Idézetek Máraitól - aktuális jegyzetekkel

Az ünnepi könyvhét újdonsága volt Márai Sándor naplói 1967 és 1969 között. Néhány gondolatát feljegyeztem.

"Három amerikai író, akik Amerikából jöttek elő, Amerikát fejezik ki: Whitman, Mark Twain, Ezra Pound. Mind a három lázadó ellenzékiségben volt amerikai." - Mi történik azokkal a művészekkel, akik lemondanak a lázadás kötelességéről? Pénzt nyernek, de elveszítik arcukat.

"Az emberi világban a legnagyobb veszély nem is az emberek gonosz hajlama, hanem a butaság." Ezt mi is tudjuk és tapasztaljuk.

"A Time című, rendkívül ordenáré folyóirat könyvrovatában néhány meglepő sor a könyvvel kapcsolatban, amely most jelent meg, és 2000 oldalon összefoglalja a George Orwell - az 1984 és az Állatfarm írójának leveleit és tanulmányait. Orwell 1950-ben halt meg, 46 éves korában, nagy szegénységben, mert nem volt hajlandó szerepet vállalni a baloldali angol értelmiség szektáiban (hírek szerint könyveiért mindössze 60 dollár előleget kapott), és "politikai páriát" csináltak belőle, mert kimondotta, hogy "a Trafalgar Square hím prostituáltjai és a BBC intellektuális prostituáltjai között nincs különbség", mert "a baloldali értelmiség megszűnt keresztény lenni, de ugyanakkor nem lett humanista". - Veszélyes kimondanunk az igazságot, amit a lelkiismeretünk diktál.

"L. még mindig hallgatja a Szabad Európa műsorát - és néha, amikor hallok a műsorból valamit, nagy megkönnyebbülés, hogy nincs már közöm egy organizációhoz, amelyre többé nincs semmi szükség, nem kell szerepet vállalni egy műsorban, ami teljesen értelmetlen, és nem kell közösködni emberekkel, akikre a műsor szempontjából nincs semmi szükség." - Mi már 1956. november 4. után felismertük ezt.

"Egy helybeli, környékbeli moziban japán filmet mutatnak. A film hőse egy gorillaszerű, mítikus óriáslény… Érdekes, hogy a nagy költséggel összetákolt filmben nyoma sincs erotikának, s nincsenek vonagló, meztelen testek, nyálas csókjelenetek; nincs szükség többé az erotikára, az abszurdumig fokozott agresszió kárpótolja a nézőt mindenért." - Mit szólna Márai, ha ma beletekintene a televíziók filmkínálatába?

"Egy irodalmi mű nemcsak az, amit az író (és a könyv) mond, nem is az előadásmód, hanem elsőrendűen az atmoszféra, amely a könyvet körülveszi. Ebben az atmoszférában lesz a könyv "eleven" - máskülönben olyan, mint az atmoszféra nélküli kihűlt égitestek, melyek fénylenek, de nincs élet bennük." - A "modernnek" mondott irodalomtudomány jóvoltából a művek már nem is fénylenek.

Szerző

Párhuzamos másvilágok

Michael Hanlon A Galaxis Útikalauz stopposoknak tudománya című művében arról ír többek között, hogy a párhuzamos világegyetemek gondolata immár nem agyrém, ostoba sci-fi sztorielem, hanem akár valóság is lehet. De mi most ne menjünk bele ennek a mikéntjébe, hogyanjába, akit érdekel, elmélyedhet a kvantumfizika rejtelmeibe. A fent említett szerző könyvében azt is megemlíti, hogy a másvilág, az árnyékvilág eszménye szinte egyidős az emberiséggel, de a vallásokkal mindenképp. Ez tényleg így van, hiszen tudjuk jól, hogy az őskortól napjainkig a különféle vallások, hitek milyen halál utáni világokkal kecsegtetik, illetve riogatják jámbor és kevésbé jámbor híveiket. Az örök vadászmezőktől a mennyországig van választék bőven.

Aki most azt hiszi, hogy gúnyolódom, hát nagyot téved. Sokkal valószínűbbnek tartom a teremtett világot, minthogy az élet véletlenek sorozatának köszönhetően jött volna létre. Persze azt, hogy mindez hogyan és miképp történt, nem tudom, de abban enyhén szólva is kételkedem, hogy oly módon, ahogyan az a különféle szent könyvekben írva vagyon. Viszont én még a politikai rendszereket is a más világok kategóriájába sorolnám abban az értelemben, hogy ezek is a távoli jövőben megvalósuló ideális, igazságos, gondtalan élettel hitegetik híveiket a kritikátlan hűség fejében.

Hasonlóan ahhoz, amiben mi magyarok most is élünk, és élni fogunk, ha Orbán úr is úgy akarja. Igaz, hogy ez kicsit elavult, kicsit rasszista, kicsit nacionalista, de a miénk!

Párhuzamos másvilágok

Michael Hanlon A Galaxis Útikalauz stopposoknak tudománya című művében arról ír többek között, hogy a párhuzamos világegyetemek gondolata immár nem agyrém, ostoba sci-fi sztorielem, hanem akár valóság is lehet. De mi most ne menjünk bele ennek a mikéntjébe, hogyanjába, akit érdekel, elmélyedhet a kvantumfizika rejtelmeibe. A fent említett szerző könyvében azt is megemlíti, hogy a másvilág, az árnyékvilág eszménye szinte egyidős az emberiséggel, de a vallásokkal mindenképp. Ez tényleg így van, hiszen tudjuk jól, hogy az őskortól napjainkig a különféle vallások, hitek milyen halál utáni világokkal kecsegtetik, illetve riogatják jámbor és kevésbé jámbor híveiket. Az örök vadászmezőktől a mennyországig van választék bőven.

Aki most azt hiszi, hogy gúnyolódom, hát nagyot téved. Sokkal valószínűbbnek tartom a teremtett világot, minthogy az élet véletlenek sorozatának köszönhetően jött volna létre. Persze azt, hogy mindez hogyan és miképp történt, nem tudom, de abban enyhén szólva is kételkedem, hogy oly módon, ahogyan az a különféle szent könyvekben írva vagyon. Viszont én még a politikai rendszereket is a más világok kategóriájába sorolnám abban az értelemben, hogy ezek is a távoli jövőben megvalósuló ideális, igazságos, gondtalan élettel hitegetik híveiket a kritikátlan hűség fejében.

Hasonlóan ahhoz, amiben mi magyarok most is élünk, és élni fogunk, ha Orbán úr is úgy akarja. Igaz, hogy ez kicsit elavult, kicsit rasszista, kicsit nacionalista, de a miénk!