket, az félévente súlyos tandíjat fizethet vagy eladósodhat az állam felé.

Várhatóan ma este 8 órától hozzák nyilvánosságra az idén szeptembertől induló, állami ösztöndíjas és önköltséges, azaz tandíjas felsőoktatási képzések felvételi ponthatárait. Ezekről a legkorábban a www.felvi.hu-n, a felvételi adatlapon megadott mobiltelefonszám esetén SMS-ben, illetve Budapesten, a Semmelweis Egyetem területén tartott "Pont Ott Partin" értesülhetnek a felvételizők. Az Oktatási Hivatal és az Educatio kft. tájékoztatása szerint ahogy az eddigi években is, a ponthatárokat egy számítógépes algoritmus határozza meg, többek közt a felvételizők számának, az intézmények kapacitásainak (maximálisan felvehető hallgatók száma), valamint a jelentkezők eredményeinek figyelembevételével.

Egy adott képzés ponthatárát az is befolyásolja, hogy hányan és milyen eredménnyel jelentkeztek oda. Minél több, magas pontszámú jelentkező listáján szerepel az adott szak első helyen, annál magasabb lesz ott a ponthatár. A felsőoktatási intézmények dönthetnek úgy, hogy a jogszabályi előírásnál magasabban határozzák meg a hozzájuk jelentkezők számára a minimális ponthatárt. Ez utóbbi alap-, és osztatlan képzések esetében 260, mesterképzésen 50, felsőoktatási szakképzésen pedig 220 pont. Ebben az esetben az is előfordulhat, hogy egy adott szakon az intézmény nem használja ki a teljes kapacitását, ugyanis aki nem éri el a minimumponthatárt, az tandíjas képzésre sem kerülhet be. A következő években egyébként tovább fog emelkedni a követelmény: 2015-ben 280, 2016-ban pedig 300 lesz az alsó ponthatár a felvételin.

A legnépszerűbb, 16 szak esetében (lásd táblázatunkat) az oktatási kormányzat már előre meghatározta az állami ösztöndíjas - vagyis az ingyenesen igénybe vehető - képzések ponthatárait, amelyek általában magasabbak a többi képzés átlagánál. A központi ponthatárok rendszerét tavaly hozta létre a kormány, miután megszüntették az állami ösztöndíjas képzések keretszámait, vagyis annak felső határát, hogy az adott szakon hányan tanulhatnak ingyen.

Csakhogy a legnépszerűbb szakokról - mint a jogász, a közgazdász vagy a kommunikáció - az előző években folyamatosan azt állították kormánypárti politikusok, hogy munkaerő-piaci és nemzetgazdasági szempontból nem elég "hasznosak", így csak a "diplomás túlképzésben" járnak élen. A statisztikák azonban továbbra is rácáfolnak a kormányzati érvelésre: diplomásként - rendelkezzen a fiatal bármilyen végzettséggel - sokkal könnyebb elhelyezkedni, mint érettségivel és vagy szakképzettséggel.

Akik nem érik el a már eldöntött központi, illetve a ma kihirdetésre kerülő ponthatárokat, kénytelenek bevállalni a - kormány által következetesen "önköltségnek" nevezett - borsos tandíjak megfizetését, bár rendelkezésükre áll a kétszázalékos, államilag támogatott kamattal felvehető, csak a tandíjra fordítható Diákhitel 2, valamint a jóval magasabb kamatú, szabad felhasználású Diákhitel 1. Előbbit azonban az elmúlt években alig pár ezren vették igénybe.

Valószínűleg a tandíjaknak, a 2013 előtti drasztikus állami keretszámcsökkentéseknek és a demográfiai változásoknak is köszönhető, hogy 2013-ig folyamatosan csökkent a felvételizők és a felvettek száma (lásd táblázatunkat). Idén azonban ismét növekedésnek indult a jelentkezők mennyisége, ami talán annak köszönhető, hogy a 2012-es diáktüntetésektől megrettent Orbán-kormány végül úgy alakította át a felvételi rendszert, hogy tavaly nagyjából annyian nyertek felvételt egyetemre vagy főiskolára állami ösztöndíjasként, mint 2011-ben.

Nem bulizhattak ingyen az egyetemisták

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerint a Miskolci Egyetem (ME) a hatályos jogszabályok alapján ingyen is biztosíthatta volna az EFOTT (Egyetemisták és Főiskolások Országos Turisztikai Találkozója) helyszínét - közölte a HÖOK elnöke annak kapcsán, hogy vita alakult ki az egyetem és a szervezők között a július 15. és 20. között lezajlott, múlt vasárnap zárult fesztivál helyszínének bérleti díjáról.

A HÖOK szerint ugyanis az intézmény rektora csak júniusban közölte a szervezőkkel, hogy csak hárommillió forint plusz áfa bérleti díjért, illetve - az esetleges károk fedezésére - tízmillió forint kaució ellenében biztosítaná a helyszínt. Pedig a fesztivál megrendezésére éppen az egyetemek pályáztak, és az egyik pályázati kritérium a helyszín ingyenes használata volt. A felek végül 1,5 millió forint bérleti díjban állapodtak meg, a károkra pedig Miskolc városa vállalt garanciát.

Körösparti Péter HÖOK-elnök szerint azonban a nemzeti vagyonról szóló 2011-es törvény rendelkezik arról, hogy az állami tulajdonú terület milyen formában bocsátható térítésmentesen harmadik fél rendelkezésére. Álláspontjuk szerint az EFOTT, mint elsősorban hallgatóknak szóló rendezvény, megfelel a jogszabályi kritériumoknak.

A ME rektora, Torma András viszont hétfőn úgy nyilatkozott, azért kértek bérleti díjat, mert nem a hallgatói önkormányzatokkal, hanem a fesztivált szervező EFOTT Kft.-vel szerződtek.