Megváltoztak a KSH májusi kiskereskedelmi adatai az első becslésekhez képest. A statisztikai hivatal emlékeztet arra, hogy a dohánykereskedelemben múlt év júliusában, az adatszolgáltatásban pedig idén - az online pénztárgépek bevezetése kapcsán - beállt változások miatt a július előtti adatok nem összevethetők a tavalyiakkal.
Az országos kiskereskedelmi üzlethálózat, valamint a csomagküldő és internetes kiskereskedelem forgalma folyó áron 730 milliárd forint volt májusban, 40 milliárd forinttal több, mint egy évvel korábban. Az országos kiskereskedelmi forgalom csaknem fele az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, több mint harmada a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, a fennmaradó hatodrész pedig az üzemanyagtöltő állomások hálózatában realizálódott. Az év első öt hónapjában a kiskereskedelmi forgalom naptárhatástól megtisztított volumene 6,5, a korábbi mintavételes módszertan szerint 4,1 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva.
Az online pénztárgépek bevezetésének van némi gazdaságot fehérítő hatása, amit nehéz százalékokban kifejezni, ám részben ez állhat az élénkülő kiskereskedelmi forgalmi adatok mögött - közölte Udvardi Attila, a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője lapunk érdeklődésére. Véleménye szerint idén áprilisban az országgyűlési választások előtti nagyobb volt jövedelem kiáramlás, mint tavaly ilyenkor és ebben az évben az április végére estek a húsvéti ünnepek, így az emiatt megnövekedett élelmiszer vásárlások is okozhatták a magasabb kiskereskedelmi forgalmat.
A kiskereskedelmi forgalom emelkedésének oka a nemzetgazdasági tárca tegnapi közleménye szerint egyrészt a háztartások fogyasztásának élénkülése volt, másrészt - a többi között - a rezsicsökkentést, a családi adókedvezményeket, a foglalkoztatás bővülését, a reáljövedelmek emelkedését nevezték meg. A minisztérium emlékeztetett arra, hogy a kormány célja az elmúlt időszakban az volt, hogy az embereknél minél több pénz maradjon, és nőjenek a lakosság megtakarításai. Ennek köszönhetően a magyar gazdaság olyan fejlődési pályára állt, amelyben az export mellett a belső kereslet, a fogyasztás is egyre inkább húzza a gazdasági növekedést - fogalmaz közleményében a tárca.
A szakértő egyetértett azzal, hogy a rezsicsökkentés hatására valóban több pénz maradhatott az embereknél, amelyet fogyasztásra fordíthattak. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a devizahitelek kifutása következtében, egyre több családnak nem kell már havi törlesztést fizetni, és ezt a megtakarítást szintén vásárlásokra fordíthatták. Bár Udvardi Attila rámutatott arra, hogy ez utóbbinak nagyon lassú, fokozatos hatása lehet csak a kiskereskedelmi forgalomra. Az elemző is egyetértett azzal a véleménnyel, hogy a reáljövedelem emelkedésének fogyasztásnövelő hatása is jelentős összetevője a kiskereskedelmi forgalom élénkülésének. Utalt arra, hogy a reálkeresetek májusban 2,5 százalékkal, míg a nyugdíjak reálértéke 2 százalékkal emelkedett az év ötödik hónapjában.
Udvardi Attila kiemelte, hogy a GKI becslése szerint a kiskereskedelmi forgalom éves szinten 2 százalékkal emelkedhet az idén, miután az első negyedévben a szolgáltatásokkal együtt 1,5 százalékos kiskereskedelmi bővülés volt mérhető. A közgazdász szerint a családi adókedvezmény jogosultság idei kiterjesztésének 0,5-1 százalékpontos hatása lehet a reálkeresetek, és ezen keresztül a fogyasztás emelkedésére. A június-augusztusi hónapokra 3-4 százalék közötti kiskereskedelmi forgalom növekedést prognosztizál a GKI - hangsúlyozta Udvardi Attila.
